Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) járási és kerületi szintű nettó mediánbér-adatait a Hvg. A legmagasabb és legalacsonyabb keresetű járások és kerületek között valamelyest csökkent a különbség: a tavalyi több mint kétszeres szorzó után 1,9-esre. Ez részben annak köszönhető, hogy a legalacsonyabb nettó mediánbérrel rendelkező járások közül több is, így például a Gönci és a Cigándi járás is jelentős, 20 százalék feletti növekedést tudott elérni egy év alatt.
Budapest II. és XII. kerülete tavaly holtversenyben volt az élen, 505 ezer forint feletti nettó mediánbérrel (tehát az ott élők fele ennél többet, a másik fele pedig kevesebbet keresett). A 250 ezer forintnál alacsonyabb mediánbér volt a másik véglet, ez a Gönci járáshoz tartozott.
Idén a XII. kerület elhúzott a II. mellett, hiszen a Hegyvidéken 561 ezer, utóbbiban pedig közel 550 ezer forint volt a nettó mediánbér. Országosan a legalacsonyabb érték a Sarkadi járásé volt, ez a KSH összesítése szerint 296 ezer forint alatti mediánt jelentett.
A nettó bér tekintetében azonban torzító tényező lehet az anyák személyi jövedelemadó-kedvezménye. Például, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén található encsi járás 322 ezres mediánbérével nincs az ország 25 legalacsonyabb keresetű járása között, miközben a gyerekkel élő háztartások aránya bőven meghaladja az országos átlagot. A szomszédos szikszói járásban a 336 ezret közelíti a nettó mediánbér, ezzel pedig felülmúlja az ország 60 legalacsonyabb keresetű járását. A legjobban kereső vidéki járásban, a budakesziben több mint 482 ezer forint a nettó mediánbér, ezzel pedig a főváros kerületei között is beférne a legjobb tízbe.
