A H5N1 magas patogenitású madárinfluenza az elmúlt években olyan mértékben terjedt el világszerte, hogy a kutatók szerint már nem pusztán mezőgazdasági vagy állategészségügyi probléma, hanem egy új, akár globális járvány előszobája – írja az Agroinform cikke. A 2.3.4.4b kládba tartozó vírusváltozat több százmillió baromfit fertőzött meg, miközben mind gyakrabban bukkan fel emlősökben – a vadvilágban például Dél-Amerikában tengeri oroszlánok és az Antarktiszon déli elefántfókák tömeges pusztulását hozták vele összefüggésbe.
Az Egyesült Államokban eddig több mint 180 millió baromfi pusztult el vagy került kényszervágásra, és miután szarvasmarhákra is átterjedt, több mint ezer tejgazdaságban mutatták ki a vírust. A tojásárak meredeken emelkedtek, a szövetségi kormány pedig már több mint 1,1 milliárd dollárt költött kártalanításra. Bár az emberi esetek száma egyelőre alacsony – az USA-ban 71 igazolt fertőzésről és két halálesetről számoltak be –, a világszerte a regisztrált H5N1-megbetegedések csaknem fele halálos kimenetelű volt. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a fajok közötti ugrások növelik a vírus alkalmazkodási és mutációs lehetőségeit, ezzel pedig a humán járvány kockázatát is.
A védekezést nehezíti, hogy a megfigyelési és jelentési rendszerek széttagoltak: az Egyesült Államokban államonként eltérő a surveillance gyakorlata, a hiányos adatmegosztás miatt pedig a korai figyelmeztető jelek könnyen észrevétlenek maradhatnak. A szakértők szerint összehangolt, átlátható nemzetközi monitoringra és egységes adatszolgáltatásra lenne szükség. A cikk ugyanakkor arra is rámutat, hogy léteznek hatékony eszközök: Franciaország 2023-ban vezette be a baromfiállomány kötelező oltását, ami két év alatt 96 százalékos járványcsökkenést eredményezett. Más országokban azonban továbbra is erős az ellenállás az ilyen vakcinációs programokkal szemben. Pedig a megelőző lépések halogatása akár egy új, a Covidnál is súlyosabb világjárvány kockázatát növelheti – írja az Agrárszektor.
