Bár Magyarországon tombol a nyár, az új hónap is tartogatott újdonságokat, több ponton is jelentősen változott az életünk keddtől.
Újabb árrésstop
Július elsejétől megérkezett a gyógyszertárak árrésstopja, miután a kormány megállapodott a gyógyszerszektor szereplőivel, többek közt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületével (AIPM), a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével (MAGYOSZ), a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségével, illetve a patikák (Magyar Gyógyszerészi Kamara) képviselőivel.
A gyógyszergyártók, a nagykereskedők és a patikák is vállalták, hogy a 34 nagy forgalmú vény nélküli szabadáras és a 10 vényköteles nem támogatott készítmény esetében önkéntes ár- illetve árrés-korlátozást vezetnek be. A szereplők vállalták, hogy az érintett gyógyszerek árát önkéntesen a 2024. december 31-i szintre csökkentik és azt 2026 június végéig alkalmazzák.
Meghosszabbították a kamatstopot
Június 30-án lejárt volna, ám július elseje után is velünk marad a kamatstop – az erre vonatkozó bejelentést a legutóbbi Kormányinfón ejtette meg Gulyás Gergely. Az intézkedés a miniszter szavai szerint 1200 milliárd forint értékű hitelt érint, és 286 ezer családot. Most december 31-ig tolták ki.
Diákhitelek kamatstopja
Szintén velünk marad a diákhitelekre vonatkozó kamatstop is, a 2024. december 31-ig megkötött szerződésekre vonatkozóan – az intézkedés hatályideje december 31.
Nem költözhet bárki bárhová
Kedden hatályba lépett a településvédelmi törvény, amellyel a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatoknak arra, hogy korlátozzák a településekre beköltözőket, így az önkormányzat például elővásárlási jogot kap, és feltételekhez kötheti a bejelentést, és például betelepülési adót is kivethet.
Emelkedik a családi adókedvezmény
Július elsején élesedett a családi adókedvezmény duplázásának első lépése. Ez azt jelenti, hogy havonta, egy gyermek esetén maximum 15 ezer, két gyermek esetén kedvezményezett eltartottanként 30 ezer, három, és minden további gyermek esetén kedvezményezett eltartottanként 49 500 forint kedvezmény érvényesíthető az adóból vagy járulékból. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a kedvezmény – jogosultsági hónaponként adóban számítva – 10 ezerről 15 ezer forintra emelkedett.
Fotó: Depositphotos
Szja-mentes csed és gyed
Július elsejei újdonság, hogy a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) mentesül a személyi jövedelemadó (szja) alól. Hasonló szabályozás vonatkozik az örökbefogadói díjra is, amelyet a 2, illetve ikrek esetében 3 évesnél idősebb gyereket örökbefogadó szülők kapnak. A változtatás értelmében a csed és az örökbefogadói díj után sem tb-járulékot, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, azonban a gyed esetében a 10 százalékos nyugdíjjárulék megmarad.
Kötelező háziorvosi ügyeletek
2025. július 1-től a háziorvosok kötelező jelleggel, szerződés nélkül is kötelesek részt venni az ügyeleti rendszerben az egészégügyi alapellátást rendező törvény változása szerint, azaz már azelőtt is el kell látniuk a feladatot, mielőtt annak pontos feltételeit rendeznék az Országos Mentőszolgálattal.
Új fegyver a NAV kezében
Július elsejétől bővült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gazdaságfehérítő eszköztára: hatályba lépett a foglalkoztatotti jogviszonyt tisztázó eljárás, amely az alkalmazottai után az adófizetést és a járulékbevallást elbliccelő munkáltatókkal szemben lehet hatékony.
Az adóhivatal közleménye szerint ez az új eljárás védi a munkavállalót és adminisztrációs könnyítést is hoz, hiszen revizori ellenőrzés helyett a NAV figyelmeztetését követően van lehetőség a hiba javítására. Aki azonban ezt elmulasztja, ott a NAV büntet, és a jogsértő cégekre alkalmazottanként 100 ezer forintos bírság várhat.
Változtak az idénymunka szabályai
Július 1-jétől senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál idénymunkában és alkalmi munkában; havonta átlagosan 300 ezren dolgoznak egyszerűsített foglalkoztatással, őket és munkáltatóikat is érinti a változás – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
A szabályok szerint korábban ugyanazon munkáltató és a munkavállaló között az idénymunka és az alkalmi munka együttes időtartama egy naptári évben nem haladhatja meg a 120 napot.
Július elsejétől azonban, ha a munkavállaló idénymunkára vagy alkalmi munkára több alkalommal létesít munkaviszonyt, ezek együttes időtartama egy naptári évben akkor is legfeljebb 120 nap lehet. Eddig tehát akár az egész évet végigdolgozhatta egy munkavállaló ezekben a foglalkoztatási formákban, csak négyhavonta más-más munkáltatónál. Mostantól azonban csak az számít, hogy a munkavállaló hány napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatásban, munkanapjai összeadódnak, tekintet nélkül a munkáltatóra.
