Bár még csak februárt írunk, Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti különítményének első embere minden bizonnyal az év egyik legkellemetlenebb pillanatainak egyikét hozta össze. Történt ugyanis, hogy Nicklas Herbst, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke késett a bizottsági ülésről, így a magyar politikusnak kellett megnyitnia helyette az ülést, több angol mondattal azonban nehézségei támadtak, kiejtése pedig sokszor az érthetetlenség határát súrolta. Deutsch Tamás 2009 óta EP-képviselő, és önéletrajzában angol és francia nyelvtudást tüntet fel.
A rendkívül kínos nyitóbeszéd apropóján kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar Országgyűlésben ülő képviselők közül hányan kerülnének hasonlóképpen bajba: mégis hogy alakulnak a nyelvtudások? Cikkünkhöz az Országgyűlés honlapján elérhető nyilvános adatokat használtuk alapul, a statisztikában a két kormánypárt együtt szerepel, így az adatok a Fidesz-KDNP színei alá tartozó képviselőkre vonatkoznak. A fentiek alapján nem, mintha sokat számítana – a papír sokat elbír.
Kormánypártok
A Fidesz 115 fős, valamint a KDNP 19 fős frakciójában összesen 134 képviselő ül, köztük a legnagyobb arányban beszélt nyelv az angol, összesen 79-en állították, hogy legalább középszinten beszélik a nyelvet, míg további 2 képviselő alapfokú angoltudásról számolt be – azaz összesen a kormánypárti honatyák 60,4 százaléka állította azt, hogy meg tud szólalni angolul.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint a magyarok körében második legtöbbet beszélt nyelv a német volt, ilyen tudásról a Fidesz-KDNP 42 politikusa számolt be legalább középszinten, míg további 6 fő alapfokú némettudást jelzett. Ezen a téren már sokkal gyengébben teljesítettek tehát, mindössze 35,8 százalék beszél németül.
Azt régóta tudjuk, hogy oroszokkal szembeni barátságtalansággal nehezen vádolható a magyar kormány, de a két kormányzó párt tagjai közt is akadnak olyanok, akik meg tudnak szólalni a nyelven, amely a népszámlálás szerint a harmadik leggyakoribb beszélt idegennyelv volt Magyarországon még 2022-ben is. A kormánypárti képviselők körében 11-en jeleztek legalább középfokú orosz tudást, míg további 5 fő alapfokon beszéli azt – arányaiban tehát 11,9 százalék beszél oroszul; köztük egyébként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.
Francia és olasz nyelvtudásról 5, illetve 4 képviselő vallott a parlament honlapján, a beszélt nyelvek közt azonban akadt több egzotikus is: Kállai Mária, a Kulturális bizottság alelnöke például négy nyelven beszél legalább középfokon, köztük macedónul is, míg a 2018 óta a parlamentben ülő Héjj Dávid japán nyelvtudásával is elbüszkélkedett. Itt azonban még nem állt meg a lista, a kormánypárti képviselők közt akadnak spanyolul, kazahul, románul, szerbhorvátul beszélők is, de eszperantó és lovári cigány nyelvtudást is feltüntettek, egy képviselő pedig a magyar jelnyelvben is jártas.
Több politikus viszont nem lehet büszke arra, hogy saját bevallása szerint sem beszél idegennyelvet, a 134 fős képviselői csoportból összesen 28-an akadtak ilyenek, azaz 20,8 százalék.
Baloldali és liberális ellenzéki pártok
A hagyományosan inkább a politikai baloldalhoz tartozó pártok, azaz a DK, az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd és az LMP összesen 45 főt adnak az Országgyűlésbe. Nézzük, hogyan alakult a nyelvtudásuk!
A DK 14 képviselője közül 5-en egyáltalán nem beszélnek idegennyelveket, azaz 35,7 százalék esetében hiányzik ez a képesség. Ha viszont a tényleges tudásról van szó, az arányok jobbak, ugyanis 7 képviselő beszél legalább középfokon angolul, még egy pedig alapfokú nyelvtudásáról számolt be, ez 57,14 százalékot jelentett.
A némettudás terén a DK berkeiben vannak hiányosságok, ugyanis középfokon és alapfokon is egy-egy politikus beszélte a nyelvet, míg a francia és/vagy orosz nyelvtudással ketten rendelkeznek. Az ellenzéki párt arra büszke lehet, hogy a legtöbb idegennyelvet beszélő képviselő az ő padsoraikban ül: Vadai Ágnes angolul, németül, franciául, norvégul, spanyolul és oroszul is beszél.
