Budapest most még fizetőképes, de ahhoz, hogy ez így is maradjon, heteken belül megállapodásra kell jutni a kormánnyal – mondta Karácsony Gergely a Trend FM Nap Vendége című műsorában. A főpolgármester szerint a tárgyalásokon szeptember végén, legkésőbb október elején el kell jutni a megoldásig.
Miközben a város pénzügyei „a szakadék szélén” vannak, az uniós források megnyílása miatt közlekedési és köztérfejlesztési dömping kezdődhet. Karácsony szerint ez hosszabb távon jó hír, rövid távon viszont komoly fennakadásokat okozhat, mert több, korábban feltorlódott projektet 2029-ig, illetve 2030-ig be kell fejezni.
67–68 milliárdos mínusz, a negyedik negyedévre nincs meg a pénz
Arra a kérdésre, hogy mennyin áll jelenleg a fővárosi kassza, Karácsony azt válaszolta: „dermesztő számot” fog mondani.
Most mínusz 67–68 milliárd forintnál tartunk.
A főpolgármester magyarázata szerint Budapest likviditása azért is szélsőségesen feszített, mert a város fő bevétele, a helyi iparűzési adó az év két pontján folyik be nagyobb összegben. A főváros az iparűzési adó mintegy 54 százalékából gazdálkodik, miközben parkolási és idegenforgalmiadó-bevétele nincs, ezek jellemzően a kerületeknél, illetve részben az államnál jelennek meg.
A két nagyobb adóbevételi időpont között a város folyószámlahitelből finanszírozza a működését. A szeptember végén, október elején érkező iparűzési adóból Karácsony szerint vissza tudják fizetni a folyószámlahitelt és a közlekedési cégek nyári likviditását biztosító kölcsönöket, ám ezzel lényegében el is fogy a pénz.
Kifizetjük az összes év közbeni adósságunkat, és akkor a nullán vagyunk, de ez azt is jelenti, hogy nincs több pénzünk.
A város és közlekedési cégei bankok felé fennálló adósságát a főpolgármester nagyságrendileg 100 milliárd forintra tette. Elmondása szerint az idei iparűzési adóbevétel valamivel a tavalyi alatt maradhat, mert az előző kormány több nagyvállalatnak – köztük kaszinóknak és a Szerencsejáték Zrt.-nek – kedvezményt adott.
Az OTP 36 éve finanszírozza a fővárost, ám az új hitelkeret megnyitásához a banknak is látnia kell, hogy egy kormányzati megállapodás nyomán a pénz visszafizethető lesz – fogalmazott Karácsony. A kulcsprobléma szerinte már nem is a következő két hét, hanem az, miből működik Budapest októbertől az év végéig.
Az utolsó negyedév finanszírozása nincs megoldva.
„Egy pohár vizet sem lehet venni” külön engedély nélkül
A fővárosnál jelenleg rendkívüli költési szigor van. Karácsony szerint „egy pohár vizet sem lehet venni” anélkül, hogy azt a főpolgármester külön ne engedélyezné. Ezt rövid távon szükséges, de tartósan fenntarthatatlan állapotnak nevezte.
A helyzet súlyosságát azzal érzékeltette, hogy jelenleg azt sem tudja megmondani, tud-e a főváros pénzt fordítani az 1956-os forradalom október 23-i, 70. évfordulójának megünneplésére. A szeptember 25-i Fővárosi Közgyűlésen már választ kellene adnia arra, miként finanszírozzák az év utolsó három hónapját.
Október elején vége a dalnak, ha nem találjuk meg a megoldást.
Karácsony azt is elismerte, hogy nincs vészforgatókönyv arra az esetre, ha nem születne megállapodás. Indoklása szerint egy ekkora hiányt nem lehet hagyományos takarékossági intézkedésekkel kigazdálkodni. A közvilágítás lekapcsolása, a buszjáratok ritkítása vagy más alapvető közszolgáltatások visszavágása nemcsak a várost, hanem a budapesti gazdaság működését is veszélyeztetné.
A főpolgármester szerint Budapest évente mintegy 200 milliárd forintot fordít saját bevételeiből a közösségi közlekedésre, amelyet a város önmagában nem tud tartósan finanszírozni. Úgy látja, nem pusztán az idei hiányt kell betömni: olyan középtávú modellt kell kialakítani, amely nem termeli újra évről évre ugyanazt az adósságot.
Százmilliárdos vita, százmilliárdos perek
A fővárosi költségvetés azzal számolt, hogy Budapest idén nem fizet szolidaritási hozzájárulást, ugyanakkor megkapja a neki járó állami normatívákat. A jogvita miatt egyik sem az eredeti tervek szerint történt meg, így Karácsony szerint több mint 100 milliárd forintos nézetkülönbség alakult ki az állam és a főváros között. Hozzátette: ezt a költségvetést még az Orbán-kormány idején, a Tisza és Vitézy Dávid fővárosi frakciójának szavazataival fogadták el.
