A boldogság elérése és fenntartása az egyéni és társadalmi jóllét szempontjából is fontos cél. Számos felmérés készült már a témáról, a kutatók folyamatosan keresik a magyarázatot arra, hogy milyen emberi és környezeti tényezők alapozhatják meg a boldogságot, és kik azok, akiknek sikerült vagy sikerülhet megtalálni. Az évről-évre kiadott World Happiness Report szerint például 2024-ben a finn a világ legboldogabb nemzete.
Ennél sokkal kedvezőtlenebb besorolást kapott az Egyesült Királyság egy másik területen: a gyermekek jóllétét tekintve ugyanis Európa legboldogtalanabb országának számít – számolt be róla a Good Childhood Report 2024-es felmérés eredményét idézve az Euronews.
A legjobbak és a kevésbé szerencsések
Noha az Európai Unió a világ egyik leggazdagabb régiója, egyes tagállamaiban meglehetősen nagy a különbség a legfiatalabbak mentális egészségét és jóllétét is illetően – csakúgy, mint egész Európában. A Children's Society nevű brit jótékonysági szervezet jelentéséből, a Good Childhood Reportból az derült ki, hogy az európai fiatalok csaknem 17 százaléka – vagyis nagyjából minden hatodik – elégedetlen az életével. Ami aggasztó arány. Ebből a szempontból a holland fiatalok érzik magukat a legkomfortosabban: a felmérésbe bevont 15 évesek mindössze 6,7 százaléka számolt be arról, hogy nem elégedett az életével. Hasonló a Finnországban és Dániában élő fiatalok helyzete: előbbiek 10,8, utóbbiak 11,3 százaléka vallott arról, hogy elégedetlen.
Az Egyesült Királyságban a legrosszabb a helyzet, ahol a fiatalok 25,2 százaléka jelezte elégedetlenségét; ezt követi Lengyelország (24,4 százalék) és Málta (23,6 százalék). Jack O'Neill, a Children's Society politikai és közkapcsolati vezetője az eredménnyel kapcsolatban az Euronews-nak elmondta: riasztónak tartja, hogy az Egyesült Királyságban a fiatalok jólléte és elégedettsége jóval alacsonyabb, mint európai társaiké.
Fotó: Depositphotos
Miért ilyen rossz a helyzet a briteknél?
Az elégedettséget és boldogságot megalapozó környezeti tényezők közül meghatározó szerepe van a biztonságot nyújtó családi háttérnek, melynek része a szülői példamutatás és viselkedésminta. A megkérdezett brit fiatalok közül ötből kettő aggódik a megélhetés miatt, ami egyértelműen tükrözi, hogy a szülők pénzügyi aggodalma átragad a fiatalokra is. Jóllétüket a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek is befolyásolják: az elégedetlenséget tekintve itt volt a legnagyobb a különbség a megfelelő anyagi helyzetű családban élő és a hátrányos helyzetű fiatalok között.
A jelentés arra is kitért, hogy a megkérdezett 15 éves brit fiatalok 11 százaléka pénzhiány miatt nem étkezik rendszeresen, 50 százalékuknak pedig megfelelő anyagi forrás híján le kell mondania a közösségépítő programokról, például az osztálykirándulásról; ami idővel társadalmi elszigetelődéshez vezethet.
Hol van Magyarország az európai listán?
A jelentésben szereplő 28 ország közül Magyarország a 7. helyen áll 12,6 százalékos elégedettségi aránnyal, ami európai viszonylatban egyáltalán nem tekinthető rossznak. A jelentés elkészítéséhez egyébként számos, különböző forrásból származó, a fiatalok életével és elégedettségével kapcsolatos adatot használtak fel, többek között a OECD Nemzetközi Tanulói Felmérési Programjából (PISA) és a Children's Society éves felméréséből.
A már említett megélhetés mellett az emelkedő fogyasztói árak, a bűnözés, a környezetvédelem, az online biztonság, az új betegségek és járványok, a társadalmi egyenlőtlenségek, a hajléktalanság, a bevándorlók helyzete és a munkanélküliség miatt is aggódtak a megkérdezett fiatalok. De az elégedettséget befolyásoló tényezők között szerepelt az iskolai közeg és az iskolai biztonság is, beleértve a bullyingot, vagyis a zaklatást is.
A legtöbb, jelentésben szereplő európai országban négy év alatt kimutathatóan csökkent az életükkel elégedett fiatalok aránya: a 2018-ban mért 74 százalékról 2022-re 69 százalékra esett vissza. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint ebben a szegénységnek van a legnagyobb szerepe. A szervezet jelentése utal rá, hogy az Európai Unióban körülbelül 20 millió – azaz minden negyedik – gyerek tapasztalja meg a szegénységet vagy a társadalmi kirekesztést, ami negatív hatással lehet testi és szellemi fejlődésükre, és jövőbeli kilátásaikra.
Azok a fiatalok, akiknek a mentális egészsége megsínyli a nélkülözést, jóval nagyobb arányban küzdenek stresszel, szorongással vagy depresszióval, mint akik rendezett körülmények között, anyagi biztonságban élnek.
Amint azt Ally Dunhill, az Eurochild nevű szervezet érdekvédelmi és kommunikációs igazgatója a lapnak elmondta: mindez a fiatalok boldogulására is rányomja bélyegét. „Ezek a gyerekek nem vesznek részt az oktatásban. Néhányan nem is járnak iskolába, vagy ha járnak, annyira fáradtak, fáznak vagy éhesek, hogy nem biztos, hogy képesek figyelni és tanulni” – hívta fel a figyelmet a szegénység egyik legsúlyosabb következményére Dunhill. Mint mondta: ha valaki kiesik az oktatásból, az csökkenti az esélyét annak, hogy kitörjön a szegénységből, és nagyobb valószínűséggel felnőttként is ezzel küzd majd.
Az online biztonság is fontos a jólléthez
AZ UNICEF csak egy a sok szervezet közül, ami igyekszik felhívni a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a digitalizáció egyik velejárójával, a folyamatos online jelenléttel járnak. Ezek közé tartozik a netes zaklatás – a cyberbullying –, a kéretlen vagy káros tartalmaknak való kitettség, és a dezinformálás: ezek egytől egyig károsan hatnak a gyerekek és a fiatalok jóllétére. Az olyan közvetlen hatásokról, mint a függőség és a társadalmi elszigetelődés, már nem is beszélve.
