„Több budapesti kórházban kötelezően meg kellett jelennie minden dolgozónak arcképfotózásra, amivel szerintem az arcfelismerő rendszerhez építenek fotóadatbázist. Volt, ahol a fotózás előbb lezajlott, minthogy hivatalos tájékoztatást adtak volna a beléptető rendszerről. Számomra ijesztő, ami történik, és mélyen felháborít. Nem kaptunk indoklást arra, hogy miért nem elégséges a biometrikus azonosítás nélküli beléptető rendszer” – mesélte a 24.hu-nak egy budapesti kórház dolgozója névtelenül.
Hozzáfűzte: „Más kórházakban dolgozóktól szintén azt hallom, rendkívüli sebességgel vezénylik őket a fotózásra, néhol nem is adnak tájékoztatást arról, hogy mihez kell a fotó. Volt, ahol csak egy jelenléti ívet töltettek ki a dolgozókkal, írásos tájékoztatást nem kaptak. Az én munkahelyemen nem hivatalos forrásból tudtuk meg, hogy kötelező megjelenni a fotózáson, melyre az azt követő héten három nap állt rendelkezésre. Extrém gyorsasággal nyomják át a munkavállalókon a rendszert, van, ahol fenyegetik őket, ha nem mennek el fotózásra”.
A riportalany azt is elmondta, hogy a biztonsági előírások lassan szigorúbbak, mint egy börtönben. Sőt, volt olyan kollégája, aki nem járult hozzá a fotózáshoz, ezért elbocsátották, miközben így is kevesen vannak.
Fotó: Depositphotos
A portál emellett fideszes szálat is talált a kórházi kameratelepítésekkel kapcsolatos cikk írása során, ami szerint több olyan arcfelismerő eszközt is felszereltek a hazai kórházakban, amelyeket számos nyugati országban tiltólistára helyeztek. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szerint arcfelismerést kizárólag a dolgozói beléptetéshez használt kamerák végeznek, és a „kamerák minden esetben jogszerű közbeszerzési eljárás részeként, a nemzetközi szabályozások szem előtt tartásával és figyelembevételével kerültek beszerzésre, valamint üzemeltetésre”. A lap kérdezte az OKFŐt az arcfelismerő rendszerek költségéről is, erre azt a választ kapták, hogy ez a darabszámtól, a telepítéstől, az üzemeltetéstől és az épület méretétől is függhet.
Az OKFŐ szerint a kamerákat kizárólag dolgozói beléptetésre használják, nem rögzítenek hangot, és nem alkalmazzák személyek megfigyelésére. „Nem érkezett panasz az arcfelismerő rendszer miatt, és nincs információ olyan esetről sem, ahol valaki megtagadta volna az együttműködést. A Nemzeti Kibervédelmi Intézettel megtörtént az egyeztetés, és a forgalmazók is tisztában vannak az előírásokkal” – írta az OKFŐ a lapnak.
A lap az OKFŐ honlapján közzétett adatok alapján azt írja, hogy január 28-án nettó 4 milliárd forint értékben az alábbi cégekkel kötöttek szerződést:
- metALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt. mint teljesítő;
- Civil Rendszertechnika Kft. mint közös ajánlattevő;
- és GVSX Kft. mint közös ajánlattevő.
A lap kereste a szerződést teljesítő metALCOM Zrt.-t is, ahonnan titoktartási kötelezettség alapján a cég vezérigazgatója annyit válaszolt, hogy betartják a vonatkozó törvényi előírásokat. A lap kitér arra, hogy a cég résztulajdonosa és igazgatósági tagja Bozó Zoltán, aki nemcsak a Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa, de szentesi fideszes politikus is, aki tavaly a kormánypárt jelöltjeként sikertelenül indult a város polgármesterségért.
