Több mint 900 ezer euró, akkori árfolyamon 285 millió forint készpénzt vitt be egy bevásárlótáskában egy holland-magyar kettős állampolgárságú férfi, Csengő András egy holland bankba 2016 júniusában. A pénzt két órán keresztül dobálta be egy bankautomatába, az egyik közben be is telt – írja a Szabad Pécs alapján a Telex. A bank értesítette a hatóságokat, akik nem sokkal később zárolták Csengő számláját. A hollandok közben a magyar hatóságokat is értesítették.
Több mint három év nyomozás után derült ki, hogy Csengőék pénze a 2015-ös pécsi buszbeszerzésből származott, amivel összesen 878 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak a városnak. Jogerős ítélet azonban a mai napig sem született. Az eljárásban több politikus, köztük a fideszes Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke is részt vett, de szinte senki sem emlékszik, hogyan zajlott a buszbeszerzés.
Elszámolták a milliárdokat
A pécsi önkormányzat a 2010-es évek elején döntött úgy, hogy létrehoz egy új, száz százalékosan önkormányzati tulajdonban lévő buszos céget, a Tüke Buszt. A vállalat egy bérleti szerződést kötött az addig is használt buszokra a PK Zrt.-vel, a Szabad Pécs szerint a piacinál jóval alacsonyabb áron. A PK Zrt. szerződést kötő igazgatója, Á. Sándor nem sokkal később átült a Tüke Busz igazgatói székébe.
2011-re felszámolás alá került a PK Zrt., de a buszok továbbra is a PK Zrt. tulajdonában álltak, ezért félő volt, hogy egyik napról a másikra kihúzzák a buszokat a pécsiek alól. A holland Breda városa éppen akkor tervezte lecserélni a 7-8 éves Volvo-buszokból álló flottáját, az eladó járművek pedig felkeltették a városvezetés figyelmét.
A Tüke Busz vezetősége 2014 novemberében ült le tárgyalni a Volvo holland és magyar képviselőivel. Nem sokkal később aztán Hollandiába is ellátogatott Á. Sándor, az őt később a posztján váltó P. István, valamint a fordításra és közvetítésre felkért Csengő András.
Utóbbi korábbi tiszteletbeli holland konzul, és a Pécsi Sörgyárnak is volt vezérigazgatója.
Velük tartott M. Péter is, aki akkoriban a fideszes pécsi önkormányzat tanácsadójaként dolgozott, és Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő unokatestvére, akivel korábban közös cége is volt az Átlátszó szerint.
A Volvo a szólóbuszokért darabonként 67 ezer eurót, a csuklós buszokért pedig 89 ezer eurót kért. Előbbiből 75 darabot, utóbbiból pedig 38-at akart beszerezni a pécsi önkormányzat, ami az ajánlat alapján nagyjából 8,4 millió euróba, akkori árfolyamon számítva 2,6 milliárd forintba került volna. Ez az ár indikatív, vagyis általában van tér az eladói oldalon az alkura. A Tüke Busznál a levél előtt is tudtak róla, hogy 2,6 milliárd forint környékén fog alakulni a vételi ár, mert a Volvo azt már a korábbi tárgyaláson ismertette. A szállítással és átalakítással összesen 2,9 milliárd forintba kerülhetett volna a buszok beszerzése.
Az akkori alpolgármester, Girán János viszont arról beszélt, hogy egy „nagyságrendileg 3,5 milliárd forintos beruházás” lesz a buszbeszerzés. És mivel a város önerőből nem tudta megvenni a buszokat, a pécsi közgyűlés elfogadta, hogy kiírják a 3,5 milliárd forintos banki hitelfelvételről szóló közbeszerzést.
