Az építőipar teljesítménye 2025 februárjában is visszaesést mutatott – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az ágazat termelése 4,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és 1,3 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Az adatok mögött ugyanakkor időjárási és statisztikai torzító tényezők is meghúzódnak, így a tendencia árnyaltabb, mint elsőre tűnik.
A februári csökkenés részben a szökőnaphatás miatt torzult – 2024-hez képest idén eggyel több munkanap volt a hónapban, így az egy évvel korábbi bázis magasabb –, másrészt a hónapban tapasztalt szokatlanul hideg időjárás is hátráltatott több munkafolyamatot. Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a havi alapú visszaesés mögött természetes ingadozás is állhat:
„Az építőipari teljesítményt gyakran jellemzi egy cikkcakkozás – az egyik hónap növekvő teljesítményét egy csökkenő követi.”
Ugyanezt a hatást hangsúlyozta Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője is: „A februári adatokban szerepet játszott a szökőnaphatás, illetve a hideg februári időjárás, amely egyes munkákat hátráltatott.” A szakértő szerint havi alapon így kisebb korrekcióról van szó, a negyedéves mutató viszont pozitív lehet. „Az első kéthavi adat alapján az építőipar negyedéves bázison 1,7 százalékkal bővülhetett, amely alapján érdemben hozzájárulhatott a gazdasági növekedéshez” – tette hozzá.
Fotó: Depositphotos
Éves alapon ugyanakkor már más a kép: a januári 9,6 százalékos visszaesést most egy újabb, 4,5 százalékos csökkenés követte. A visszaesés az épületek építésében jelentkezett elsősorban, ahol 11,0 százalékos éves és 5,4 százalékos havi csökkenést mértek. Ez a főként a vállalati szférához kötődő építményeknél mutatkozik meg, ahol a beruházások visszafogása továbbra is domináns. Molnár szerint „fordulat itt csak lassabban következhet be, tekintve, hogy idő kell, amíg a beruházási tervek nyomán a fejlesztések ténylegesen el is indulnak”.
Ezzel szemben az egyéb építmények – utak, közművek, ipari létesítmények – termelése 15,3 százalékkal nőtt éves, 10,9 százalékkal havi összevetésben. Regős Gábor szerint ez a különbség sokat elárul a beruházási szerkezet átrendeződéséről:
„Az állapítható meg, hogy az állami beruházások az egy évvel korábbinál nagyobb volumenben mentek végbe. Ezzel szemben az ipari szereplők vélhetően inkább visszafogták beruházásaikat vagy nem is indítottak újat.”
A bizonytalanságot fokozza az amerikai vámháború és az ezzel járó gazdasági feszültség is. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint „az állami beruházások elmaradása és a rendkívül bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet miatt a vállalati beruházások elmaradása nyomja rá a bélyegét az ágazat teljesítményére.”
Mit hozhat a jövő?
A szerződésállomány és az új szerződések volumene vegyes képet mutat. Az új megrendelések összességében 15,5 százalékkal estek vissza éves alapon, ugyanakkor az épületeknél 12 százalékos növekedés történt, míg az egyéb építményeknél egyharmados csökkenést mértek. Az összesített rendelésállomány 1,8 százalékkal magasabb a tavalyinál. Regős azonban arra figyelmeztet, hogy ezekből az adatokból nehéz jövőképet alkotni: „A szerződésállomány alakulása alapján nehéz bármilyen képet előrevetíteni az építőiparról – az elmúlt időszakban többször láttunk kétszámjegyű emelkedést, ami aztán a tényleges építést nem húzta felfelé.”
A lakossági piac ugyanakkor az első negyedévben biztatóbban alakult. Juhász Attila szerint „az első negyedév az előző évi építőanyag forgalommal összevetve 10 százalékos növekedést mutat lényegében változatlan fogyasztói árak mellett”, és az Újház Zrt. adatai szerint a falazóanyagok forgalma értékben 14, mennyiségben 21 százalékkal nőtt. Ez jó előjel lehet, mivel a szerkezetépítési anyagokat jellemzően a kivitelezés korai szakaszában vásárolják meg.
Regős Gábor is úgy látja, hogy „az idei évben a lakossági építkezések, javítások mindenképpen javíthatják az ágazat helyzetét – az árak hatása a keresletre itt is kérdéses – ám ez az építőiparnak csak egy szegletét jelenti.” A teljesítmény érdemi javulásához szerinte több feltétel együttes teljesülése szükséges: uniós forrásokhoz való hozzáférés, a világgazdasági környezet javulása, az állami és önkormányzati költségvetési helyzet erősödése, valamint az építőanyagárak normalizálódása.
A következő hónapok kulcskérdése továbbra is a beruházási hajlandóság alakulása lesz. A szakértők szerint a lakáspiaci élénkülés, a növekvő hitelfelvétel és a tranzakciószámok emelkedése pozitív hatással lehetnek az ágazatra, de az állami megrendelések és a gazdaságpolitikai stabilitás legalább ilyen meghatározó. Molnár Dániel kommentárjában úgy fogalmazott:
„Az építőipari termelés várhatóan a második félévtől kezd majd el érdemben növekedni.”
A márciusi adatokat május 14-én teszi közzé a KSH – akkor derülhet ki, hogy a februári visszaesés egyszeri megtorpanás volt-e, vagy egy hosszabb távú trend része.
