Egyre fiatalabb nőknél diagnosztizálnak mellrákot, ezért az orvosok azon fáradoznak, hogy megértsék, miért. Az 50 év alatti nők körében az emlőrák aránya több mint 15 százalékkal nőtt az elmúlt két évtizedben, ami szinte teljes mértékben az ösztrogénreceptor-pozitív emlőrák (ER+) számának növekedésére vezethető vissza.
Mivel az emlőrák e sajátos típusa szinte kizárólag a fiatalabb nőknél okoz kiugrást, egyes orvosok azt gyanítják, hogy ez a tendencia összefügg azzal, egyre többeknél kezdődik meg korábban a menstruáció, miközben később szülik meg az első gyermeküket.
Valószínűleg számos tényező áll a növekedés hátterében – köztük az elhízás, az alkoholfogyasztás, a genetika és bizonyos hormonális fogamzásgátlás –, de egyre nagyobb figyelmet kap a korai pubertás szerepe a nők mellrák kockázatában. A lányok pubertás kora évtizedek óta csökken, különösen a fekete és az ázsiai amerikaiak körében – írja az NBC News.
Fotó: Depositphotos
Korábbi menstruáció, későbbi anyaság
Az év elején a JAMA Network Openben közzétett tanulmány kimutatta, hogy az 1950 és 1969 között született nők átlagosan 12,5 évesek voltak, amikor megjött az első menstruációjuk. Közülük kevesebb, mint 9 százalékuknak volt menarche-ja, azaz korai, 11 éves kor előtt jelentkező vérzése, és közülük mindössze 0,6 százaléknak jelentkezett az első menstruációja extrém korán, 9 éves kora előtt.
A 2000 és 2005 között született lányok első menstruációja átlagosan a 12. életévük betöltése előtt alakult ki, fél évvel korábban, mint a 40-50 évvel korábban születetteknél. A korai és nagyon korai menarche aránya is emelkedett, 15,5, illetve 1,4 százalékra.
"Ha 11 éves kor előtt kezdődik a menstruáció, nagyobb a mellrák kockázata" – mondja Dr. Eleonora Teplinsky, egy New Jersey-i emlő- és nőgyógyászati onkológiai osztályvezetője.
Tanulmányok szerint a korai menstruáció esetén a mellrák kockázata közel 5 százalékkal nagyobb. A mell korai fejlődése szintén növeli a mellrák kockázatát. Egy közel 50 ezer nő bevonásával készült tanulmány kimutatta, hogy azoknál a lányoknál, akiknek 10 éves koruk előtt kifejlődött a mellük, 23 százalékkal volt nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata az életük során, mint azoknál, akiknél 12 vagy 13 évesen kezdett el nőni a mellük.
Amikor egy nő menstruálni kezd, petefészkeiben ösztrogén és progeszteron szabadul fel. Mindkettő szerepet játszhat az emlőrák hormonérzékeny altípusai kockázatának növekedésében, amelyek általában lassabban nőnek és könnyebben kezelhetők. Az Amerikai Rák Társaság szerint az emlőrákok körülbelül 75 százaléka érzékeny legalább egy hormonra, általában progeszteronra vagy ösztrogénre.
Ugyanakkor a nők manapság életük későbbi szakaszában vállalnak gyermeket, vagy úgy döntenek, hogy egyáltalán nem szülnek. Bár a gyermekvállalás átmenetileg növelheti a nők mellrák kockázatát, addig kissé csökkenti a hosszú távú rizikót – mondja Dr. Ann Partridge, a Dana-Farber Cancer Institute fiatal felnőttek mellrákos felnőttek programjának társalapítója és igazgatója.
"Azoknál a nőknél, akik 30 éves koruk előtt szülnek, csökken a mellrák kialakulásának kockázata hosszú távon. Nem tudjuk, miért, de minél idősebb az első terhessége idején, annál nagyobb a kockázata rövid távon" – hangsúlyozza Partridge, aki szerint nem világos, miért, de lehet, hogy a fiatalabb szervezetek jobban kezelik a gyulladásos reakciókat és helyreállítják a sérült DNS-t.
Amit a fiatalabb nők mellrákjáról tudunk
Ami Európát illeti, a helyzet hasonló, és hazánk sem kivétel. Míg 2011-ben 71 ezer mellrákos volt a hazai betegellátásban, addig 2019-re 103 ezerre nőtt a számuk. Azért fontos a mammográfiás vizsgálatokra elmenni, mert a tavalyi adatok szerint Magyarországon drámaian nőtt a mellrákkal diagnosztizált fiatal, 50 év alattiak száma. 2011 és 2019 között 30 százalékkal több emlődaganatos beteget diagnosztizáltak.
Az orvosok sajnos még mindig csak a felszínt kapargatják annak kutatásában, hogy miért válik egyre gyakoribbá a mellrák fiatalabb korban.
„A nők később, vagy egyáltalán nem vállalnak gyereket manapság. Nem, vagy kevesebbet szoptatnak, ami szintén növeli a mellrák kockázatát. De ez még nem minden” – mondta Teplinsky. "Tudjuk, hogy az elhízás és a mozgásszegény életmód hozzájárulhat a rák kialakulásához, de miért látjuk hirtelen ezt a megnövekedett kockázatot?"
Teplinsky szerint több kutatásra van szükség a környezeti toxinok – például az endokrin rendszert károsító anyagként ismert vegyszerek – és a mellrák közötti kapcsolat feltárására.
A Frontiers in Toxicology folyóiratban ez év elején megjelent tanulmány szerint közel 200, a mellrákhoz köthető vegyszert használnak élelmiszer-csomagolásban, beleértve a kartonpapírt is. Más tanulmányok azt sugallták, hogy a csak ösztrogént tartalmazó fogamzásgátlás kis mértékben növelheti a női mellrák kockázatát.
Az elhízás a mellrák fiatalabb diagnosztizálásának másik mozgatórugója lehet, de az összefüggés bonyolult. Úgy gondolják, hogy az elhízás egyike azon számos tényezőnek, amelyek együttesen kiválthatják a korábbi pubertást. Az emlőrák kockázatát akár 30 százalékkal is növelheti, de a kutatások szerint ez csak a menopauza utáni nőknél fordul elő, különösen, ha egy nőnek is nehézségei vannak a vércukorszint szabályozásával.
Ez azt jelzi, hogy az elhízás valószínűleg nem jelentős tényező a fiatalabb nők mellrákos megbetegedésének növekedésében – mondta Toriola, a Washingtoni Egyetem munkatársa.
