Sok ember rendkívül nehéz döntéseket hoz, amikor a gyermekvállalás kérdése felmerül az életében. Vannak, akik gyermekre vágynak, mások viszont különböző okok miatt nem szeretnének szülővé válni. Előfordul, hogy valaki súlyos élethelyzetben úgy dönt, lemond gyermekéről – ez a döntés gyakran mély lelki sebeket hagy maga után, és sokan életük végéig nehezen dolgozzák fel. Mások megszülik a gyermeküket, majd nem tudják felnevelni őt, vagy a kórházban hagyják a csecsemőt.
Anyakönyvezés nélkül élő csecsemő, titkolt terhesség, szifiliszes anya
Több száz pár hónapos csecsemő él jelenleg is kórházban, mert szüleik nem tudják, vagy nem akarják hazavinni őket. A jogszabályi módosítások nyomán 2024. júliusa óta felgyorsult azoknak a kicsiknek az örökbeadása, akiket hat hete nem látogat a családjuk.
A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyerekek száma 2095 volt, közülük 1291-et adoptáltak. Minden negyedik gyerek egy éves kor alatti.
Az SOS Gyermekfalvak Az első anyák napja című kampányában örökbefogadó anyák történetein keresztül mutatta meg, mi történik a kórházakban otthagyott csecsemőkkel, mit tapasztalnak új szüleik, miután hazaviszik őket, és hogy élik meg a nők a hirtelen jött anyaságot. A kampányban megszólaló anyák az örökbeadási folyamat felgyorsítása után rövid időn belül megkapták a vágyott kisbabát.
Minden történet más és más
„Két és fél hónapos volt a baba, amikor mi először láthattuk a kórházban, de csak karácsony előtt vihettük haza, addigra már majdnem hét hónapos volt” – mesélte Réka. A család egy adminisztratív hiba miatt várt majdnem öt hónapot az első találkozás után: a kicsi ugyanis nem volt anyakönyvezve. Engedély híján hónapokig nem láthatták újra, be sem mehettek hozzá a kórházba. (Ami önmagában szörnyű érzés, hiszen már az első találkozáskor elindulhatott egy érzelmi kötődés.)
Szilvia már a 15. lombik-kezelésen volt túl, amikor férjével az örökbefogadás mellett döntöttek. Két éve várakoztak, amikor hirtelen felgyorsultak az események. „Mivel ez titkos örökbeadás volt, annyit árultak csak el, hogy ő a második baba, az anyuka szifiliszes, de a pici egészséges. A szülés után rögtön otthagyta, meg se szoptatta” – osztotta meg történetüket Szilvi. 2024-ben 42 szifiliszes kisbaba született Magyarországon, közülük kilencen belehaltak a fertőzésbe. A kisfiuknak, Máténak szerencséje volt, mert nem kapta el szülőanyjától a fertőzést.
Fotó: Depositphotos
Elza egyik nap még a tengerparton nyaralt, másik nap pedig anyuka lett. Kilenc hónapig vártak gyerekre, ami csecsemők esetében extrém gyorsnak számít. Elza egy hétre beköltözhetett a baba mellé a kórházba, így testközelből tapasztalta meg, mi történik az elhagyott gyerekekkel. A koraszülött osztályon kilenc újszülött volt egyedül, szülő nélkül, ennyi babát már a kórházi személyzet sem tudott ellátni, mert meghaladta az erejüket. „Gyorsfolyású cumisüveget adtak nekik, hogy minél hamarabb végezzenek, ők meg alig bírták lenyelni. Szinte fuldokoltak. Olyan mohón evett az én gyerekem is, mint az összes baba, az orrából folyt a tej. Az egyetlen jó dolog nekik még így is az volt, hogy ehettek” – mesélte Elza, aki bár titkos örökbefogadás keretében adoptálta gyermekét, ismeri az életet adó anyát: a baba kórházi karszalagján ugyanis szerepelt a neve – derült ki az SOS Gyermekfalvak kampányából.
Csak húsz százalékuk örökbe adható
A kórházi személyzet tisztába teszi, fürdeti és eteti a babákat, de érdemben nem tudnak annyit törődni velük, amennyit igényelnének. De ezt nem is lehet elvárni, hiszen sok gyerekről kell gondoskodniuk. Az is stresszes lehet, ha elindul egy kötődés, mert később el kell válniuk ezektől a piciktől.
A kórházban ragadt babák nagyjából 20 százaléka örökbeadható. A többi csecsemőről nem mondott le a család, de életkörülményeik miatt nem tudják hazavinni őket. Olykor látogatják a babákat, de ez nem pótolja az állandó jelenlétet, kötődést.
Hiány van nevelőszülőkből
A SOS Gyermekfalvak jelenleg is várja nevelőszülők jelentkezését Budapesten, Kecskeméten, Orosházán és a települések 60 kilométeres körzetében. Nevelőszülőnek lenni azonban nagyon nehéz foglalkozás: szeretni kell a gyereket, ellátni, fegyelmezni, tanítani a hétköznapi életre, majd elengedni. Mindezért fizetség jár, igaz, igen kevés. Ezért is jelentkeznek kevesen erre a munkára. Lelkileg is megterhelő feladat ellátni egy gyereket, ha tudjuk, hogy csak egy ideig él velünk.
A babákat végső soron az állami kórház neveli fel?
„Addig vannak a kórházban, amíg el nem helyezik örökbefogadó szülőnél, nevelőszülőknél, vagy csecsemőotthonban. Egy egészséges gyereknek elvileg semmi keresnivalója nincs kórházban, erre jogalap sincs. Ha nem lép fel egészségügyi probléma, a szülést követő pár napon belül gondozási helyet kell neki találni. Ha a saját családja nem képes rá, vagy nem akarja ezt biztosítani, onnantól kezdve az állam felelőssége a gyerekről való gondoskodás” – válaszolta az Mfornak Varró Gabriella, a segélyszervezet kommunikációs szakértője. Elmondta: ha hat hétig nem jelentkezik hozzátartozó családtag a babáért, már örökbe adható.
„2024-ben 2100 örökbeadható gyermek volt, ez 95-tel több kicsit jelent, mint az előző évben. 1902-en vártak örökbefogadásra, ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi gyereknek családot lehet találni. A gyerekek negyede ugyanis három év alatti, és azt látjuk, hogy minél idősebb a gyerek, annál kevésbé kell” – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Varró Gabriella.
„Az örökbeadható gyerekek negyedének valamilyen fogyatékossága van, az ő esélyeik is csökkennek. Az örökbefogadásra készülő szülők sokszor egyéb kikötéseket is tesznek, ami a gyerek származására, életkorára vonatkozik, vagy arra, hogy milyen betegséget tudnak tolerálni és mit nem. Ezek mind szűkítik az örökbeadások lehetőségét” – tette hozzá a szakember.
Léteznek olyan országok – például Svédország –, ahol alig akadnak örökbefogadható babák, mert kevesen mondanak le róluk, illetve, ha igen, azonnal családra találnak, olyan hosszú a várólista. Még azokat a kicsiket is gyorsan adoptálják, akik valamilyen genetikai rendellenességgel születtek. Sőt, Ázsiából, Afrikából, illetve – főleg régebben – Európa szegényebb országaiból fogadnak örökbe legálisan babákat, legyen akármilyen a nemzetiségük vagy bőrszínük. Mert ez is számít. A béranyaság más kategória, ez sokkal több pénzbe kerül, bár arra is módot ad, hogy egy meddő pár tudjon gyermeket nevelni, és itt nincsenek több hónapos várakozási-türelmi idők – mondta Varró Gabriella.
