Új egészségügyi minőségbiztosítási felügyleti rendszer felállítását tervezi az Egészségügyi Minisztérium a brit Care Quality Commission (CQC) modell alapján, ezzel foglalkozott a Magánegészségyügyi Summit egyik panelbeszélgetése, melyen Novák Katalin egykori köztársasági elnök, jelenleg a szegedi Aranyklinika egyik tulajdonosa elöljáróban arról beszélt:
„Egy éve generációváltás következtében vettem át szüleim 20 éve indított klinikáján a stratégiai szerepet, ahol ma már 120 orvos, 60-nál több területen működik a járóbeteg ellátásban. Nem vagyok orvos, mint a szüleim és a testvérem, az egészségügyi menedzsmentet is még tanulom”.
Hozzátette: bár jónak tartja, hogy legyen egységes minőségbiztosítási standard a brit mintára, ami a magánegészségügy szereplőire is kiterjedne, és kell a transzparencia, de fontos, hogy ne ajtóstul rontsunk a házba, és ne induljanak el felesleges ellenőrzések és szankciók.
Novák utalt arra, hogy a britek öt év alatt jutottak el a tényleges program elindításához, ezért a magánegészségügyi szektorral új színtérre kilépett ex-köztársasági elnök azt reméli, hogy a valódi egységesítés előnyeire és nem felesleges terhekre lehet majd számítani. Azt reméli, hogy egy jól átvett brit minta segíteni fogja az Aranyklinika munkáját is, ugyanis jelenleg csak azt mérik, mennyi idő alatt kapnak pácienseik időpontot, s hogy 80 százalékuk visszatérő beteg, de mást nemigen.
Fotó: Klasszis Média
Kijelentette: „Jó lenne, ha egészséges versenyhez vezetne az állami és a magánegészségügy mérőszámainak egységesített rendszere. Mivel a briteknél 75 százalékban a szolgáltatók finanszírozzák a hatóság működését, abban is bízom, hogy Magyarországon ennél kevesebbe fog kerülni ez a magáncégeknek.”
Moravcsik Bence, a Budapesti Mozgásklinikától arról beszélt, hogy szerinte a magánegészségügyi szolgáltatókról jóval többet lehet tudni, míg az állami egészségügyi adatokról kevesebbet, ezért kérdéses, hogy milyen mérőszámok alapján fogják az egységes protokollt kialakítani.
A transzparenciától pedig három E-t vár: legyen egységes, egyértelmű és ellenőrizhető.
Mózer Attila, a Szent Magdolna Magánkórháztól kiemelte, jó hogy többedmagával részt vehetett a minisztériummal való egyeztetésen, tehát van párbeszéd, ugyanakkor úgyis az a lényeg, hogy a betegek lábbal szavaznak, hova mennek és hova nem. A transzparenciától azt várja, hogy korrekt, tisztességes és jogszerű viselkedést képviseljen a hatóság majd, ami védi a jól működő cégeket.
Merre tart a magyar magánegészségügy?
Lancz Róbert, a Doktor24 elnök-tulajdonosa arról számolt be, hogy náluk idén 17-18 százalékkal nőtt a járóbetegforgalom, amivel a kevesek közé tartoznak, de náluk nem csak a vállalati, hanem a lakossági igény is nő. Hozzátette: tény, hogy Budapesten jobb a helyzet, mint vidéken.
Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető-igazgatója némi visszaesést tapasztalt az idei évükben, de az esetszámok tekintetében nincs okuk aggodalomra.
Hartman Gábor, a Duna Medical Center orvosigazgatója nem optimista, ugyanis bár nem növekedtek a számaik, de legalább nem csökkentek. Viszont a nemrég elindított szülészet nagyon jó eredményeket produkál.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy még hatékony közegészségügy mellett is szükség van a magánszolgáltatókra – de jelenleg ettől messze áll az állami egészségügy. Arról is beszéltek, hogy 30-40 ezer forint közé tehető egy vizsgálat, amit kibír még a lakosság, miközben költségeik folyamatosan emelkednek, például a közegészségügyi szakdolgozói béremelés után a magánegészségügyben is emelniük kell.
Milyen a jó cégeladás?
A cégeladásokkal kapcsolatos panelbeszélgetésben Kóka János, a Doktor24 Csoport alapító tulajdonosa az akvíziciós panelbeszélgetésen kijelentette: épp ma reggel jelentették be, hogy cégük megállapodást kötött a Dimenzió-MED-del, hogy 2026 október végétől fokozatosan átveszik a cég egészségügyi szolgáltatási tevékenységét. A Dimenzió-MED által évente ellátott közel 10.000 ügyfél így a jövőben a Doktor24 szélesebb szakorvosi, diagnosztikai és műtéti hátteréhez is hozzáférhet.
Megszólalásában arra is kitért, jó, hogy az egészségügy plusz 510 milliárd forintot kap, de elképesztően pesszimista, mert például edukációra és egészségnevelésre semmit nem megy ebből.
Az égető egészségügyi problémákra szerinte a vállalati egészségbiztosítás lehetne a megoldás, és azt is sürgeti, hogy modellt kell váltani: a magáneü. szolgáltatóknak össze kell fogniuk, hogy Magyarországon tartsák a jó cégeket, és a magánegészségügy jó partner kell, hogy legyen az állami egészségügynek, hogy jó „deal-ek” szülhethessenek.
Pogátsa Zoltán: Az erőltetett euróbevezetés sem tesz jót az egészségügynek
A közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense is előadást tartott a Magánegészségügyi Summit, mégpedig a Köz- és magánegészségügy szerepéről. Kijelentette: számos szektor – így az egészségügyi sem -, kapta meg az elegendő forrásokat az elmúlt rendszerben, és abban bíztunk, hogy a kormányváltással ennek vége.
„De a 2027-es költségvetést látva ki lehet jelenteni, hogy továbbra is számos alulfinanszírozott terület marad. Az elmúlt években a GDP 4,9 százalékát költötte Magyarország, míg például Csehország 9 százalékot. Elterjedt az a nézet, hogy nincs több pénz emelni ezt, de ez nem igaz. A magyar államadósság alacsonyabb, mint az EU-átlag, szó sincs arról, hogy államcsőd közeli helyzet lenne. Tehát mi is tudnánk többet költeni, akár az EU-átlaghoz közelítő 7 százalékot is. És akkor helyére kerülhetne az egészségügy finanszírozása” – mondta Pogátsa.
Arról is beszélt, hogy ma a magyar emberek annyit költenek itthon magánegészségügyre, mint a nyugat-európai országok, ahol jóval magasabbak az átlagbérek. Ez nagyon nincs jól, hiszen a magánegészségügy szerepe nem a közegészségügyi ellátás, hanem az azon felüli extrák. És az a nyomás sem elfogadható, hogy akár hitelt felvéve vegyenek igénybe létszükségletként magánszolgáltatást.
„Mi most mégis az eurót választjuk ahelyett, hogy fejlesztenénk Magyarországot. Ez az erőltetett eurócsatlakozás pedig arra mutat rá, hogy nem teszünk bele elég forrást a növekedésbe, többek között az egészségügy növekedésébe” – tette hozzá a közgazdász, aki jövő héten a Klasszis Klub vendége lesz:
