Bár az Orbán-kormány a tavaly év végi kórházi adósság teljes rendezését ígérte, a mostani kifizetésekből az látszik: nem minden intézmény jut hozzá a teljes összeghez – tudta meg a Népszava.
A kabinet összesen 95,5 milliárd forintos adósságrendezést jelentett be 2025 végére, ennek első, mintegy 80 milliárdos részét februárban utalták ki. A fennmaradó 15,5 milliárd forint kifizetése – a társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet szerint – új feltételekkel zajlik majd.
A pénzt március 31-ig utalják, az adósok legkésőbb április 30-ig fizethetnek a beszállítóiknak, azaz a hitelezők nem januárban – ahogyan azt korábban az egészségügyi államtitkár ígérte , hanem csak április végére juthatnak a tavalyi számláik ellenértékéhez.
A szabályozás legfontosabb új eleme az úgynevezett „tolerálható adósság” bevezetése, amely alapján már nem minden kórház kapja meg a teljes összeget a számlái rendezésére.
Fotó: DepositPhotos.com
Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a lapnak azt mondta, hogy ez lényegében egy rejtett szankció: „Amely intézmény túllépte a rászabott tolerálható adósságát, annak nem fizetik ki a teljes összeget. Ez gyakorlatilag egy büntető tétel az adósságrendezésben”.
A rendelettervezet valóban három csoportba sorolja az intézményeket: így ahol nincs ilyen korlát (jellemzően egyházi kórházak és az önálló önkormányzati szakrendelők), illetve nem lépték túl a saját keretüket – teljes tartozásra jár a konszolidációs összeg. Ahol viszont van tolerálható adósságszint és ezt túl is költötték, ott már csak részleges rendezés történik. Bár a hivatalos kommunikáció szerint a kórházi adósság év végén 95–96 milliárd forint körül alakult, Rásky László szerint a háttérben ennél bonyolultabb a kép: vannak olyan tételek, amelyeket 2023 óta nem fizettek ki a beszállítóknak.
Az OSZ főtitkára szerint a mostani szabályozás nem pusztán technikai módosítás, hanem tudatos jelzés a kórházaknak, hogy a tolerálható adósságnak van szerepe. Ezért tehettek különbséget az intézmények között. Hozzátette: a különbségek nem feltétlenül óriásiak, 1–2 milliárd forintot érinthetnek. Ám a kifizetés megcsúszása miatt a beszállítók továbbra is kénytelenek finanszírozni a rendszert.
„Ez megint azt jelenti, hogy az állam gyakorlatilag hónapokig a beszállítókkal hitelezteti az egészségügy működtetését” – fogalmazott Rásky László.
