A jó hír, hogy emelkedtek az fizetések a múlt év decemberében és 2024 egészében is. A bruttó átlagkeresetek 11 százalékkal, közel 728 ezer forintra nőttek decemberben. A kedvezmények nélküli nettók hasonló mértékben, majdnem 484 ezer forintra emelkedtek. A múlt év egészében az átlagos bruttó és nettó fizetés egyaránt 13,2 százalékkal nőtt, így az előbbi megközelítette a 647 ezer forintot, utóbbi pedig több mint 445 ezer forint volt.
A részletes adatok szerint azonban méretes eltérések láthatóak a különböző szektorokban. A magánszférában a nettó bérek decemberben kevesebb mint 10 százalékkal nőttek, a múlt évben pedig összességében 12 százalékkal. A nonprofit szervezeteknél a múlt év utolsó hónapjában csak 11 százalékos volt az emelkedés, az éves növekedés pedig 15,6 százalékot tett ki. A költségvetési szervek vitték a prímet a decemberi és az éves 17-17 százalék körüli többlettel. Ebből az látszik, hogy a bérdinamika a vállalkozásoknál jóval visszafogottabb volt.
Kedvezőtlen hír, hogy a múlt év decemberére a felgyorsuló infláció miatt lejtőn maradtak a reálbérek. A nettó reálkereseteknél mindössze 6,1 százalékos volt a növekedés a múlt év utolsó hónapjában, miközben novemberben még majdnem 8, októberben pedig 9 százalék feletti volt a a tempó, 2024 korábbi hónapjaiban pedig 9-10 százalékos.
Fotó: Depositphotos
A bérdinamika lassulását emelte ki egyebek mellett a friss KSH-adatokhoz fűzött kommentárjában Virovácz Péter, az ING makroelemzője. Mint lapunknak küldött közleményében írja:
„Folytatódott a bérnövekedés lassulásának üteme a magyar gazdaságban. A piaci konszenzushoz képest – ami már decemberre egy számjegyűre mérséklődő bérnövekedéssel számolt – erősebb lett a növekedés. Az adat beleilleszkedik a hosszabb távú trendbe, miszerint lassan, de biztosan mérséklődik a bérnövekedés üteme az év eleje óta. A decemberi bérdinamika volt a múlt év legalacsonyabb rátája. Mivel az év egészében két számjegy maradt a növekedési ütem, egyértelműen pozitív képet mutat a bérkiáramlás. Mindez sajnos azonban kevés volt ahhoz, hogy a magyar gazdaság kijöjjön a stagnálás állapotából. Hiába nőtt az átlagbér tavaly az év egészét nézve 13,2 százalékkal, és hiába a csökkenő infláció miatti szokatlanul magas, 9 százalék feletti reálbérnövekedés, a fogyasztói bizalom hiánya a megtakarítások felé tolta a háztartásokat a fogyasztási boom helyett.”
A szakember szerint az állami szférában látható drasztikus – 17 százalékos – bérnövekedés egyértelműen az oktatás területéhez köthető, ahol 28,5 százalékos emelkedés történt. Tavaly decemberben itt ugyanis minden tankerületi központban kaptak a pedagógusok év végi juttatást, amire 2012 óta most először volt példa.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakértője is azt írta az értékelésében, hogy a bérdinamika decemberi lassulása nem meglepő és előre számítani lehetett rá, hiszen ez egy bázishatás eredménye: a 2024-es minimálbéremelést előrehozták 2023 decemberére, így a korábban megemelt bérek itt magas bázist jelentettek a mostani adat szempontjából. Ugyanakkor a lassulás mértéke a vártnál kisebb, így a mai adat kellemes meglepetésként értelmezhető. Figyelembe véve a 4,6 százalékos decemberi éves inflációt, ez reálértéken 6,1 százalékos növekedést jelent, azaz a növekvő infláció és a bázishatás ellenére még mindig emelkedni tudott a keresetek vásárlóereje. Az előrehozott minimálbéremelés a vállalkozásoknál jelent meg inkább, itt lassult a béremelkedés 11,3-ról 9,5 százalékra, míg a költségvetési szférában 13,9-ról 17,2 százalékra gyorsult – ez tudta kompenzálni a vállalkozások lassabb béremelkedését.