A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy Budapest 2023 óta pereket indított a Magyar Államkincstárral szemben. Állítása szerint a korábbi években összesen mintegy 500 milliárd forintot vontak el törvénytelenül a várostól. A felelősséget egyértelműen az előző kormányra hárította, és azt mondta: saját lelkiismerete nyugodt, mert a közszolgáltatások leépítése helyett a város működőképességének megőrzésére kapott mandátumot. Úgy fogalmazott, hogy az elvont budapesti források szerinte Mészáros Lőrinc birodalmába és Tiborcz István szállodáiba kerültek.
Egy új megállapodás részeként ugyanakkor a főváros kész lehet elállni a százmilliárdos perektől. Karácsony arról is beszélt, hogy elfogadnának szorosabb állami kontrollt a Budapest működéséhez adott kormányzati pénzek felett, és strukturális, hatékonyságot javító változtatásokra is nyitottak.
Az új kormány hivatalba lépése után végrehajtott 7,5 milliárd forintos inkasszót nem tekinti ellenséges politikai lépésnek. Úgy fogalmazott: az még a korábbi jogvita következménye volt, és az új kormánynak a hatályos szabályok alapján kevés mozgástere maradt. A lényeg szerinte az, hogy a jóval nagyobb pénzügyi és jogi vitát egyetlen csomagban rendezzék.
Vitézy Dáviddal most közös a tét
Karácsony jónak nevezte kapcsolatát Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel, aki a 2024-es főpolgármester-választáson még a riválisa volt. Azt mondta, a kampány heves vitái ellenére személyes és szakmai viszonyuk nem sérült, most pedig mindketten abban érdekeltek, hogy a budapesti beruházások elkészüljenek.
A főpolgármester elismerően beszélt arról, hogy az új kormánynak sikerült hozzáférést szereznie az uniós pénzekhez, a helyreállítási alap forrásait is beleértve.
Azt gondoltam, hogy ez már reménytelen. Le a kalappal. Ez nagy meló volt, de az igazi munka most kezdődik.
A források rendelkezésre állása önmagában még nem garancia a sikerre. Karácsony szerint a kormányzati és fővárosi intézményrendszert össze kell hangolni, miközben mindkét oldalon újra fel kell építeni a nagyberuházások lebonyolításához szükséges kapacitást. Ráadásul az idő rövid: a budapestieknek arra kell készülniük, hogy egyszerre négy-öt olyan projekt indulhat el, amely alapvetően befolyásolja majd a város forgalmát.
Ősszel indulhat a Budai Fonódó 2
A várható fejlesztések közül elsőként a Budai Fonódó 2-es villamos kivitelezése indulhat el még az ősszel, állami beruházásban. A Gellért tér és a Kopaszi-gát között létrejövő pálya a MOL-torony környékén felépült, mintegy húszezres új városrészt kapcsolná be a kötöttpályás közlekedésbe, majd a Szabadság hídon át illeszkedne a meglévő hálózathoz. Karácsony hosszabb távon a Budafoki úti továbbvezetést is elképzelhetőnek tartja. A térségben közben épül a Déli Körvasút, amely szerinte az agglomerációs vasúti közlekedés bővítésének egyik kulcseleme.
A HÉV-ek felújítása ugyancsak sürgős. A főpolgármester tudomása szerint a szentendrei vonal projektje áll a legelőrébb, ezt teljes vágányzár mellett újíthatják fel. Ez átmenetileg buszos pótlást és új buszsávokat követelne meg, vagyis komoly forgalmi nehézségeket okozhat a környéken.
A meglévő hálózat korszerűsítéséhez 50 új CAF villamos érkezik Budapestre. Karácsony szerint azonban a teljes akadálymentességhez további mintegy száz korszerű szerelvényre lenne szükség, hogy a régi Tátra- és Ganz-villamosokat is kiválthassák.
Két kilométer sín rajzolhatná át a belvárost
A pesti fonódó villamoshálózat lényege a Lehel tér és a Deák Ferenc tér közötti, mintegy két kilométeres hiányzó kapcsolat megépítése lenne. Ezzel az északról érkező, például a 12-es és 14-es vonalakat össze lehetne kapcsolni a 47-es és 49-es villamos pályájával.
A beruházás azonban jóval több két kilométer sín lefektetésénél: együtt járna a Lehel tér, a Nyugati tér és a Bajcsy-Zsilinszky út jelentős átépítésével. A Nyugati téri felüljárót elbontanák, a felszabaduló teret pedig újrarendeznék és zöldítenék. Karácsony szerint a felüljáró közlekedési szempontból sem indokolt, mert a forgalom a következő csomópontnál így is dugóba kerül.
