A lengyelországi Állami Egészségügyi Főfelügyelőség közleménye szerint a polio (gyermekbénulás) vírus jelenléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy megbetegedés is van, de akik nem kaptak védőoltást gyermekbénulás ellen, azok veszélyben lehetnek. Ezért új intézkedéseket hoztak Lengyelországban, intenzívebben vizsgálják a varsói szennyvizet, megújítják az oltási készleteket, és frissítik a még be nem oltott gyermekek listáját. A gyermekbénulás leggyakrabban egy fertőzött személlyel való érintkezés útján, ritkábban szennyezett vízzel vagy élelmiszerrel terjed.
A gyermekbénulás vírusa leginkább az 5 év alatti gyermekekre veszélyes. A legtöbb fertőzöttnek egyébként nincsenek tünetei, másoknál láz, fáradtság, fejfájás tapasztalható, de súlyos esetekben a gyermekbénulás néhány órán belül behatol az idegrendszerbe, és bénulást okozhat. Becslések szerint 200 gyermekbénulásos esetből egy okoz tartós bénulást, általában a lábaknál.
A lengyel felügyelőség szerint az ország 3 éves gyermekeinek mintegy 86 százaléka van beoltva a gyermekbénulás elleni védőoltással, de ez nem elég, mert a gyermekek legalább 95 százalékának beoltásával előzhető meg a vírus terjedése. Lengyelországban az utóbbi időben igencsak megnőtt az oltásellenesség egyes szülők körében, ami aggasztja az egészségügyi tisztviselőket. Lengyelországban 1984-ben fordult elő utoljára gyermekbénulás.
Fotó: Depositphotos
Veszélybe kerülhet Európa gyermekbénulás-mentessége
Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002-ben elismerte Európa polio-mentességét, 2022-ben Londonban, 2024-ben pedig Spanyolországban, most pedig Lengyelországban mutatták ki a kórokozót.
Pedig a betegséget az 50-es évek végétől hatékony védőoltási programmal sikerült világszerte megfékezni: 1988-ban még 350 ezer eset fordult elő, 2008-ban már csak 1659-et jelentettek, főként Ázsiából és Afrikából – ahol azóta is küzdenek még kisebb-nagyobb járványokkal.
2024. október 24-én, a járványos gyermekbénulás világnapján a WHO kijelentette: Európa megtartotta gyermekbénulástól mentes státuszát. Ennek ellenére az Európai Regionális Poliomyelitis Felszámolási Tanúsítási Bizottsága (RCC) mégis aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a több országban tapasztalható stagnálások vagy visszaesések, a nem optimális immunizálási lefedettség, a vakcinagyártók szabálytalanságai, és egy esetleges járványra való felkészültség hiánya veszélybe sodorhatják a régió gyermekbénulásmentes státuszát.
Rámutattak: ezek mellett a politikai konfliktusok is különösen veszélyeztetik az immunizációs programok működését. Például Ukrajnában továbbra is nagy a kockázata a vírus tartós terjedésének, miközben folyamatos fizikai támadások érik az egészségügyi rendszert és a létfontosságú infrastruktúrát. (És Gáza egyes részein hasonló problémákkal küzdenek).
A bizottság szerint amíg globálisan nem számolják fel a gyermekbénulást, addig a poliovírusok Európába való bejutása folytatódni fog. Arra is céloznak jelentésükben, hogy a lengyel szennyvízben detektált vírus nagy valószínűséggel az Ukrajnából átmenekült tömegekkel is bejuthatott az országba. De 2024 szeptemberében Spanyolországban is észlelték a vírust. Ez az eset egy oltóanyagból eredő gyermekbénuláshoz köthető, amely Nigéria északi részén jelent meg, és korábban számos más országban is elterjedt. Szerencsére eddig egyetlen bénulásról sem számoltak be.
Magyarországon elavult a járványmegelőzési tervezés
Az RCC 2023-as jelentése szerint a gyermekbénulás elleni küzdelem egyik legnagyobb aggálya továbbra is az, hogy az alapvető fontosságú létesítményekben – különösen a vakcinagyártók esetében – az elmúlt években nem tartják be a szigorú szabályokat. Különösen nagy kihívás a romániai helyzet: 2016 óta nem történt előrelépés a létesítményekre vonatkozó előírások javításában.
A jelentés arra is kitér, hogy hol van jelenleg nagyobb esélye Európában a egy gyermekbénulási járványnak, és Románia mellett meglepő módon Ausztriát és Belgiumot említik, mint közepes kockázatú országokat, ahol tartós járvány törhet ki. Ugyanakkor Lengyelországban és Szlovéniában az átoltottság csökkenése okozhat gondot.
Az RCC tavalyi jelentése arra is kitér, hogy a vírus visszatérésének egyik oka a járványkitörésekre való felkészültség hiánya lehet. Meglepő módon – annak ellenére, hogy Magyarország az átoltottság tekintetében első helyen áll –, hazánkat és Fehéroroszországot is megemlítik, mint olyan országokat, ahol elavult a járványmegelőzési tervezés.
Mindeközben a The Lancet orvosi szaklap arról számol be, hogy a vakcinák megújításra szorulnak. 2024-ben olyan még biztonságosabb polio-védőoltásokra lenne szükség, amelyek egyrészt nem okoznak gyermekbénulást, másrészt képesek erős nyálkahártya-immunitást kiváltani, ami elengedhetetlen a poliovírus terjedésének megállításához és felszámolásához.
Magyarországon utoljára 1969-ben fordult elő vad poliovírus okozta megbetegedés, de az évtizedekkel ezelőtti állapotok miatt még mindig több mint háromezerre tehető azok száma, akik a gyermekbénulás járványokat okozó poliovírus fertőzés következményeivel élnek. Magyarországon ez a vakcina a gyermekkori kötelező oltások közé tartozik. A rendszeres védőoltást 1959-ben vezették be Sabin-csepp formájában. 2002 óta elölt vírust tartalmazó oltóanyaggal oltják a csecsemőket. A 2005 után születettek egyetlen szúrással kapják meg a tetanusz-, a diftéria-, a szamárköhögés-, az haemophilus influenzae b-, valamint a polio-fertőzés elleni oltóanyagot 2 ,3, 4 és 18 hónapos korukban. Akik pedig olyan országokba utaznak, ahol még jelen van a vírus, őket újraoltják.
