A Kossuth Rádió Jó Reggelt, Magyarország ícmű műsorában szólalt meg Orbán Viktor szombati évértékelője előtt.
A miniszterelnök azt mondta: nem tartja helyesnek a külső hatásokra hivatkozni a hazai nehézségek esetén. „Ezt a korábbi időkben is kifogásnak használták” – mondta. Szerinte nem az a kérdés, hogy kívülről jó vagy rossz dolgok érkeznek, hanem az, hogy itthon mit lehet tenni.
Magyarország a béke politikáját választotta állítása szerint. „A demokrata kormányzat megbukik, Trump békét csinál, ami gazdasági fellendülést okoz” – fogalmazott. A kormány ennek megfelelően alakította a költségvetést, amelyet az amerikai elnökválasztás eredményének ismeretében a békére hangoltak. Orbán szerint a háború évente 6,5-7 milliárd eurós veszteséget jelentett Magyarországnak. „Ha béke lenne, ez benne lenne a gazdaságban” – tette hozzá.
A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a gazdasági akcióterv és a semlegesség segíthet a növekedésben. Szerinte a negatív külső hatások Európából érkeznek, és Brüsszelből nem lát olyan döntéseket, amelyek pozitív változást hoznának.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a gazdaság nem működik vezényszóra, hanem a lakosság és a vállalkozások bizalmán, fogyasztásán és döntésein múlik. „Ha ön nem vásárol, akkor a kisvállalkozóknak nincs reménye” – fogalmazott. Szerinte ha az emberek pozitívan gondolkodnak a gazdaságról, az energiát adhat a növekedéshez, míg ha óvatosak, az a teljesítményt visszaveti.
Fotó: Orbán Viktor / Facebook
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy jelentős pénzösszegek kerülnek az emberekhez az állampapírok kamataiból. „Most nézem, hogy a napokban fizettünk ki 480 milliárd forintot lakossági állampapírok kamataként. Nem a tőkéről beszélek, hanem csak a kamatról.” Márciusban további 300 milliárd forintot fizetnek ki, ami összesen 800 ezer számlatulajdonost érint. Orbán szerint ez a pénz vagy megtakarításként, vagy fogyasztásként jelenik meg, és mindenképpen hatással lesz a gazdaság működésére. A kormányfő szerint „a magyar kormány most ellenszél helyett hátszélben politizál”, ami azt jelenti, hogy „nagyban és bátran kell gondolkodni”. A kormány nagy tervekkel készül a 21 pontos gazdasági akcióterven túl is, de ezek részleteit később ismertetik.
USAID, Brüsszel, Hollywood
A beszélgetés során szóba került a szuverenitásvédelem is. Orbán négy nagy csatáról beszélt Brüsszellel szemben: a migráció, a gyermekvédelem, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés ügyében. „Ezekről holnap is fogok majd beszélni” – mondta.
Szerinte a globális pénzügyi rendszert eddig Washington és Brüsszel irányította, de az amerikai fordulat ezt megváltoztatta. „Ott kiborították a bilit” – utalt arra, hogy az új amerikai kormányzat nyilvánosságra hozta, kiket és hogyan finanszírozott befolyásszerzés céljából. Magyarország is érintett, jelentős összegek érkeztek civil szervezetekhez, médiához és politikusokhoz.
A miniszterelnök szerint a tavasz egyik legfontosabb feladata ennek az ügynek feltárása és védelmi mechanizmusok kialakítása. Példaként említette, hogy állítólag hollywoodi sztároknak milliókat fizettek, hogy Kijevbe látogatva a háború folytatása mellett álljanak ki.
Az amerikai támogatások leállítása után 63, korábban USAID-pénzekből finanszírozott NGO levélben kérte, hogy Brüsszel pótolja a kieső forrásokat. „Arcátlanságnak nincs határa” – mondta, és politikai korrupciónak nevezte, hogy egyes közéleti szereplők pénzt kapnak azért, hogy bizonyos nézeteket képviseljenek.
A miniszterelnök szerint az amerikai tényfeltárás feltárta, hogy „titokzatos, összehangolt, a nemzeti érdekeink elleni manipuláció” zajlott, és szerinte az érintetteknek szégyellniük kellene magukat. Ehelyett most Brüsszelhez fordulnak pénzért.
Orbán szerint ha Brüsszel valóban átvenné Washington szerepét, az tovább élezné a konfliktusokat. Azt mondta, hogy bár a nemzetközi hálózat washingtoni támogatása megszűnt, Brüsszel még mindig erős, „fél lábbal is jól ugrál”. Ezért az amerikai mintára kidolgozott védekezési mechanizmusokat Brüsszel ellen is alkalmazni kell.
Hangsúlyozta, hogy Európában is fel kell tárni ezeket a pénzügyi befolyásolási csatornákat. „Mindenki tegye föl, ahogy Fábry Sándor mondaná: paplan fölé a kezeket, lássuk a medvét” – mondta, utalva arra, hogy átláthatóságot kell teremteni. Szerinte Brüsszelben is el kell végezni ugyanazt a munkát, ami Washingtonban már elindult.
