Miközben az Európai Bizottság továbbra is napirenden tartja az óraátállítás eltörlését, hiszen még idén tanulmányt nyújt be annak koordinált felszámolásáról, nemrégiben nyilvánosságra hozta a 2027 és 2031 közötti nyári időszámítás hivatalos ütemtervét,
így a következő években is marad az évi kétszeri óraátállítás.
Idén a tavaszi óraátállítás március utolsó vasárnapjára, március 29-ére esett. A nyári időszámítás pedig október 25-ig tart, ekkor kell átállni a téli időszámításra. Hivatalosan az óraátállítás hajnalban történik: magyar idő szerint 3 órakor az időmérők 2 órára ugranak vissza, vagyis egy órával többet alszunk. De természetesen ezért nehogy bárki felkeljen hajnali 3-kor, ráér reggel is átállítania a mechanikus időmérőket (mikró, vekker, gépjármű, stb.), az okosórák pedig teszik a dolgukat és automatikusan átállnak.
Az Európai Bizottság már 2018-ban eldöntötte az óraátállítás eltörlését, az utolsóra 2021 tavaszán került volna sor, de a javaslat háttérbe szorult, mert a világ épp a Covid-19 világjárvánnyal küzdött. 2022-ben pedig az orosz-ukrán háború kirobbanása vonta el a figyelmet. Így az ügy azóta is nyúlik, mint a rétestészta. Az tény, hogy sok egyeztetésre lesz szükség, ugyanis a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint a globális, összefüggő gazdaságra való tekintettel óriási kavalkádot okozhat, ha például egy ország a nyári, a többi, vele szomszédos ország viszont a téli időszámítás mellett dönt.
Fotó: DepositPhotos.com
2026 végére ígérik a tanulmányt
A hosszas huzavonát nézve már az is eredmény, hogy az Európai Bizottság nemrég bejelentette, hogy az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről szóló konszenzus még mindig lehetséges, és még idén tanulmányt fog benyújtani az ügyben a „természetes időzónák” kialakítására. A tagállamok pedig jelezték, hogy amint elkészül, elemzik azt.
„Elkezdtünk összeállítani egy tanulmányt a döntéshozatal támogatására, amelynek 2026 végére be kell fejeződnie” – jelentette ki a Bizottság szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen.
Hozzátette: végső soron a tagállamoknak kell dönteniük, hogy végleg eltörlik-e a nyári és téli időszámítást vagy sem. Ahhoz, hogy a folyamat előre haladjon, az Európai Unió Tanácsának – amely a tagállamok kormányait képviseli – újra napirendre kell vennie a kérdést és konszenzusra törekednie.
A Tanács 2026. június 3-i keltezésű feljegyzése szerint a tanulmányba 2026 februárjában fogtak bele, amit az Ecorys, a Capgemini, a Stratec és a CE Delft vezet, és várhatóan 2026 végére készül el. A tanulmány tíz forgatókönyvet hasonlít össze, az EU-szerte érvényesülőtől a részben harmonizált eredményekig.
Ahhoz, hogy az óraátállítás véget érjen, a Tanácsnak először minősített többségre van szüksége a közös állásponthoz, majd meg kell állapodnia a parlamenttel a végleges szövegről, a tagállamoknak pedig időre van szükségük a választott időpont bejelentésére. Ezen lépések egyikének sincs 2026. októberi dátuma, így a közzétett, 2031-ig tartó ütemterv továbbra is a jogi ütemterv. A következő lépések a tanulmány eredményeitől és a Bizottság 2027-es munkaprogramjától függenek, amelyekből kiderül, hogy a javaslat továbbra is napirenden marad-e.
Országok, ahol már nincs óraátállítás
A világon ma már csak mintegy 70 ország használja az óraátállítást, a többi állam végleg átállt az állandó időrendre. Íme néhány példa:
- Oroszország – 2014 óta állandóan a téli időt használja
- Törökország – 2016 óta végleg a nyári időszámítás szerint él
- Uruguay – több mint tíz éve nem állít át órát
- Azerbajdzsán, Irán, Jordánia, Szíria – mind eltörölték az átállítást
- Namíbia – megszüntette az évszakos eltolódásokat
- Mexikó – 2022 óta csak az USA-val határos régiókban van óraátállítás
- Brazília – 2019-ben törölte el
- Kína – az egész ország egyetlen időzónát használ
- India – soha nem is alkalmazta
- Japán – 1951-ben törölte el
- Dél-Korea – 1988-ban szűnt meg
- Ausztrália – több államban (Queensland, Nyugat-Ausztrália, Északi Terület) nincs nyári időszámítás.
Értelmetlenné vált az óraátállítás
A nyári/téli időszámítást anno gazdasági okra hivatkozva vezették be, Magyarországon 46 éve, azaz 1980-ban. Merthogy áramot spórolhatunk azzal, hogy este tovább van világos, nem kell villanyt kapcsolni. Ám az utóbbi években egyre erősebbek azok a hangok, hogy az óraátállítás megterheli a szervezetet, miközben a gazdasági haszna elenyésző, hiszen a kezdeti energiamegtakarítás mára minimálisra zsugorodott. Ugyanis míg a kilencvenes években még 1200 GWh volt az éves spórolás, addig 2018-ra ez 351 GWh-ra esett vissza.
Mára pedig kijelenthető, hogy a modern technológia és a megváltozott energiafelhasználási szokások miatt az óraátállítás energiapolitikai haszna gyakorlatilag megszűnt. Egyrészt azért, mert megváltoztak a fogyasztói szokások, másrészt a villamosenergia-rendszer forrásösszetétele is módosult.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy jelentős teret nyertek az energiatakarékos izzók, így a világításnak sokkal kisebb a súlya a villamosenergia-felhasználásban, ami anno gyakorlatilag a mozgatórugója volt az óraátállítás rendszerének kialakításában.
„Mini jetlag”
Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja az óraátállítás okozta változást. Sőt, a különösen érzékenyeknél – vagy az időseknél – a váltás egyfajta „mini jetlag” érzést válthat ki.
Például alvászavarokat, idegrendszeri tüneteket (fáradtságot, ingerlékenységet, depresszív hangulatot, koncentrációzavart, fejfájást), anyagcsere-problémákat (étvágytalanságot és emésztési zavarokat), keringési panaszokat, például vérnyomás- és szívfrekvencia-ingadozást.
De fontos megjegyezni, hogy míg a tavaszi átállítás bizonyítottan növeli a szívinfarktusok kockázatát, az őszi váltás a plusz egy óra pihenés miatt ebből a szempontból kevésbé veszélyes.
Aki a fenti tüneteket tapasztalja, annak a szakértők azt javasolják, hogy próbáljon természetes módszerekkel küzdeni ellene. Például altató helyett igyon gyógyteát, mézzel ízesített meleg tejet, vagy vegyen egy meleg fürdőt! Mindig hasznosak a relaxációs és meditációs technikák vagy az autogén tréning. A rendszeres sport pedig szinte mindenre gyógyír: segíti a mélyalvás fázisának növelését, az agyi funkciók serkentését, a hormonháztartás egyensúlyát, és összeségében az egész szervezetre kiváló hatással van a testmozgás.
A következő nyári időszámítás Európában 2027. március 28- án, vasárnap kezdődik majd.
