Ferihegyen és közvetlen környékén jelenleg 4 szállodában bő 300 hotelszoba áll rendelkezésre, ezen kívül van még pár kisebb panzió, de ez utóbbiak összkapacitása sem haladja meg a 200 szobát. Ha elkészül a Wing újabb szállodája, akkor a teljes szálláshelykínálat felmegy 700 fölé, de vélhetően ez is kevés lesz, ha továbbra is ütemesen növekszik a bejövő turistaforgalom, beleértve a tranzitutasokat is.
Fotó: Budapest Airport
A kormány ambiciózus terveket lebegtetett meg, miután a költségvetést jelentősen megterhelve megvásárolta a Budapest Airport Zrt. (BA) többségi tulajdonát. Orbán Viktor kormányfő évi 30 millió utasról beszélt, mint ami szerinte reális cél. A tények ugyanakkor azt mutatják, hogy a Covid utáni talpra állás közepette tavaly már 14,7 millióan fordultak meg Ferihegyen. Ám a duplázáshoz sokkal több beruházásra lesz szükség és ez rövid távon nehezen elképzelhető, tudva azt, hogy a kormány újabb megszorításokra készül, a francia kisebbségi tulajdonos pedig első körben aligha fog még több pénzt adni a vételár ráeső részén felül.
Addig is azt lehet rögzíteni, hogy a Wing és a BA közösen fejleszt egy hotelt, ami a 2018-ban, a volt középső felszíni parkoló területén átadott ibis Styles mellett lesz és a Tribe márkához tartozik az Accor Csoporton belül. A kivitelezők között a legnagyobb név a Swietelsky, az új létesítményben 167 szobát alakítanak ki. A hotel egyszerre szolgálja ki a turistákat és az üzleti utazókat, utóbbiaknak lesz egy 150 főt befogadni képes konferencia és tárgyaló rész, a hetedik emeleti teraszon egyszerre 60-an férnek el. Ez az új hotelberuházás jól illeszkedik a BA sok évre szóló reptérfejlesztési programjához, beleértve a 3. terminált is. Az Airport City-re keresztelt programban további kereskedelmi ingatlanok is helyet kaptak. Az új szállodához közel tervezik felépíteni a többszintes parkolóházat és az intermodális közlekedési csomópontot.
Fotó: Airport Hotel Budapest
A repülőtér területén kívüli, közeli térségben a meglévő kapacitások egy része megújult vagy megújulóban van. A 2008 óta működő vecsési Airport Hotel Budapest Superior mára megérett a teljes átalakulásra. A magyar tulajdonosoknak csak a 600 millió forintos felújítás felét kellett saját forrásból állni, mert a kormány a másik felét (299 990 000 forintot) célzott támogatásként odaadott – tudtuk meg az ez alkalomból csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón Koloszár Krisztián szállodaigazgatótól, aki már 14 éve vezeti az intézményt.
Szerinte hosszabb távon teljesíthetőek az utasforgalomra vonatkozó tervek, ez indokol további, közepes méretű szállodákat, tehát ne lepődjünk meg, ha lesznek új átadások. Mint mondta:
„Mi tranzithotel vagyunk, azt tapasztaljuk, hogy például a kínai csoportok, amelyek több várost is megnéznek egy európai útjuk során, előszeretettel keresnek pont ilyen méretű és kategóriájú tranzitszállodákat. Már látjuk, hogy egyre bővül a Kínából érkező légitársaságok és járatok száma. Ezen felül céges rendezvényeknek, sportvezetők, sportbírók továbbképzésének is helyet adunk konferenciaközpontunkban. A kihasználtság nálunk 90-95 százalékos, ami az ágazatban átlagon felüli."
A felújításban szinte csak magyar beszállítókkal és anyagokkal dolgoztak. A belső tereket is egy magyar szakember elképzelései alapján újították meg. A gépészet korszerűsítése folyamatban van, a tetőkre napelemeket szereltek.
A Budapest Airport új főtulajdonosa, a magyar állam és francia partnere, a Vinci várhatóan hamarosan előáll valamilyen hosszabb távra szóló tervvel. Ennek része lehet egy további hotel is, amit várhatóan egy külső ingatlanfejlesztővel húzhatnak fel. A terv ezen kívül nem csupán a harmadik, hanem például az 1-es terminál hasznosítását is tartalmazni fogja, erre már történtek kormányzati utalások. Az 1-es terminál jó ideje rendezvényközpont és a kisgépes forgalom lebonyolítója, de a potenciálja ennél nagyobb.
A reptérhez vezető gyorsforgalmi út nagy vecsési csomópontjánál lévő Market Central kereskedelmi központ tőszomszédságában lehetséges új szállodát építeni. Az oda álmodott irodaparknak ugyanis csak a negyede valósult meg, egy óriási telekrész még szabad a fejlesztések számára.
A repülőtéri hotelek jövőjét nem csupán az általános turisztikai trendek befolyásolják, hanem az is, hogy ki a tulajdonos, mekkora a tőkeereje, hol tart az adott lokális piacon, stb. Ha a repülőtér üzemeltetőjének a kezében van, akkor egyszerűbb a dolog, de ha más, mondjuk egy nemzetközi lánc rendelkezik felette, akkor az adott lánc globális hálózati sztenderdjei érvényesülnek.
Természetesen ekkor is elemi érdeke a hotelcégnek, hogy szorosan együttműködjön a légikikötővel. Lehetnek például a megközelítéssel összefüggően előírások. Ha a hotel a terminál tömbjében van, akkor a minél jobb közvetlen, gyalogos eljutás a lényeg. Ha kívül van a tömbön, akkor a parkolás is bejátszik, nem kizárt, hogy egy összekötő híd vagy alagút szükséges, és ha kicsit távolabb van, akkor egy rendszeresen közlekedő ingabusz (shuttle bus) kellhet, erre nagy nemzetközi repülőtereken számtalan példa van. Ugyanez érvényes akkor is, ha van vonatos összeköttetése is a légikikötőnek.
