Magyarországon augusztusban az éves infláció 1,3 százalék volt, amely 2016 novembere óta nem látott alacsony adat. Ugyanakkor a magánegészségügyben a szolgáltatások átlagos ára ennek közel négyszeresével, 5 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest az NN Biztosító Magánorvosi Árindexe szerint.
Míg tavaly átlagosan 29 258 forintot kellett kifizetni egy szakorvosi vagy egy alapdiagnosztikai vizsgálatért, idén augusztusban ez az összeg 30 724 forint volt.
Vagyis egyetlen vizsgálatra a nettó havi mediánkereset (ami a KSH legfrissebb, júniusi adata szerint 438 000 forint) 7 százalékát kell kifizetni. Tavaly ugyanez 7,41 százalék volt, azaz egy átlagos magyar család idén valamivel könnyebben tudja kifizetni a magánorvost mint tavaly még annak ellenére is, hogy az árak az inflációnál gyorsabban emelkednek.
Fotó: DepositPhotos.com
Az NN Biztosító Magánorvosi Árindexe szerint legnagyobb mértékben a laborvizsgálatok (10 százalék), a bőrgyógyászati vizsgálatok (7,7 százalék) és a nőgyógyászati vizsgálatok (6,7 százalék) árai emelkedtek,
míg egy vizit a szemészeten (1,9 százalék) vagy egy szív ultrahang (2,5 százalék) jóval kevésbé drágult. Budapest és a vidék között némileg zárult a költségolló, de továbbra is látványos az árkülönbség: vidéken 7 000-15 000 forinttal is lehet olcsóbb egy ugyanolyan szakorvosi vizsgálat, mint a fővárosban, ugyanakkor az átlagos árkülönbség egy év alatt 26 százalékról 23 százalékra mérséklődött, ami azt jelenti, hogy a vidéki szolgáltatások dinamikusabban drágultak.
Az NN kutatása szerint a legnépszerűbb szolgáltatások toplistáját továbbra is a fogászat vezeti: a megkérdezettek 48 százaléka járt az elmúlt két évben magánfogászaton. Ezt a nőgyógyászat és szülészet (29 százalék), valamint a laborvizsgálatok és a bőrgyógyászat (22 százalék) követik. Az ötödik helyen pedig az ultrahang- és egyéb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok szerepelnek, amelyeket a válaszadók közel ötöde (18 százalék) vett igénybe.
A kutatásban részvevők több mint fele (54 százalék) a sokszor borsos árak ellenére mégis inkább a privát ellátást választotta az elmúlt két évben, legtöbbjük (46 százalék) járóbeteg ellátás keretében.
Minden tizedik válaszadó egynapos ambuláns sebészetet végeztetett magánszolgáltatónál, a nagyobb műtéthez vagy többnapos kórházi ellátást igénylő beavatkozáshoz a megkérdezettek 2 százaléka vett igénybe magánklinikát.
„A magánegészségügy terjedése töretlen annak ellenére is, hogy az árak az inflációt meghaladó mértékben emelkednek. A drágulás üteme ugyanakkor még fontosabbá teszi az anyagi terheket enyhítő megoldásokat, mint például a munkáltatói egészségbiztosítások. Ebben egyre nagyobb szerep hárulhat a vállalatokra, amelyek ezzel a juttatással segíthetnek munkavállalóiknak gondoskodni saját egészségükről. Ez egyben fontos versenyelőnyhöz is juttathatja a cégeket a munkaerőpiacon, valamint a termelékenységben is” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Az NN kutatása szerint a magánorvosi ellátást igénybe vevők 88 százaléka teljes egészében saját forrásból fedezte a költségeket. Közülük 79 százalék készpénzzel vagy kártyával fizetett, ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy emellett 17 százalék egészségpénztári megtakarítást, 5 százalék pedig egészségbiztosítást (szintén) igénybe vett a finanszírozáshoz. A saját forrásból fizetők 61 százaléka anyagilag megterhelőnek érezte a kiadást.
