Öt év alatt erejét vesztette az egyébként igen sikeresen indult várólista-csökkentési program – derült ki a Medicina Fórum és a Magyar Kórházszövetség közös konferenciájának szerdai zárónapján. A kormányzat 2010 óta mintegy 70 milliárd forint többletforrást különített el erre a célra. Ez a „kísérlet” a Covid-járványig eredményes volt, de mára a nagyízületi, így például a csípő- és térdműtétekre jóval többen várnak, mint 2019-ben, sőt, az idén a célra felhasználható ötmilliárdból három megmaradt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kasszájában – olvasható a Népszava cikkében.
Az is kiderült, hogy a várólista vezetésére kötelezett beavatkozások tizedénél kényszerülnek két hónapnál többet várakozni a betegek.
A NEAK elemzése azt is kimutatta, hogy a műtétek 80 százalékát az orvosok 20 százaléka végzi, és ha az évente ötvennél kevesebbet operáló orvosok fokoznák a teljesítményüket, akkor jelentősen csökkenhetnének a várakozási idők.
"Azt pedig Kiss Zsolt, az egészségbiztosító főigazgatója jegyezte meg, hogy ezek a teljesítmények azért sincsenek rendben, mert míg az állami rendszerben várólista-csökkentésére szánt összeg a kasszában maradt, a magánellátók 4000 nagyízületi beavatkozást végeztek.
Szerinte ez azt jelenti, hogy négyezer családnak elő kellett valahonnan teremtenie 2-2,5 millió forintot azért, hogy elvégezzék a beteg műtétjét. Hozzátette: újra kell gondolni, hogy az állami rendszerben teljes munkaidőben gyógyítók milyen feltételek mellett vállalhatnak a további feladatokat magánszektorban.
Szerinte ha engednének annak a javaslatnak, hogy az állam finanszírozza a magánszektorban elvégzett beavatkozásokat is, akkor azoknak az orvosnak teremtenek piacot, aki egyébként ugyanezt a műtétet a közfinanszírozott rendszerben is elvégezhetné."
