Három év alatt – 2023 és 2025 között – mindössze 0,4 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Idén az első félévben 1,7 százalékos növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egy évvel korábbihoz képest, ami már jelentős előrelépésnek számít.
„Az első félévben látott lendület ellenére az év egészében egy ennél alacsonyabb, 1,4 százalékos GDP-növekedés várható”
– osztotta meg a GKI legfrissebb makrogazdasági előrejelzését Bank Dénes, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu számolt be.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A GKI a magyar gazdasági növekedést illetően hosszabb távon nem annyira optimista, mint akár a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM), amelynek parlamenti államtitkára, Porcher Áron a GKI 2030 konferencián is 3-4 százalék közötti ütemet tűzött ki célul. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak.
„A realitás inkább a 2,5 százalék körüli átlagos növekedés 2027 és 2030 között. Ehhez három alapfeltételnek kell teljesülnie: a beruházási fordulatnak, a fiskális hitelességnek, illetve a termelékenység növekedésének”
– jelentette ki a GKI igazgatója.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogyan alakulhat a következő években a reálbérek, illetve a beruházások dinamikája. Az is kiderül, hogy mire számíthatunk a forinttól, és milyen gazdasági következménnyel járhatnak az európai uniós források.
