Influenza szerű tünetekkel került kórházba novemberben egy baromfitartó férfi az Egyesült Államok Washington államában. Bár a megbetegedés nem volt súlyos, mégis korszakos jelentőségű, mert a madárinfluenza – embert addig még sosem fertőzött – altípusa: a H5N5 okozta. A novemberben egy szentesi pulykatelepen itthon újra észlelt másik, gyakoribb altípus: a H5N1 pedig az USA-ban már több mint hetven embert fertőzött meg, közülük egy meghalt.
A Nébihtől kérdeztük, mi okozhatta a vírus átterjedését, mekkora a kockázat és hogyan előzhetjük meg a hasonló eseteket.
Nos, egyelőre nincs ok a pánikra. A hivatal értékelése szerint a madárinfluenza-vírus okozta emberi megbetegedések szórványosak. A megbetegedés elsősorban “a nagyobb kockázatnak kitett személyeknél fordulhat elő”. Tehát azoknál, akik állattartó telepen, fertőzött állattal érintkezhetnek folyamatosan, hosszabb ideig, illetve akik immunhiányos betegségekben szenvednek.
Ami a védekezést illeti, a Nébih szerint a humán influenza oltás keresztvédelmet nyújthat például a H5N1-el szemben. Ezért is javasolja a hivatal az állattartó telepeken dolgozóknak a influenza oltást.
Fotó: DepositPhotos.com
A madárinfluenza okozta emberi megbetegedések főleg Ázsiában fordulnak elő, ahol az emberek esetenként egy légtérben élnek a baromfikkal, valamint alapvető higiéniai hiányosságok is megfigyelhetők. Azt külön hangsúlyozta azonban a hivatal, hogy “a betegség emberről emberre nem terjed”.
Madárról marhára
A jelenleg Észak-Amerikában lévő vírustörzsek nem egyeznek meg az Európában előforduló vírustörzsekkel. Elgondolkodtató azonban, hogy az ott lévő vírustörzsek egyike szarvasmarhákban is megbetegedést okozott.
“Amennyiben a vírus emlősállatokhoz adaptálódik, abban az esetben könnyebben fertőzhet embert is” – figyelmeztet a Nébih. A megbetegedések az USA-ban elsősorban a baromfi- vagy szarvasmarhatelepen dolgozók körében fordultak elő.
Amint azt a hivataltól kapott válaszból megtudhattuk, az influenza vírusok eleve hajlamosak a mutációkra. Az emlősállatokhoz való adaptációban a hivatal szerint valószínűleg nagy szerepe van, hogy az utóbbi években vadon élő madarakban nagy mennyiségben van jelen a vírus. Mivel ezeket nem ölik le, (szemben a baromfival), valamint többféle vírustörzs találkozik egymással a madárvándorlások során, ezért a vírustörzseknek lehetőségük van a mutációkra. A hivatal szerint ezért is fontos a madárinfluenza vírustípusok folyamatos „szemmel tartása”, monitorozása; valamint a folyamatos kockázatértékelés, szükség esetén pedig az azonnali intézkedések elrendelése.
Több a trópusi kórokozó Európában
Az eset kapcsán legtöbbünket persze az érdekli, várható-e, hogy akár a klímaváltozással egyre több vírus mutálódik, terjed majd át állatról emberre, illetve mit tehetnek az állattartók.
Nos, a klímaváltozás – a hivatal szerint – alapvetően azt befolyásolhatja, hogy olyan kórokozók jelenhetnek meg például Európában, amelyek korábban csak a trópusi területeken fordultak elő. A vektorok terjesztette vírusoknál is nagy jelentősége van, hogy a korábban csak a trópusi területeken előforduló vektorfajok (például egyes szúnyogfajok) a nem trópusi országokban is elterjedhetnek. Ezáltal korábban egzotikusként ismert betegségek terjedésében is szerepet játszanak.
További problémát jelenthet a Nébih szerint például a madárinfluenza esetében, hogy a klímaváltozás, valamint a szárazság miatt változhatnak a vadon élő madarak vonulási útvonalai és pihenőhelyei.
Nem a klímaváltozás okozza
A mutációkat azonban – mint megtudhattuk – a klímaváltozás önmagában nem befolyásolja. Nem is minden vírus hajlamos mutációra, és az állatbetegségeket előidéző kórokozók nagy része nem képes úgy mutálódni, hogy embert is fertőzzön.
A megelőzés érdekében a legfontosabb az állattartó telepen az alapvető higiéniai és járványvédelmi előírások betartása. “Fertőzött állományban történő járványvédelmi intézkedés esetében kiemelten fontos a megfelelő védőfelszerelés (védőöltözet, maszk) használata” – hívta fel a figyelmet a Nébih. Háziállatok és háztáji állatok esetében is be kell tartani a megfelelő higiéniai és járványvédelmi szabályokat. Ahogyan a konyhatechnológiai szabályokat is be kell tartani (például a tej pasztőrözése, a hús átsütése és a tojás hőkezelése).
Szentesi fertőzés
A tavaszi járvány után novemberben egy szentesi pulykatartó gazdaságban igazolta a madárinfluenza vírus jelenlétét a Nébih. Az állományból vett mintából a vírus H5N1 altípusát mutatta ki a hivatal laboratóriuma. Mivel a vírus a vadon élő madarakban jelen van, a Nébih szerint a járványvédelmi előírások betartása kulcsfontosságú egy újabb, nagy kiterjedésű madárinfluenza járvány elkerülésére.
