Visszaállította a kötelező kamarai tagságot az orvosoknak, fogorvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak kedden az Országgyűlés az egészségügyről szóló törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szólójogszabály módosításával a kormány kezdeményezésére.
Az előterjesztést 135 igen, 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a parlament.
A törvény preambuluma szerint a magas színvonalú, biztonságos és betegközpontú egészségügyi ellátás alapvető feltétele egyebek mellett az egészségügyi dolgozók szakmai önkormányzathoz való joga és függetlensége, a szakmai önkormányzatiság hatékony működése, az egészségügyi tevékenység szakmai és etikai követelményeinek következetes érvényesülése.
E célok megvalósítása érdekében a jogszabály helyreállítja valamennyi egészségügyi szakképesítéshez kötött tevékenység esetén a szakmai kamarai tagság általános kötelezettségét, az orvosi hivatás gyakorlásával összefüggésben az etikai eljárások kamarai feladatkörben történő lefolytatását.
Hatályon kívül helyezték azt a 2023-ban bevezetett szabályt, miszerint az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenységet akkor is végezhetnek, ha nem tagjai a szakképesítésük szerint illetékes szakmai kamarának.
Aki nem tag, nem dolgozhat
Az új szabály szerint egészségügyi tevékenységet csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.
Az orvosoknak a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell kérniük a Magyar Orvosi Kamarába történő felvételüket.
Ha valaki határidőig nem nyújt be tagfelvételi kérelmet, egészségügyi tevékenységet a határidő lejártát követő 45. naptól nem végezhet.
A kamarában felvett tagot kamarai tagdíjfizetési kötelezettség a felvételi kérelem benyújtását követő második hónap első napjával kezdődően terheli.
A törvény azt is tartalmazza, hogy a meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
A folyamatban lévő etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak december 31-ig kell lezárnia, a le nem zárt ügyeket 2027. január 10-ig átteszi a Magyar Orvosi Kamarához.
Az etikai eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidő 45 nap helyett 60 nap lesz, az etikai eljárások pedig a panaszos, vagy az eljárás alá vont kérésére elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével megtartott ülésen is lefolytathatók.
Megerősített szerep
A módosítás megerősíti az egészségügyi szakmai kamarák köztestületi szerepét, és bővíti közreműködési jogosítványaikat annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátórendszert érintő szakmai döntések előkészítésében és véleményezésében érdemben részt vehessenek – olvasható az indoklásban.
A kamarák a feladatkörüket érintő jogszabályokat és jogszabály-módosításokat kezdeményezhetnek, továbbá véleményezési jogot gyakorolnak az egészségpolitikát, az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, fejlesztési irányait érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál.
A köztestületek jogosultak lettek egészségügyi szakmai irányelvek, ellátási protokollok és módszertani levelek véleményezésére, közreműködnek a továbbképzések szakmai tartalmának kialakításában, a kötelező továbbképzések témaköreinek meghatározásában, valamint részt vesznek a szakmai, tárgyi és személyi minimumfeltételek kidolgozásában.
Részt vesznek továbbá a szakmai képzőhelyek akkreditációjában, a szakképzések minősítésében.
Az indoklás szerint a szakmai önkormányzat intézményes részvételének biztosítása érdekében a szakmai kamarák – szakterületüknek megfelelően – tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhatnak a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi gyógyintézetek kórházi felügyelőtanácsaiba, valamint az orvos- és egészségtudományi egyetemek klinikai központi tanácsaiba.
Újdonság, hogy a kamarák évente tájékoztatják az Országgyűlés illetékes szakmai bizottságát tevékenységükről.
A Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság helyett a vezetői alkalmasság kérdésében az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál, az egészségbiztosítási szerveknél, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karainál.
Rögzítették, az országos szervek és területi szervezetek elnöke azonos tisztségre legfeljebb két teljes választási ciklusra választható meg azzal, hogy azonos tisztséget összesen legfeljebb tízéves időtartamban tölthet be.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A kamarai alaptagdíj összege 4100 forint havonta a MOK budapesti szervezetének internetes oldalán szereplő adat szerint.
(MTI)