A 3-as metrót ugyancsak északi irányban hosszabbítanák meg, de egyelőre csak két megállóval, egy fontos vasúti kapcsolat eléréséig. A vonal nem jutna el Káposztásmegyerig, mert erre Karácsony szerint sem elegendő pénz, sem elég idő nincs 2030-ig. Arra a kérdésre, miért éppen ez a metrófejlesztés került előre, egyenes választ adott: azért, mert ennek vannak kész tervei.
A 4-es metró Zugló, a Bosnyák tér és Újpalota felé történő meghosszabbításáról hatástanulmány készülhet. Ennek kellene eldöntenie, hogy metrót vagy felszíni villamost érdemes-e építeni. A tervezés még ebben az időszakban elindulhat, a kivitelezés azonban már a következő uniós ciklus feladata lenne.
Autómentes rakpart a Lánchíd és az Erzsébet híd között
A Nagykörút következő átalakítása Karácsony szerint már nem érintené a jelenlegi forgalmi rendet. Új burkolatokat, biztonságosabb gyalogos- és kerékpáros felületeket, valamint a fák hosszú távú fennmaradását biztosító, kibővített gyökértereket terveznek.
A pesti alsó rakpart zöldítése szintén támogatott projektek közé került. A főpolgármester sikeresnek nevezte az idei kísérletet, amelyben napközben az autóforgalom, esténként pedig a gyalogosok, közösségi és vendéglátóprogramok kapták meg a területet. Elmondása szerint hétköznaponként mintegy 15 ezer, hétvégén 25–30 ezer ember használta így a rakpartot, többségükben magyarok.
Karácsony végső célja az, hogy a Jane Haining rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakasza teljesen autómentessé váljon, miközben a belvárosi célforgalmat továbbra is biztosítanák. A budai alsó rakpart ezzel szemben középtávon is közlekedési folyosó maradna.
A 2030-as autóforgalmi cél már nem teljesíthető
A fővárosi mobilitási tervben az szerepel, hogy 2030-ra az autózás aránya 20 százalékra csökkenjen, míg a közösségi közlekedés, a gyaloglás, a kerékpározás és más közlekedési módok együttes részesedése elérje a 80 százalékot. Karácsony elismerte, hogy ettől Budapest nagyon messze van, ezért a célt felül kell vizsgálni, mert 2030-ig már nem teljesíthető.
Az irányon azonban nem kíván változtatni. A főpolgármester szerint naponta mintegy 400 ezer autó érkezik Budapestre az agglomerációból és távozik onnan, ezt a terhelést a város úthálózata nem tudja korlátlanul befogadni. A HÉV- és vasútfejlesztések, az új villamosvonalak, valamint a kerékpáros infrastruktúra szerinte az autóval közlekedők érdekeit is szolgálják, mert helyet szabadítanak fel az utakon.
A belvárosi átmenő autóforgalom csökkentésének célját nem fogom feladni.
A dugódíj 2019-ben még szerepelt Karácsony programjában, ma azonban már kevésbé pártolja. A kérdést egyelőre elméletinek tartja, mert a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a bevezetését, ahhoz parlamenti döntésre lenne szükség. Elismerte ugyanakkor, hogy a díj a főváros pénzügyi problémáinak jelentős részét kiválthatná. Jelenleg inkább a közösségi közlekedés fejlesztésével és bizonyos helyeken a közúti kapacitás mérséklésével érné el ugyanezt a forgalomcsökkentési célt.
„Ez volt a leghűvösebb nyarunk, ha a jövőt nézzük”
Az idei aszályos, forró nyárról Karácsony azt mondta: nem rendkívüli eseményként, hanem az új normaként kell rá tekinteni.
Nem ez volt a legrosszabb nyarunk, hanem ez volt a leghűvösebb nyarunk, ha a jövőt nézzük.
A fővárosnak ezért több esővizet kell helyben megtartania, és fel kell törnie a burkolt felületek egy részét. A Nagykörút átépítésében például a csapadékot nem a csatornába vezetnék, hanem a fák kibővített gyökérterében tárolnák – ez a „szivacsváros” megközelítésének egyik eleme.
A budapesti ivóvízellátást az alacsony dunai vízállás sem veszélyeztette, mert a város nem közvetlenül a folyóból, hanem a Duna menti kavicságy vízkészletéből kapja a vizet. A hálózat állapota viszont Karácsony szerint rossz, ezért több forrásra lenne szükség a felújításához. Hibás politikának nevezte a vízdíjak 13 éve tartó befagyasztását, és úgy vélte, havi néhány száz forintos többletért cserébe megbízhatóbb infrastruktúrát lehetne fenntartani.
A zöldítés immár nem csupán környezetvédelmi vagy életminőségi kérdés. A főpolgármester szerint a pesti oldalon kialakuló városi hőszigetek a lakhatást egyre nehezebbé, az érintett ingatlanokat pedig kevésbé vonzóvá tehetik. Ha Budapest nem tanul az idei nyárból, a következő években elviselhetetlenül forró városrészek alakulhatnak ki.
