3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Történelmi aszály, a Duna rekordalacsony vízállása, energiakrízis, hőhullámok – a lakosságnak, a vállalatoknak és az egész gazdaságnak is kihívásokkal teli volt az idei nyár, ami a Klasszis Podcastnak nyilatkozó klímakutató szerint mostantól bármikor újra megismétlődhet. Sőt, a jelenlegi modellek alapján akár jóval extrémebb formában is lecsaphat: a 2015-ben kitűzött, 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést a korábban prognosztizáltnál egy évtizeddel hamarabb elérhetjük. Pongrácz Ritával, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusával Imre Lőrinc újságíró beszélgetett.

Idén augusztus elején szinte minden beszélgetésben előkerült a Magyarországot is sújtó nyári hőhullám, illetve az aszály, a Duna rekordalacsony vízállása miatt majdnem teljesen leálló Paksi Atomerőmű, illetve az ebből következő energiaválság.

A Klasszis Podcast legújabb epizódjában Pongrácz Ritával először arról beszélgettünk, van-e esély arra, hogy jövő nyáron már felkészültebben várjuk a legforróbb és a legszárazabb hónapokat. Itthon hosszabb távon a Tisza-kormány új klímatörvénye lehet előremutató, de mit kellene tartalmaznia egy ilyen nagyívű stratégiának? Erról is kérdeztük az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusát. 

A klímakutató szerint ugyanakkor a kulcs a globális felmelegedés ütemének visszafordításában rejlik, amihez a szén-dioxid légkörben lévő koncentrációját kellene csökkenteni. Sajnos a levegő „kitisztulása” a jelenlegi modellek szerint inkább csak az évszázad vége felé történhet meg.  

„A 2015-ös Párizsi Megállapodás egyik fő célja az volt, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését a világ országai jóval 2 Celsius-fok alatt tartsák, sőt törekedjenek arra, hogy az ne lépje túl a 1,5 fokot. Míg korábban ez utóbbi szintnek a tartós elérését a tudósok 2042-re tették, a mostani modellek szerint ez az állapot már 2029-ben bekövetkezhet” - mondta Pongrácz Rita.

Ha pedig a világ országai nem mérséklik jelentősen a kibocsátási értékeiket, akkor a legbaljósabb forgatókönyvek szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedése 6 Celsius-fokkal is meghaladhatja az iparosodás előtti (1850–1900 közötti) időszakét.

A beszélgetés egyes fejezeteit a videó alábbi részeinél találja: 

00:00 Intro, beköszönés.

01:57 Nyáron csak a hőhullámokról beszéltünk, de nem fogjuk elfelejteni a témát?

05:03 A globális felmelegedés stációi: hogyan jutottunk idáig?

13:49 Egy évtizeddel „előrejött” a legrosszabb forgatókönyv. Lehet visszaút?

17:41 A Kárpát-medence a leginkább kitett Európában a felmelegedés szempontjából?

25:27 Milyenné válik az éghajlatunk a következő évtizedben?

28:16 Készül a kormány új Klímavédelmi Törvénye: minek kellene benne lennie?

30:50 Szélerőművek Magyarországon. Előre látható volt a nyári energiaválság?

38:20 A legnagyobb globális szennyezők listája.

43:05 Az Európai Unió túl sokat tesz a klímaváltozás ellen, míg India és Kína alig-alig?

52:04 Elköszönés.

Az összes Klasszis Podcastot itt érhetik el.  

Ha csak hallgatni szeretné a műsort:

Podcast csatornánk elérhetőségei >>

Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>

A Klasszis Podcast a Youtube Music-on >>

A Klasszis Podcast az Apple Podcasts-en >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

A rovat támogatója a 4iG