A célokkal egyet lehet érteni, a javaslat viszont több aggályt vet fel, mint amit megválaszol
A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja szerint mindenképpen szükséges a közélet átláthatóságának elősegítéséről szóló törvényjavaslat érdemi átalakítása annak érdekében, hogy az valóban a közélet átláthatóságának biztosítására és az állami főhatalom védelmére irányuló célokat szolgálja, és semmiképp se vezessen önkényes jogalkalmazáshoz.
A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) álláspontja szerint a nagy vitát kiváltó törvényjavaslat deklarált célkitűzéseivel – a közéletet alakítók átláthatóságának biztosításával és az állami főhatalom (szuverenitás) védelmével – csak egyetérteni lehet. Jelenlegi formájában azonban a törvényjavaslat több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol.
A Magyar Ügyvédi Kamara ezért levélben fordult Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, melyben kifejtette jogi aggályait a törvényjavaslattal összefüggésben.
Sérülne a jogbiztonság, Alaptörvény-ellenes és aránytalan a készülő szabályozás
A MÜK a levelében rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat bizonytalan jogfogalmakat használ, ami alkalmas lehet az Alaptörvény védelmi körébe tartozó jogbiztonság követelményének megsértésére, valamint az egyesüléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog aránytalan korlátozására is. A törvényjavaslat egyes elnagyolt eljárási rendelkezései pedig a jogbiztonság sérelme mellett az Alaptörvény által garantált, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogot, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is sérti.
A magyar ügyvédség köztestülete leszögezi: a demokrácia lényegi eleme a minél szabadabb közéleti vita. A közéleti vitában való részvétel – és ekként a közélet befolyásolása – számos alapjog védelmét élvezi: mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadsága, de akár az egyesülési szabadság is védi a közéletet alakító magatartásokat.
Az alapvető jogok persze nem korlátlanok, és gyakorlásuk felelősséggel jár együtt. Ugyanakkor, az alapvető jogok korlátozására csak az arányosság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor – írja a kamara. A MÜK álláspontja szerint a jogalkotó által megfogalmazott célok eléréséhez elegendő lehet, ha a közéleti vitában hivatásszerűen részt vevőknek részletesen számot kell adniuk a nyilvánosság előtt a bevételük eredetéről. Minden olyan törvényi szabályozás azonban, ami ezen a korlátozási mértéken érdemben túlmegy, a MÜK szerint már nem tekinthető arányos korlátozásnak.
Se jogorvoslat, se ügyvédi titok – de még gyónási titok sem lesz?
A Magyar Ügyvédi Kamara mindemellett elengedhetetlennek tartja, hogy az állami szuverenitás megsértésének lehetőségét politikai befolyástól mentes, a tisztességes eljárás garanciáit magában hordozó olyan eljárásrendben lehet csak megállapítani, amelynek végén a hatékony bírósági felülvizsgálat lehetősége maradéktalanul biztosított. Sajnálatos módon sem ennek, sem pedig az ügyvédi titkok (vagy éppen az orvosi, gyónási vagy banktitkok) védelmének megfelelő garanciáit sem tartalmazza a törvényjavaslat jelenlegi formája, amely így mindenképpen érdemi átalakításra szorul.
A szakszervezetek tiltakoznak a megfélemlítés ellen
Csütörtökön a közéleti átláthatóságról szóló törvényjavaslat visszavonására szólít fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ elnöksége szerint ugyanis
amennyiben a parlamenti többségen átmegy a főként a kormánykritikus civil szervezetek megsemmisítését célzó tervezet, az nemcsak alaptörvényellenes, hanem a demokrácia megcsúfolása, Magyarország szégyene lesz.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke leszögezte: a demokratikus jogállamok politikai rendszerének szerves részei a civil szervezetek, az érdekképviseletek, s köztük a szakszervezetek is. Programjaikkal, állásfoglalásaikkal, közéleti cselekvésükkel befolyásolják, korrigálják a komplex társadalompolitikai programot megfogalmazó pártok, illetve kormányok politikáját, döntéseit, cselekedeteit. Vagyis, részesei a fékek és ellensúlyok rendszerének.
Rendkívül elkeserítő – mondta az elnök –, hogy a javaslat alapján a közélet befolyásolására irányuló tevékenységek között kiemelten szerepel a demokratikus vita, az állami és a társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására, valamint a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység, illetve az olyan tevékenység, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére – sorolja a szinte pontosan a szakszervezetekre is illő meghatározást az elnök.
A MASZSZ és tagszervezetei határozottan úgy vélik, a tágan és önkényesen értelmezhető szabályok miatt a javaslat célja nyilvánvalóan a kormánykritikus civil szervezetek megfélemlítése, adott esetben működésük ellehetetlenítése, kiiktatva így őket a politikai rendszerből és elősegítve a kormány, illetve a mögötte álló politikai párt kizárólagos hatalomgyakorlását.
