Orbán Viktor Brüsszelben van, az Ukrajna támogatása és az európai védelmi képességek erősítésének ügyében összehívott csúcstalálkozón, innen adott interjút az állami médiához tartozó Kossuth Rádiónak. Elmondta: Magyarország nem támogatta a záródokumentum Kijevre vonatkozó részét.
A miniszterelnök szerint Magyarország álláspontja nem egyszerűen eltér az Európai Unió többi 26 tagállamáétól, hanem egy ennél szélesebb nemzetközi törésvonal alakult ki. „A véleménykülönbség az Egyesült Államok és az Egyesült Államok által vezetett békepárti országok csoportja és 26 európai uniós ország között áll fenn” – fogalmazott Orbán.
Fotó: MTI / Fischer Zoltán
A miniszterelnök nem lát racionális alapot az európai országok stratégiájában. „Ha három éve zajlik egy háború, ahol Ukrajnát egységesen támogatta eddig 26 európai állam meg az Egyesült Államok, és így is az oroszok állnak nyerésre a frontvonalon, most az amerikaiak kiszállnak, akkor a maradék 26 országnak mitől lesz több esélye arra, hogy sikerre vigye ezt a háborút?” – tette fel a kérdést.
Orbán szerint az Ukrajna támogatására irányuló politikának jelentős pénzügyi következményei lesznek, amelyeket Európa nehezen fog tudni vállalni. Kifejtette, hogy az Unió három nagy pénzügyi terhet vállalna: az ukrán hadsereg fenntartását, az ukrán állam működésének finanszírozását, valamint Európa saját haderejének megerősítését. Ehhez jönne még Ukrajna uniós tagsága, amely újabb jelentős forrásokat igényelne.
„Ha ezt végigviszik az európaiak, akkor az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra.”
Magyarországnak készen kell állnia az Ukrajna támogatását érintő jövőbeli változásokra. „Ma még úgy tűnik, hogy én vétóztam, mitagadás. Nem vagyunk részei mindannak, amit ők elfogadtak, de csak hetek kérdése, és ki fog derülni, hogy ezekre a célokra nincsen pénz” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy szerinte Magyarországnak nem érdeke, hogy minden pénzügyi forrását Ukrajna finanszírozására fordítsa.
Bár az ukránoknak segítségre van szükségük, ezt úgy kell biztosítani, hogy közben ne menjen tönkre Európa gazdasága. „Az Európai Unió tagsága szerintem nem azt jelenti, hogy Európa tönkremegy, benne a magyar gazdaság is” – fogalmazott.
Ukrajna uniós csatlakozása és a szavazás
A miniszterelnök világossá tette, hogy Ukrajna csak akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha azt minden tagállam egyhangúan támogatja. „Nincs itt az ideje annak, hogy felelősségteljesen dönthessünk a tagságról” – mondta, hozzátéve, hogy időt kell nyerni és a folyamatot el kell tolni.
Három fő szempontot emelt ki, amelyeket mérlegelni kell Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban:
- Gazdasági hatások, különösen a mezőgazdaságban: Orbán szerint már most is súlyos problémát okozott az ukrán-európai kereskedelem megnyitása. „Abban a pillanatban kis híján tönkrementek a gazdáink” – mondta, hozzátéve, hogy ez nemcsak Magyarországot, hanem Lengyelországot és Romániát is érinti. A legfőbb probléma szerinte az, hogy Ukrajnában lazább termelési feltételek mellett, gyakran génmódosított technológiával állítanak elő mezőgazdasági termékeket, amelyek lenyomnák az európai árakat, és ezzel ellehetetlenítenék az uniós gazdákat.
- Biztonsági és társadalmi kihívások: Ukrajna helyzete különösen bonyolult a közbiztonsági szempontból, hiszen az országban jelenleg is 800 ezer ember áll fegyverben.
- Munkaerőpiaci következmények: Orbán úgy véli, hogy Ukrajna csatlakozása miatt jelentős munkaerőáramlás indulhat meg, ami problémát jelenthet a magyar gazdaság számára. „Mi évente 30-50 ezer munkást tudunk külföldről befogadni vendégmunkásként, de nem tudunk százezreket vagy több százezret” – mondta.
A miniszterelnök szerint ezek a kérdések egy véleménynyilvánító szavazás vagy nemzeti konzultáció keretében kerülhetnének a nyilvánosság elé. „Úgy, mint a nemzeti konzultációk idején, ezt ugyanúgy érdemes lebonyolítani gyorsan, hatékonyan” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a következő hetekben és hónapokban érdemes alaposan kielemezni a lehetséges következményeket.
Szóba került, hogy az Európai Bizottság a magyar kormány értelmezése szerint a rezsicsökkentés eltörlését kéri, noha a 2023-as konzultáción a választók 99 százaléka támogatta annak fenntartását. Példaként említette a migrációs politikát, ahol Magyarország az uniós nyomás ellenére is kitartott a határvédelem mellett. „Ha nem lett volna mögöttünk a népszavazás, ma nem tudnánk képviselni az álláspontunkat” – mondta.
Mi lesz az inflációval?
A beszélgetés során szóba került az infláció elleni küzdelem is. Orbán szerint a nemzetgazdasági miniszter tárgyalásokat folytat a kereskedelmi láncokkal az árak csökkentéséről. „A jó hír, hogy haladnak, a rossz hír, hogy nem elég gyorsan” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy néhány kereskedelmi lánc már csökkentette az árakat a legfontosabb termékek esetében, de ez még nem elegendő.
„Szeretném elkerülni, hogy hatósági eszközökkel avatkozzunk be, de ha nem csatlakozik mindenki az árcsökkentéshez, akkor ezt kénytelenek leszünk megtenni” – figyelmeztetett.
Orbán Viktor az interjú végén kitért az USAID magyarországi tevékenységére is. Szerinte Magyarország örül annak, ha külföldről érkezik tőke, különösen gazdasági beruházások formájában. „De vannak rossz dollárok is. Olyan pénzek, amelyeket nem a gazdaság fejlesztésére, hanem politikai befolyásszerzésre használnak” – mondta. Úgy véli, hogy az előző amerikai kormány pénzt fordított arra, hogy Magyarországon politikusokat és civil szervezeteket támogasson, ezáltal befolyásolva a közvéleményt.
