A Financial Times cikke szerint több mint egymilliárd eurónyi (mintegy 405 milliárd forintnyi) jogellenes állami támogatásban részesülhettek a magyar kormányhoz közel álló médiacégek 2015 és 2023 között. A Magyar Hang és egy névtelenséget kérő másik médium hétfőn panaszt nyújt be az Európai Bizottsághoz.
A panasz szerint az állami reklámbevételek irányított elosztásával biztosították a kormányzati támogatást élvező újságok, televíziók és online platformok működését, miközben kiszorították a kritikus sajtót. Kai-Uwe Kühn, az Európai Bizottság korábbi versenyügyi tisztviselője, aki gazdasági tanulmányt készített a panasz mellé, úgy fogalmazott: az adatok okozati összefüggést jeleznek az állami támogatások és a médiumok kormánypárti irányultsága között. Kühn szerint a reklámbevételek jelentős emelkedése figyelhető meg azoknál a lapoknál, amelyeket kormányközeli szereplők vásároltak fel és alakítottak át, ez pedig torzítja a médiapiaci versenyt.
Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója szerint az állami támogatások még nehezebbé teszik a független médiumok működését. „Rágalomhadjáratoknak vagyunk kitéve, beperelnek bennünket” – mondta a brit lapnak.
A Magyar Hang cikkében érzékletesebben is bemutatta a vélelmezett módszert. 2020 őszén a magyar kormány „Minden élet számít” szlogennel hirdette a járvány elleni védekezést, de csak kormánypárti hetilapokban. Bár a tíz hetilap példányszáma nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a kormányközeli és a független szereplők között, a kormányzati hirdetések kizárólag a kormányközeli lapokban jelentek meg.
A Magyar Hang 2023-as kutatásában 500 lapszám 35 ezer oldalát átnézve arra jutott: a négy kormánypárti lapban összesen 1,04 milliárd forintnyi állami hirdetés jelent meg, míg a hat függetlenben egy sem. A Magyar Hang kiadója ezért 2023 októberében panaszt tett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt, de az eljárás megindítását a GVH elutasította. Ezután döntöttek úgy, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak tiltott állami támogatás miatt.
Ha a Bizottság megállapítja a tiltott állami támogatást, a kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük az összeget a magyar államkasszába.
Korábban is volt már panasz
Nem ez az első ilyen panasz: 2019-ben más magyar médiacégek is beadvánnyal éltek a Bizottságnál hasonló okokból, az az eljárás még folyamatban van. Oliver Bretz, a panaszosokat támogató Euclid Law ügyvédi iroda képviselője szerint ha más ágazatról lenne szó, a Bizottság nem várakozott volna ilyen sokáig.
A Financial Times megjegyzi, hogy „a jövő évi általános választások komoly tesztet jelentenek majd Orbán számára, akinek pártja, a Fidesz tavaly először szorult az ellenzék mögé a közvélemény-kutatásokban”.
Az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy nincs különösebb kommentárjuk az új beadványhoz. A magyar kormány nem válaszolt a Financial Times megkeresésére.