Az MSZP-s képviselők körében nem igazán lehet panasz az angoltudásra, ugyanis a 10 fős frakcióból 8-an beszélik a nyelvet, mindez értelemszerűen 80 százalékos arányt jelent. Németül és/vagy franciául ketten beszélnek, míg olasz és orosz nyelvtudást egy-egy képviselő tüntetett fel. Itt a legkülönlegesebb nyelvtudás Hiller István nevéhez kötődik: a volt miniszter felsőfokú latintudásával büszkélkedhet. Két MSZP-s politikus viszont nem beszél idegennyelveket.
A Momentum az egyetlen olyan párt, amelynek minden országgyűlési képviselője beszél legalább egy idegennyelvet.
A 10 fős frakció 90 százaléka, azaz 9 fő beszél legalább középfokon angolul, míg 5-en beszélik a németet ilyen szinten, további egy politikus pedig alapfokú nyelvismerettel rendelkezik. Franciául 2, olaszul és spanyolul pedig egy-egy képviselő tud megszólalni a párt padsoraiban.
Fotó: Izsó Márton Artúr
A Párbeszéd 6 politikusa közül ketten nem beszélnek idegennyelveket, rajtuk kívül viszont mind a négy képviselő legalább középfokon beszéli az angolt. Német nyelvtudás a frakció berkeiben nincsen, viszont az olaszt, a franciát és az oroszt is beszéli egy-egy képviselő; a legkülönlegesebb nyelvtudás Szabó Tímea nevéhez kötődik, ez a farsi.
Végül az LMP 5 fős frakciójában egy képviselő nem beszél idegennyelveket, a többiek viszont legalább középfokú angol nyelvtudással rendelkeznek. Némettudásról egy politikus számolt be, míg Ungár Péter, a párt társelnöke spanyol és nyelvtudásával járult hozzá a statisztikához.
Jobboldali ellenzéki pártok
Az inkább a politikai jobboldalhoz tartozó ellenzéki pártok, a Jobbik és a Mi Hazánk 8, illetve 6 képviselővel van jelen az Országgyűlésben.
A Jobbik frakciójában három olyan politikus ül, aki egyáltalán nem beszél idegennyelveket, 5-en viszont legalább középfokú angoltudásról számoltak be. A németet 3-an beszélik, míg az oroszt egy fő.
A Mi Hazánk 6 képviselője közül ketten nem beszélnek idegennyelveket, a többi politikus viszont legalább középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. A németül egy fő tud, más beszélt nyelvről nem vallottak a honatyák.
Nyelvek csatája
A pártokra lebontott egyedi statisztikákat félretéve, ha színtisztán arra fókuszálunk, hogy melyik párt teljesít a legjobban a nyelvtudás szempontjából, az egyértelmű győztes a Momentum, ugyanis a fentebb már említetteknek megfelelően egyedül itt beszél minden politikus legalább egy idegennyelvet.
A nyelvtudás hiányának szégyenlistája következőképpen alakul, a frakciók létszámával arányosítva:
- a Jobbik idegennyelvet nem beszélő politikusainak aránya: 37,5 százalék
- a DK idegennyelvet nem beszélő politikusainak aránya: 35,7 százalék
- a Mi Hazánk idegennyelvet nem beszélő politikusainak aránya: 33,3 százalék
- a Párbeszéd idegennyelvet nem beszélő politikusainak aránya: 33,3 százalék
- a Fidesz-KDNP idegennyelvet nem beszélő politikusainak aránya: 20,8 százalék
- az MSZP idegennyelvet nem beszélő politikusainak aránya: 20 százalék
- az LMP idegennyelvet nem beszélő politikusainak aránya: 20 százalék
Érdekesség, hogy a szintén az Országgyűlésben ülő, de hivatalosan egyik párthoz sem tartozó független képviselők (Hadházy Ákos, Jakab Péter, Varga Ferenc) mindegyike legalább középfokon beszél angolul, Hadházy pedig németül is. Hasonló a helyzet a német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre esetében is, aki az értelemszerű némettudása mellett angolul is jól beszél.
Összesítve az Országgyűlés honlapján elérhető adatok alapján 2025 elején így alakult a 197 parlamenti képviselő nyelvtudása:
