A tavaszi óraátállítás mindig március utolsó vasárnapján történik. Ez idén Magyarországon március 29-ére esik, akkor kezdődik a nyári időszámítás, amely 2026. október 25-ig tart majd, amikor pedig vissza kell tekerni az órákat a téli időszámítás miatt.
Az óraátállítás hajnalban történik: 2 órakor az órák 3 órára ugranak előre, vagyis egy órával kevesebbet alszunk. De természetesen ezért nehogy bárki felkeljen hajnali 2-kor!
Brüsszel újra napirendre vette a kérdést
Folyamatosan lóg a levegőben az uniós döntés, miszerint eltörlik az óraátállítást, ám az új rendszer bevezetése még mindig várat magára a tagországokban. Az Európai Bizottság 2018-ban döntött a megszüntetéséről az Európai Unióban, ám ez azóta sem történt meg.
Az elképzelések szerint az országok maguk döntik majd el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják, ám ezzel a lehetőséggel nemcsak Magyarország, hanem más sem élt. Sok egyeztetésre van szükség, ugyanis a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint a globális, összefüggő gazdaságra való tekintettel óriási kavalkádot okozhat, ha például egy ország a nyári, a többi, vele szomszédos ország viszont a téli időszámítás mellett dönt.
Fotó: DepositPhotos.com
Most azonban úgy tűnik, történik valami. Az Európai Bizottság ugyanis bejelentette, hogy az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről szóló konszenzus még mindig lehetséges, és még idén tanulmányt fog benyújtani az ügyben, a tagállamok pedig jelezték, hogy amint elkészült, elemzik azt.
„Elkezdtünk összeállítani egy tanulmányt a döntéshozatal támogatására, amelynek 2026 végére be kell fejeződnie” – jelentette ki a Bizottság szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen.
Hozzátette: végső soron a tagállamoknak kell dönteniük, hogy végleg eltörlik-e a nyári és téli időszámítást vagy sem. Ahhoz, hogy a folyamat előrehaladjon, az Európai Unió Tanácsának – amely a tagállamok kormányait képviseli – újra napirendre kell vennie a kérdést és konszenzusra törekednie.
Ez a feladat jelenleg Ciprusra hárul, amely júniusig tölti be a soros elnökséget. A szigetország szóvivője kijelentette: „Amennyiben a tanulmány az elnökségünk alatt elérhetővé válik, készen állunk arra, hogy bemutassuk azt, és eszmecserét folytassunk az illetékes munkacsoportban”.
Az óraátállításról szóló uniós vita 2018-ra nyúlik vissza. 2019-ben az Európai Parlament megszavazta a gyakorlat 2021-ig történő megszüntetését egy bizottsági nyilvános konzultációt követően, amelyben a 4,6 millió válaszadó 84 százaléka támogatta az intézkedést, a javaslat azonban a Tanács közös álláspontjának hiánya miatt elakadt.
Országok, ahol már nincs óraátállítás
A világon ma már csak mintegy 70 ország használja az óraátállítást, a többiek végleg átálltak az állandó időrendre. Néhány példa:
- Oroszország – 2014 óta állandóan a téli időt használja
- Törökország – 2016 óta végleg a nyári időszámítás szerint él
- Uruguay – több mint tíz éve nem állít át órát
- Azerbajdzsán, Irán, Jordánia, Szíria – mind eltörölték az átállítást
- Namíbia – megszüntette az évszakos eltolódásokat
- Mexikó – 2022 óta csak az USA-val határos régiókban van óraátállítás
- Brazília – 2019-ben törölte el
- Kína – az egész ország egyetlen időzónát használ
- India – soha nem is alkalmazta
- Japán – 1951-ben törölte el
- Dél-Korea – 1988-ban szűnt meg
- Ausztrália – több államban (Queensland, Nyugat-Ausztrália, Északi Terület) nincs nyári időszámítás.
Okafogyottá vált az óraátállítás
A nyári/téli időszámítást anno gazdasági okra hivatkozva vezették be, Magyarországon 46 éve, azaz 1980-ban. Merthogy áramot spórolhatunk azzal, hogy este tovább van világos, nem kell villanyt kapcsolni.
Ám az utóbbi években egyre erősebbek azok a hangok, hogy az óraátállítás megterheli a szervezetet, viszont a gazdasági haszna elenyésző, hiszen a kezdeti energiamegtakarítás mára minimálisra zsugorodott. Ugyanis míg a kilencvenes években még 1200 GWh volt az éves spórolás, addig 2018-ra ez 351 GWh-ra esett vissza.
Mára pedig kijelenthető, hogy a modern technológia és a megváltozott energiafelhasználási szokások miatt az óraátállítás energiapolitikai haszna gyakorlatilag megszűnt. Egyrészt azért, mert megváltoztak a fogyasztói szokások, másrészt a villamosenergia-rendszer forrásösszetétele is módosult.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy jelentős teret nyertek az energiatakarékos izzók, így a világításnak sokkal kisebb súlya van a villamosenergia-felhasználásban, ami anno gyakorlatilag a mozgatórugója volt az óraátállítás rendszerének kialakításában.
Évi kétszer bezavar a szervezetünkbe
A tavaszi és a téli óraátállítással évente kétszer zavarodik össze a belső óránk. Ugyanis testünk minden sejtje nyomon követi az időt, és az arra érzékenyeknél a napi szokások megváltoztatása stresszt válthat ki az agyban, ami alvás-, tájékozódási és memóriazavart okozhat; de akár nehézségekhez vezethet a tanulásban, a szociális interakciókban és az általános kognitív funkciókban.
A napfény hiánya pedig két fontos hormon termelődését gátolja: az alvást kiváltó melatoninét és a boldogsághormonként is ismert szerotoninét. Így a téli óraátállítás utáni napokban nagyobb valószínűséggel leszünk rosszkedvűek és fáradtak. Az egyik tanulmány kimutatta, hogy a kórházak 11 százalékkal több depressziós beteget kezeltek a téli időszámításra való átállás után. S bár jó hír, hogy az óraátállítást követő napokban a helyzet egyre jobb lesz, az még biztatóbb, hogy az idén végre valóban elkészülhet az az elemzés, ami alapján a tagországok a tettek mezejére léphetnek az óraátállítás eltörlése érdekében.