Csak 4 százalékra lehet számítani
Virovácz Péter szerint ebben az évben az a legfontosabb kérdés, hogy vajon megismétlődik-e az, amit 2024-ben láttunk. Vagyis, hogy hiába szerettek volna a vállalatok alacsonyabb béremeléseket végrehajtani, végül a munkavállalók vágyaihoz állt közelebb a végső megállapodás. A Randstad felmérése szerint a vállalatok 88 százaléka maximum 10 százalékos béremelésben gondolkozik. Ezzel szemben a dolgozók 86 százaléka 11 százalék feletti (45 százalékuk 20 százalék feletti) bérnövekedési elvárást fogalmazott meg. A szakadék tehát ismét óriási. Viszont tekintettel az emelkedő munkanélküliségi rátára, az elmúlt év általánosan gyenge gazdasági környezetére, az általánosan csökkenő vállalati jövedelmezőségre, idén inkább a munkáltatók akaratának érvényesülésére számítunk. Ezzel szemben állhat a folytatódó bérrendezés az állami szférában, valamint az összetételhatás. Utóbbi tekintetében vélhetően ugyanis a vállalatok elsősorban az alacsonyabb termelékenységgel bíró, alacsony keresetű munkavállalókat bocsátják el először a racionalizálás jegyében, így ez arányaiban csökkentheti az alacsonyabb keresetűek számát a gazdaságban, ezzel pedig felfelé tolva a nemzetgazdasági átlagbért.
Összességében az ING-s prognózis 9-10 százalékos átlagbér-emelkedés mellett legalább 5,1 százalékos inflációval számol, vagyis az év egészében így nagyjából 4 százalékos lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez még mindig valamivel a historikus átlag felett alakulhat, már közel sem olyan erős, mint az elmúlt évben. Így sokkal fontosabb kérdés a közgazdász szerint, hogy a felhalmozott megtakarítások megjelennek-e a reálgazdaságban fogyasztás formájában, és hogy a kormányzati intézkedések utat találnak-e a reálgazdaságba vagy végül az emelkedő infláció miatt ezek is csak a megtakarítási hajlandóságot erősítik majd.
Regős Gábor várakozásai hasonlóak: szerinte az idén 8-9 százalékkal nőhetnek az átlagbérek, ami az 5 százalék körüli inflációt figyelembe véve valamivel 4 százalék alatti reálbéremelkedést jelenthet. Ez a tavalyinál kisebb, de fenntarthatóbb érték, az eredetileg vártnál azonban a magasabb infláció miatt kisebb.
A kisebb reálbérnövekedésben a kevésbé feszes munkaerőpiac is szerepet játszik: a feldolgozóipar alacsonyabb kereslete jelentősen mérsékli a munkaerőhiányt. A bérek reálértékének érdemi növekedése egyaránt fontos a gazdasági növekedés szempontjából, valamint a munkaerő itthon tartása miatt. Az idei magyar minimálbéremelés mértéke belesimul a régiós átlagba, ám a garantált bérminimum ennél jelentősebb szereppel bír az átlagbérek növekedése szempontjából, így annak érdemi emelése is elengedhetetlen – tette hozzá Regős Gábor.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára optimista kommentárt fűzött a béradatokhoz. A politikus úgy látja, hogy a dinamikus reálbéremelkedés hatására láthatóan kezd visszaállni a lakosság bizalma. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a lakossági hitelezés élénkülése, a lakás- és autópiac felfutása, valamint az, hogy a hazai turizmus 2024-ben újabb rekordévet zárt. Közölte, az előző évhez hasonlóan 2025-ben is dinamikus reálbérnövekedés várható, ezt az emelkedést szerinte támogatják majd a kormány gazdaságélénkítő lépései.
