Donáth Anna, a párt elnöke Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Momentum benyújtja a nők elleni és a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló Isztambuli Egyezményt ratifikálásra. Ez az a nemzetközileg széles körben elfogadott nemzetközi egyezmény, amit az európai országok döntő többsége évekkel korábban ratifikált már.
A dokumentum a maga nemében azért különösen fontos, mert amellett, hogy bűncselekményt határozza meg a kényszerházasságot, a kényszerabortuszt és sterilizálást is, kimondta, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése.
Az egyezmény elfogadásának kérdése nem mai ügy, a Telex cikke emlékeztet, bár az egyezményt 2014-ben ugyan aláírta a Fidesz-kormány, de soha nem ratifikálta, és 2020 májusában nagy felháborodást váltott ki, amikor a magyar parlament megszavazta az Isztambuli Egyezményt elutasító határozatot.
Az elutasítás mögött a KDNP állt, a szavazást kezdeményező politikusok „romboló genderszemléletre” és illegális migrációra hivatkoztak (az Isztambuli Egyezmény tartalmazza a társadalmi nem kifejezést, míg a migráció esetében a családon belüli erőszakot is az üldöztetés lehetséges alapjaként ismeri el), és azon véleményüket hangoztatták, hogy a magyar jogrendszer már így is eléggé szigorú, és mindent megtesz a nők védelméért.
Fotó: Facebook/Varga Judit
Varga Judit a kezdettől fogva ellenezte
A kegyelmi botrányba belebukó, és minden tisztségéről lemondó, majd a Magyar Péter politikai szárnybontogatása után újra aktivizálódó volt igazságügyi miniszter a napokban arról írt közösségi oldalán, hogy párkapcsolati erőszak áldozata lett volt férje által. Így magyarázta azt is, hogyan készülhetett el az a hangfelvétel, amelyet március 26-án hozott nyilvánosságra Magyar, és amelyen Varga egyebek mellett „maffiakormányról” beszél.
Varga bántalmazási vádjának mindenképpen érdekes fényt ad az, hogy 2019-ben miniszteri kinevezése előtt politikai hisztinek nevezte az Isztambuli Egyezményt, míg közösségi oldalán a mai napig elérhető egy olyan 2021-es poszt is, amelyben a közös szülői felügyeletről szóló Ptk-módosítás védelmében „a Patent és társai komolytalan kritikáiról” írt. A Varga Judit által komolytalannak ítélt kritikák alatt egyébként az értendő, hogy a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség többek közt így tiltakozott a változtatás ellen – az Index 2021-es cikkéből idézzük:
a három szervezet egyértelműen jelezte, hogy az egyik szülő kérelmére elrendelhető közös szülői felügyelet, valamint a váltott elhelyezés ötlete súlyos veszélynek tenné ki a családon belüli erőszak áldozatait, és a jelenlegi jogalkalmazói felkészültség mellett kifejezetten ellenzik a bevezetését.
A cikk hozzátette, a bántalmazottak jogvédelme és jogi képviselete terén több évtizede aktív nőszervezetek szakmai hivatkozásokkal, nemzetközi kutatási jelentésekkel és külföldi felhasználási tapasztalatok ismertetésével is alátámasztották álláspontjukat.
Arcvesztés
A Momentum mostani kezdeményezésével összességében biztossá vált bizonyos szintű arcvesztés a kormánypártok számára, ugyanis Donáth Annáék kezdeményezésére most vagy kénytelen lesznek ratifikálni a „migrációs és genderlobbi” mumusának és trójai falovának tartott Isztambuli Egyezményt, vagy a Magyar Pétert bántalmazóként feltüntető kormányzati kommunikációnak nagyon el kell gondolkoznia azon, hogyan magyarázzák ki a nők- és gyermekek elleni erőszakot szigorúbban elítélő dokumentum ismételt elutasítását.
