A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium látványos "szolgáltatóközpont-politikát" folytat, amely körülbelül egy évvel ezelőtt pörgött fel. Az azóta eltelt időben jó néhány globális világcég jelentette be, hogy regionális, vagy éppen az egész vállalatbirodalmat átfogó kiszolgálórendszerét Magyarországra telepíti. A teljesség igénye nélkül, csak az utóbbi időben kezdte meg kialakítani ilyen működését a Citibank-csoport, a Morgan Stanley bankház; a Vodafone csoport is tavaly döntött úgy, hogy a világcég hazánkba telepíti szolgáltatófunkcióit. Tavaly év elején állította fel regionális szolgáltatóközpontjait az IT Services Hungary Kft., a T-Systems International GmbH magyarországi leányvállalata is, és még 2007-ben arról döntöttek, hogy bővítik a meglévő kapacitásokat. Legutóbb a BT, brit telekommunikációs cég (a British Telecom utódvállalata) döntött budapesti és debreceni centrumainak bővítéséről.
Az idetelepülő vállalatok sok embernek adnak munkát: Kóka János korábbi gazdasági miniszter éppen egy szolgáltatási célokra használható irodaház átadásán mondta azt, hogy a már működő központokban körülbelül 14 ezren dolgoznak. Jelezte azt is, hogy Magyarországra két év alatt körülbelül negyven multinacionális szolgáltatócentrum települt be, ezek száma pedig három-négy éven belül megduplázódhat. Ugyanezen a rendezvényen viszont megemlítette azt is, hogy nemcsak a kiszolgálóegységek, hanem technológiai, szolgáltatási, és kutatásfejlesztési központok hazánkba települését is szeretné elérni a kormány.
Kevésbé látványos befektetések
A nagy világcégek viszont mintha nem serénykednének abban, hogy az újító tudáson alapuló innovációs központokat Magyarországra hozzák. A gazdasági tárca szakemberei a magyarországi innováció helyzetét tárgyaló konferenciákon sosem mulasztják el megemlíteni, hogy a hazai gazdaságnak tudásalapúvá kell válnia, azaz a magas hozzáadott értéket képviselő, innovatív, a munkaerő képzettségére és ötleteire építő vállalatoknak kell átvenni a vezető szerepet. Az egyetemek mellett működnek ugyan a legtöbbször kutatókból álló, befektetőket váró spin-off cégek, innovációs központok is alakulnak, ám azokban főleg a kisebb cégek próbálkoznak.
Szabályt erősítő kivételek azonban akadnak: a budapesti Microsoft Innovációs Centrumot nemrég nyitották meg, a központ a Microsoft Magyarország, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (BME) és a Magyar Feltalálók Egyesületének összefogásával jött létre. Az innovációs centrum a magyar szoftverfejlesztés elősegítését tűzte ki céljául, ezen belül helyet ad például technológiai és üzleti képzésnek, illetve konzultációs lehetőséget nyújt a szoftverfejlesztőknek, és segíti a műszaki felsőoktatásban résztvevő diákokat. Korábban az a hír is felröppent, hogy a Google nyitna Magyarországon fejlesztési központot - miután Lengyelországban már van innovációs központjuk. Azóta azonban semmi sem történt az ügyben.
Kevésbé látványosan, de a már betelepült cégek igenis hoznak Magyarországra fejlesztő-tevékenységet is, mondta el az mfor.hu-nak Garamhegyi Ábel, a gazdasági minisztérium szakállamtitkára. Ezek ugyan nem önálló innovációs központként működnek, viszont a legképzettebb szakembereknek rögtön az egyetem után tudnak munkát adni. "Közhelyszámba megy, hogy Magyarországon túl kevés mérnököt képeznek" - tette hozzá az államtitkár. Kifejtette viszont azt is, hogy a magyar képzési rendszer átalakítása nem megy egyik napról a másikra, a folyamat végén azonban mindenképpen nő majd az olyan diplomások száma, ami már a nagyobb multikat is arra késztetheti, hogy még többet ruházzanak be saját, ám nálunk végzett innovációs tevékenységeikbe.
Mérnökhiány
Az államtitkár szerint a szolgáltatóközpontok egyfajta faltörő kos szerepet is betöltenek. "A Morgan Stanley bankház egyszerű kiszolgálótevékenységet hozott először Magyarországra, mostanra azonban már a banki információs folyamatok és rendszerek fejlesztésében is részt vesznek az itt dolgozó szakemberek. A brit BT is nemrég döntött budapesti és debreceni szolgáltatóközpontjai fejlesztéséről, ahová már szintén keresnek innovatív gondolkodású fejlesztőket is" - mondta az államtitkár.
Szabó Gábor a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint egyelőre nem kell tartanunk a magyar egyetemek elkényelmesedésétől a szolgáltatóközpont-dömping miatt. "Ezek a kiszolgálóegységek valóban diplomás fiatalokat keresnek, ez elsősorban azoknak a szakoknak jó, amelyek eddig nem nagyon tudtak megfelelni a munkaerőpiac igényeinek. Ezeken a szakokon még mindig sokan tanulnak" - mondta az elnök. Hozzátette, hogy mivel Magyarországon mérnökhiány van, ha valaki sikeresen elvégez egy műszaki-természettudományos szakot, valószínűleg jó állást kap. Személyes tapasztalata az, hogy nem a szolgáltatóközpontoknak megfelelni akaró egyetemek miatt van kevesebb mérnöki pályára készülő hallgató. "Az igazi nagy probléma véleményem szerint a közoktatásban van, a természettudományos tárgyak népszerűsítése nem megfelelő, a diákok nem érdeklődnek például a fizika vagy a kémia iránt" - fejtette ki az elnök.
Véleménye szerint ennek megváltoztatásához nagy politikai bátorság kell. "Tény, hogy látványosabban lehet bejelenteni a szolgáltatóközpontok Magyarországra települését, az oktatás átalakítása pedig keserves és sok munkával járó feladat" - fogalmazott Szabó Gábor. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdasági szereplők is a szakemberhiányt tartják a legnagyobb problémának.
Példaként a GKI gazdaságkutató cég felmérését idézte, amiből kiderül, hogy az innovatív vállalatok 97 százaléka szerint az elégtelen emberi erőforrás miatt döcög Magyarországon az innováció ügye. "Ez nemcsak az egyetemek hibája, hiszen a műszaki-természettudományos szakok keretszámait emelhetjük, ha nincs rá jelentkező. Az a középiskolában dől el, hogy valaki tud-e ilyen szakra jelentkezni, vagy sem. Sok középiskolás viszont még mindig nem úgy választ pályát, hogy előre gondolkodik a megélhetési lehetőségeiről" - fejtette ki az innovációs szövetség elnöke.
Magyarország mindenesetre eltökélt abban, hogy Budapesten legyen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) székhelye, jelentette be Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter az európai uniós tagországok versenyképességi ügyekért felelős minisztereinek hétfői, brüsszeli találkozóján. Szerinte a szervezet a vállalati szféra innovációs törekvéseinek katalizátoraként vonzóbbá tehetné Magyarországon a tudásba és innovációba történő befektetést. A székhely elnyeréséért a versenytás Ausztria és Lengyelország, az EU-tagországok vezetői pedig a tervek szerint még ebben a félévben döntenek arról, hol legyen az intézet központja.
L. Nagy Gábor
