Egyre gyorsabban emelkedik a fertőzéses esetek száma Európában és a világban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 2025-ben az előző két szezonhoz képest három-négy héttel korábban kezdett el emelkedni az influenzás megbetegedések száma az Európai Unióban, és a szokásosnál jobban felgyorsult annak terjedése.
De az Egyesült Államokban és Kanadában arról beszélnek, hogy 2005 óta nem volt ilyen rossz a helyzet. Az amerikai betegségfigyelő központ, a CDC szerint január elején New York államban rekordot döntött az egy hét alatt regisztrált influenzás esetek száma. 55 államból 44-ből magas vagy nagyon magas influenzaaktivitást jelentettek.
A CDC becslései szerint január 15-én az USÁ-ban az influenza 15 millió megbetegedést, 180 kórházi kezelést és 7400 halálesetet okozott ebben a szezonban. De Japánból és Ausztráliából is hasonló helyzetről számolnak be. Azaz kijelenthető, hogy a fél világon influenzajárvány tombol.
Ez egy fránya mutáns
A szakértők szerint a helyzet részben az influenzavírus új törzsének köszönhető, ami dominánssá vált. A variáns nagyszámú kulcsfontosságú mutációt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy kevésbé hasonlít az idei influenzavakcinában használt törzshöz, mint a korábbi oltásoké. Ez megkönnyíti a vírus számára, hogy legyőzze az immunrendszert és a vakcinákat.
Fotó: Pexels
Továbbá a domináns törzs egy olyan vírus altípusához tartozik, amely évtizedek óta kering, de az elmúlt néhány influenzaszezonban nem volt kulcsfontosságú, ami azt jelenti, hogy sok embernek viszonylag gyenge a védelme ellene.
Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közlése szerint 2026. január 5-11. között 42 500 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 211 100 fő akut légúti fertőzés tüneteivel.
2026 második hetében valamennyi közigazgatási területen nőtt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma az előző héten regisztrálthoz viszonyítva. Az influenza pozitivitási arány 31,3 százalék, a SARS-CoV-2 pozitivitási arány 8,0 százalék, az RSV pozitivitási arány 0,7 százalék volt. 2026 második hetében 186 főt vettek fel kórházba súlyos, akut légúti fertőzés miatt, közülük 17 fő részesült intenzív/szubintenzív ellátásban.
Tünetek
Hirtelen kialakuló magas láz, hányinger, hasmenés, mellkasi és hátfájdalmak, erős torok- és fejfájás, hosszan elhúzódó köhögés, köhögőrohamok.
Halálos áldozatok is vannak már
Az NNGYK legfrissebb járványügyi adatai között nincs influenza miatti halálozásról adat, ám a környező országokból és a világból sorra érkeznek ilyen jellegű hírek. Csehországban az idei szezonban már 49, Romániában 20, Horvátországban 5 elhunytról számoltak be. Portugáliában az influenzajárvánnyal összefüggő túlzott halálozási arányt tapasztalnak. Küldtünk kérdést az NNGYK-nak, hogy jól értelmeztük-e legutolsó járványügyi jelentésüket, miszerint Magyarországon ebben az influenzaszezonban még nem volt a betegséghez köthető halálozás. Válaszukban ezt írták:
„Az NNGYK ilyen adatgyűjtést nem végez, ezért nem szerepel az NNGYK által közzétett légúti figyelőszolgálati tájékoztatókban ilyen adat.
A haláloktól függetlenül vizsgált többlethalálozási adatok adhatnak információt arra, hogy egy-egy influenzajárvány során megnő-e a halálesetek száma, azzal együtt, hogy ezen időszakban a többlet halálozáshoz számos más tényező, például az extrém hideg időjárás is hozzájárulhat.
A többlethalálozási adatokat az EuroMOMO hálózat gyűjti, melynek legfrissebb adatai alapján a 2. héten Portugáliában magas, Görögországban közepes, Franciaországban, Hollandiában, Dániában és Svájcban alacsony szintű többlethalálozást regisztráltak.” Hozzátették:
„A többi országban, így hazánkban sem volt kimutatható többlethalálozás a 2025.39.-2026.02. hét közötti időszakban.”
Kicsit késve mutatkozott be az új mutáns
Az idei esetek nagy részét okozó H3N2 vírus egy K szubkládnak nevezett változata, amely szeptemberben vált globálisan dominánssá, és ma már a világszerte előforduló esetek 80 százalékáért felelős. De hiába jelent meg már tavaly februárban, szekvenálására (vagyis kimutatására) csak júniusban került sor, hónapokkal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiválasztotta azokat az influenzatörzseket, amelyek az aktuális vakcina alapját adták. (A tudósok minden évben módosítják a vakcina összetételét, figyelembe véve a vírus genetikai változásait).
Az elcsúszott időzítés miatt van tehát eltérés a vakcinatörzs és a keringő törzs között.
Mivel még mindig csak a járvány közepén lehetünk, nem árt Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusának egy hónappal ezelőtti posztját felidézni, amiben azt írja: „Az idei vakcinaösszeállításhoz kevésbé jól illeszkedő A(H3N2) vírus dominál is ezen a télen, a vakcina várhatóan továbbra is védelmet nyújt a súlyos megbetegedés ellen, így továbbra is fontos eszköz marad”.
Majd el is magyarázza, mi okozza az új mutáns viselkedését: „Ami a koronavírusnál a tüskefehérje, az itt leginkább az úgynevezett hemagglutinin fehérje. Ez egy felszíni fehérje (bunkósbot) a vírus felszínén, ami a vírust semlegesítő antitestek egyik fő célpontja is. A mostani domináns törzs több olyan változást is felszedett, ami éppen ezt az elsődleges védelmi vonalat gyengíti, azaz a korábbról vagy éppen a vakcina által kialakított antitestektől kisebb fokú védelmet várhatunk. Azonban a Covid-19 alatt mindenki megtanulhatta, hogy a vírusok elleni védelem nagyon sokféle és sokszintű is, így hiába ez a változás a víruson, legalább valamennyire hasonló influenzavírusokkal találkozhattunk és az idei vakcina is ezek lenyomatát tanítja meg a szervezetnek. Emiatt várható, hogy súlyos megbetegedés és komolyabb szövődmények ellen továbbra is véd a vakcináció. Az pedig, hogy a vírus járványtanát miként módosítja az új variáns még nem tudjuk, a laboratóriumi vizsgálatok és a megfigyelések majd hoznak válaszokat”.
