Az Economx cikkében ír arról, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) közzétette a friss kórházi adósságadatokat. Február végén az összes kórházi tartozás 46,5 milliárd forintra rúgott, miközben csak a négy egyetemi klinika adósságállománya elérte a 17,5 milliárd forintot – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára a lapnak.
Az államkincstári adatok szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó 533 egészségügyi intézményben az év második hónapjára 28,9 milliárd forint lejárt tartozás halmozódott fel, ebben az adatban nem szerepelnek az egyetemi klinikák, mivel azok modellváltók lettek. Az adós kórházak és szakrendelők száma februárban 170 volt, közülük 89 intézmény kizárólag 30 napon belüli tartozással rendelkezett, ami arra utal, hogy a rendszerben folyamatosan újratermelődik az adósság.
A cikk úgy fogalmaz, hogy a számok alapján egyértelmű: a magyar kórházak továbbra sem tudnak kikeveredni az adósságspirálból, amely már több mint két évtizede visszatérő jelensége az egészségügyi ellátórendszernek. Az intézmények 2025 év végére közel 100 milliárd forintos tartozást görgettek maguk előtt, és bár időről időre konszolidációs források érkeznek, ezek jellemzően csak átmeneti enyhülést hoznak.
Fotó: Depositphotos
Mi lett az előirányzott 80 milliárd forinttal?
A lap kiemelte, a legutóbbi beavatkozás keretében legkésőbb február 28-ig kellett megérkeznie 80 milliárd forintnak az intézményekhez, amelyet egy, a Magyar Közlönyben megjelent rendelet rögzített.
A részletes adatok alapján öt olyan intézmény azonosítható, amely nem kapta meg teljes egészében a tavaly év végi lejárt tartozásának megfelelő összeget: a pécsi, a szegedi és a debreceni egyetem klinikai központjai, az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház, valamint a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház.
A cikkben Rásky László úgy fogalmaz, az első négy intézmény esetében valószínűsíthető, hogy tartozásuk meghaladta a finanszírozó által tolerálhatónak ítélt szintet, ezért nem történt teljes konszolidáció. A zalaegerszegi kórház esete ugyanakkor eltérő: a számok alapján stabil gazdálkodást mutat, így elképzelhető, hogy korábbi támogatások miatt maradt ki a jelentősebb kompenzációból.
A tavaly év végi, mintegy 98 milliárd forintos teljes adósságállományhoz képest a konszolidáció körülbelül 3 milliárd forinttal kisebb összegből valósult meg. Ez azt jelenti, hogy a különbözetet továbbra is a beszállítók – elsősorban az orvostechnikai cégek – kénytelenek finanszírozni – írta az Economx.
A cikk szerint ha a február végi 46,5 milliárd forintos tartozásból levonják az adósságrendezés második ütemének 15,5 milliárd forintos összegét, akkor jól látszik, hogy az év első két hónapjában mintegy 31 milliárd forintnyi új adósság keletkezett. Januárban 14 milliárd, februárban további 17 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen számlák állománya.
Ez a dinamika első ránézésre riasztó, ugyanakkor a szakértő szerint szezonális hatások is szerepet játszanak. Az év elején az intézmények az inflációs várakozások miatt gyakran előrehozzák beszerzéseiket, készleteket halmoznak fel, ami átmenetileg megemeli a tartozásállományt. Ennek ellenére az adósság újratermelődése strukturális problémára utal – derült ki végül az Economx cikkéből.