A közbeszerzésre végül egyetlen vállalat nyújtott be pályázatot, a határidő előtt 12 perccel: a holland Bus & Coach TRADE BV: egy tőkehiányos, alacsony hozamot termelő, és pénzügyi gondokkal küzdő vállalat, aminek egyetlen állandó dolgozója a tulajdonosa, Siebe P. volt. A Bus & Coach-nak saját eladó flottája sem volt, pláne nem akkora, amekkorára szükség lett volna a pécsi tömegközlekedésben. Volt viszont a cégnek egy megállapodása a holland Volvóval a 115 bredai buszra, aminek értelmében ők vásárolták meg a flottát, és csak ezután adták el azt a pécsi buszos cégnek.
A bírósági dokumentumukból kiderült, hogy Siebe P. már a Tüke Busz és a holland Volvo közötti tárgyalások korai szakaszában is részt vett. Sőt a bíróság szerint a gyártó is tisztában volt vele, hogy egy közvetítőn keresztül fogják nyélbe ütni a buszos üzletet.
P. István elfogadta a Bus & Coach ajánlatát, a közvetítő cég pedig sokat gazdagodott a részvételen: a bíróságra benyújtott papírok szerint 7,74 millió eurót fizetett a buszokért a Volvónak, a Tüke Busznak viszont 11 millió euróért adott túl a flottán. A holland közvetítő a szállítással P. István lányának a cégét, az Autópark 2010 Kft.-t bízta meg, ami 146 ezer euróért, és egy körülbelül 23 ezer eurós Mercedesért hozta Magyarországra a buszokat. Annak ellenére, hogy a közbeszerzésre a Bus & Coach már elhúzható ablakú buszokkal jelentkezett, ennek felszerelését a közvetítő jussából leszedve, a Tüke Busz telepén, a cég által felkért alvállalkozóval végezték el. Az ügylettel a vádlottak 606 millió forintos kárt okoztak a Tüke Busznak.
Sietni kellene az újabb eljárással
„Hogy ez mekkora egy idióta, Rob, a pénzt Szerbiába utalta, idehozta autóval, és megpróbálta befizetni egy bankba, majdnem egymillió eurót, hát persze, hogy megszólalt minden vészcsengő (…) ennél nagyobb idiótával még nem találkoztam” – szitkozódott az eset után egy ismerősének Siebe P. a 444 cikke szerint.
A hatóságok elkezdték visszafejteni a pénz útját: kiderült, hogy Csengő közel egy év leforgása alatt csaknem 1,66 millió eurót vett fel egy szerb bankszámláról, ahova az egyenesen a Bus & Coach holland bankszámlájáról érkezett. A nyomozást 2020-ban zárták le, nem sokkal később pedig különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és pénzmosással vádolták meg a négy szereplőt: P. Istvánt, Csengő Andrást, P. Endrét és Siebe P.-t. A bíróság döntését P. István már nem ismerhette meg, ő ugyanis a tárgyalás időszakában meghalt.
A bíróság később olyan politikusokat is meghallgatott, akiknek a nyomozati iratok szerint köze lehetett a buszbeszerzéshez. A néhai P. István korábban arról beszélt, hogy a buszbeszerzés szervezése mögött nem a Tüke Busz, hanem Bánki Erik, Csizi Péter és M. Péter állt. A bírósági ítélet szerint P. István állításait több bizonyíték is alátámasztotta. Ezen tovább erősített Girán János akkori alpolgármester tanúvallomása is, aki Bánkiról azt mondta, sok mindenben kellett egyeztetni vele. Csizi elismerte, hogy Bánki Erikkel jártak akkoriban Hollandiában, ezt később a parlament gazdasági bizottságának elnöke is elismerte.
P. Endre beismerte a pénzmosást, és két év felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Csengőre és Siebe P.-re a szekszárdi bíróság öt-öt évnyi szabadságvesztést szabott ki tavaly júniusban , de a vádlottak fellebbeztek. A Szabad Pécs értesülései szerint még áprilisban, a választások előtt dönthet jogerősen a Pécsi Ítélőtábla. A Szabad Pécsnek egy, az ügyre rálátó forrás azt mondta: szerinte biztos, hogy újabb eljárás fog indulni, a fő kérdés az lesz, elévül-e addigra a bűncselekmény.
