A hazai vállalatok többsége alig vásárol a zöldáramot, pedig ezzel a módszerrel csökkenthető a karbonlábnyomuk – ezt állapította meg a K&H friss felmérése. (A karbonlábnyom azt mutatja meg, hogy például egy cég tevékenysége nyomán mennyi üvegházhatású gáz kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe – a szerk.)
A pénzintézet fenntarthatósági indexe szerint jelenleg csupán a hazai cégek két százaléka működik zöldárammal, a legtöbb vállalat pedig úgy gondolja, hogy ez egy költséges és bonyolult megoldás. Ugyanakkor a 2004 óta liberalizált energiapiacon bármelyik cég szabadon szerződhet megújuló energia beszerzésére. Kapacitásból sincs hiány, ráadásul a kormány tervei szerint 2030-ig új szélerőművi kapacitások kiépítésével négy paksi blokk névleges teljesítménye érkezik majd be a hazai áramellátási rendszerbe.
A zöldáram mint “fair trade”
A zöldáramot szélerőművekkel, napelemekkel, illetve biomassza égetésével termelik. A K&H fenntarthatósági vezetője szerint érdemes erre az energiaforrásra úgy tekinteni, mint az adományokra: bár drágább, mint a hagyományos energia, de jót teszünk vele.
Suba Levente szerint ez megfontolandó szempont, és a jövőnk is függ a zöldítéstől, hiszen már csak körülbelül 50 évnyi tartalékunk van fosszilis energiahordozókból, vagyis egyértelmű, hogy vállalati szinten is bővíteni kell a megújuló energia felhasználását.
Fotó: Fotó/DepositPhotos.com
Globálisan Kína vezet a megújulók termelésében
Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke az Mfornak elmondta, hogy a világ 2019 és 2024 között háromszoros bővülést ért el a megújuló energiaforrások használatában. A növekedést a napelemes rendszerek kiépítése pörgette, a második legnagyobb szelet a tortában a szélenergia volt. Kína 2024-ben több mint 400 gigawattnyi új megújuló kapacitást telepített, az Egyesült Államok pedig közel 55 gigawattot.
2024 globális szinten is az áttörés éve volt, mert ebben az esztendőben már a világ áramigényének több mint 40 százalékát fedezték megújuló források.
Fotó: Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség
Magyarországon eddig a napelem volt a favorit
Itthon a teljes energiatermelésben 30 százalék a megújulók aránya, ennek 90 százaléka napenergia. A teljes megújuló energiaforrás jelenleg 9 gigawatt, ebből 8,6 gigawattot állítanak elő napelemekkel. Idén is lesz növekedés, plusz 1 gigawattnyi energia kerül be a rendszerbe.
A tájat elcsúfító szélkerék
Magyarországon jelenleg 37 szélerőmű van, 172 toronnyal, 329 ezer kilowatt teljesítménnyel, főleg az ország északnyugati részén, Komárom és Mosonmagyaróvár környékén. Ezeket a szélturbinákat 2000 és 2011 között építették.
2012-től több jogszabály korlátozta az ilyen beruházásokat. 2016-ban az Orbán-kormány jogszabályban döntött arról, hogy beépített terület határától számított 12 kilométeren belül nem helyezhető el szélerőmű. Az európai országok többségében ez a távolság 1200 méter alatt van.
Az Orbán-kormány később részben uniós nyomásra engedett, és a védőtávolságot 700 méterre csökkentették, de még 2022-ben is úgy fogalmazott Orbán Viktor volt kormányfő, hogy bántja a szemét Ausztriában a szélkerekek látványa.
Fotó: Villanyautósok.hu
Változott a széljárás
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke lapunknak arról is beszélt, hogy a Tisza-kormány másképp áll a szélenergia kérdéséhez, mint az elődje. A gazdasági és energetikai miniszter június közepén jelentette be, hogy az uniós források felhasználásával 2030-ra a jelenlegi tízszeresére növelik a szélerőművi kapacitást Magyarországon.
Kapitány István elmondta, hogy első lépésként augusztus 31-én pályázatot hirdet a kormány legalább 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás kiépítésére. Ez közel 1 milliárd eurónyi beruházás. 2030-ig pedig 4 gigawatt plusz teljesítmény valósul meg a tervek szerint. Eközben a kormány másfél milliárd eurónak megfelelő összeget fordít a hálózat fejlesztésére.
Hogyan használhat egy cég zöldáramot?
A 2004-ben liberalizált energiapiacon bármelyik cég szabadon szerződhet akár 100 százalékban is megújuló, zöld energia beszerzésre. Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint a vállalatok köthetnek olyan villamosenergia-szerződést, amely megújuló forrásból származó energiát biztosít számukra, de választhatják a származási garancia (Guarantee of Origin – GO) vásárlását is.
Ez utóbbi lényegében egy elektronikus tanúsítvány, amely azt igazolja, hogy a vállalat által felhasznált villamos energiát megújuló forrásokból állították elő, és így tápláltak be a hálózatba.
A zöldáram drágább, de a cégek döntését más is befolyásolja
Egy, az iparágra rálátó energetikai szakértő lapunknak azt mondta, hogy a megújulókból előállított zöldáram valóban drágább, mint a nem zöldáram, de azt nehéz megmondani, hogy pontosan mennyivel. Jelenleg zöldáramot többnyire hosszú távú áramvásárlási szerződéssel vesz az európai cégek többsége. Az áramot ebben az esetben megújuló erőművek állítják elő, és az erőműveknek is megéri a fix bevétellel járó hosszú távú szerződés.
Az energiaárak az elmúlt években azonban rendkívül volatilisek voltak, a hazai cégek pedig a túlélésre játszottak, így nagy valószínűséggel nem vállalták, hogy hosszú távú szerződésben köteleződjenek el. A lényeg az volt, hogy olcsó legyen az áram. Talán ez is magyarázat arra, hogy a K&H által megkérdezett 360 hazai közepes és nagyvállalat közül miért csak két százalék vesz zöldáramot, még annak ellenére is, hogy a cégek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot.
