Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel ismét az állami média kötelékébe tartozó Kossuth Rádiónak adott interjút. A gyülekezési törvén módosítása és az ezzel kapcsolatos tiltakozások is szóba kerültek. Az interjú elején a műsorvezető emlékeztetett arra, hogy több tüntetés is volt a héten, az egyik hídlezárásba torkollott, és reggel is voltak demonstrálók a rádió épületének környékén. Kedden Hadházy Ákos és a Momentum tüntettek a Ferenciek terénél a törvénymódosítás ellen, majd hidakat zártak le, a demonstráción a tudósító lapok szerint ezrek vettek részt.
Orbán Viktor szerint az ellenzéki pártok provokációs versenybe kezdtek. A rádió körüli demonstrálókra utalva megjegyezte: „Jó lenne persze azt hinni, hogy azért vannak itt a rádió körül is, mert László hozta őket a várható interjúra, de attól tartok, hogy nem erről van szó.”
A miniszterelnök szerint az ellenzék „láthatósági problémákkal küzd”, és mivel nem konstruktív, „egymással versenyeznek kormányellenességben meg provokációkban.” Hozzátette: „Én értem, hogy valaki kifogásol valamelyik törvénnyel szemben valamit, különösen, hogyha egy Pride-jellegű ügyről van szó, amikor a liberálisok mindig felsírnak – ez egy olyan téma –, de azért tekintettel kellene lennünk, mármint nekik is tekintettel kellene lenni a többi emberre.”
Hozzátette: „Hidakat lezárni sportszerűen, tehát szinte ilyen sportteljesítményszerűen, hogy először egyiket, aztán a másikat, meg a harmadikat – azért ez nem normális dolog, és szerintem a nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét.”
Arra a kérdésre, hogy ez indokol-e valamilyen jogalkotói lépést, úgy válaszolt: „Gondolkodunk rajta.” Felidézte, hogy volt „balhé a parlamentben” (a Momentum és Hadházy Ákos füstgyertyákkal tiltakoztak a Pride-türvény megszavazása ellen, a Momentum több mint 70, Hadházy 12 milliós büntetést kapott Kövér Lászlótól), amit úgy jellemzett: „Ilyet sem láttunk még. Mégis, annak a helynek elvileg lenne valami méltósága – történetileg van is –, szerintem ott akárhogy nem lehet viselkedni. Mindegy, de történt, ami történt: füstgyertyák a parlamentben, aztán hídlezárás, útlezárások.”
Orbán szerint észnél kell lenni a kormányoldalnak, a törvénymódosításokkal is csínján kell bánni”. Ugyanakkor úgy látja:
„A hídlezárások talán hoztak egy olyan tanulságot magukkal, hogy azért ennek – mondjuk a hídlezárások vagy a nem tüntető többség érdekeinek a figyelembevételét – egyértelműen kellene garantálni a törvénynek.”
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
A Magyar Falu Program újabb lépéseiről azt mondta: Orbán Viktor a modern világ működését a hatékonyság határozza meg: hogyan lehet a legkönnyebben munkát adni, szolgáltatásokat nyújtani és a legtöbb pénzt keresni. Ez a logika azonban – amely az emberek koncentrálására, zsúfoltságára épül – a falusi életforma ellen hat, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Úgy fogalmazott: „A politika nem arról szól, hogy a pénzügyi szempontokat helyezzük mindig az első helyre.” A magyar falu szerinte „nem a múlthoz tartozik, hanem a jövőhöz”, különösen, ha a modern élet feltételei – például az infrastruktúra, az internet, a szolgáltatások – vidéken is elérhetők. Mint mondta: „a családos emberek tekintélyes része a jövőben is szívesebben él falun, ha választhat, mint hogy inkább nagyvárosba költözzön.” Orbán Viktor szerint a mostani intézkedések mögött egy mélyebb, történelmi vita is zajlik: a társadalom alapegysége az egyén vagy a család-e.
A miniszterelnök szerint az árrésstop hatásosnak bizonyult, az ezer érintett termékből 874-nél csökkentek az árak, átlagosan 17–18 százalékkal. „Ez nagy dolog, nem tudom, hogy ilyen volt-e Magyarország történetében” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy korábban ugyan volt ástoprendszer, amely az árak növekedését korlátozta, de olyan intézkedés, amely az árakat lefelé mozdítja el, még nem volt.
Orbán Viktor az Európai Bizottság friss javaslatáról beszélt, amely szerint az uniós háztartásoknak 72 órára elegendő élelmiszert kellene felhalmozniuk vészhelyzet esetére. A miniszterelnök először úgy reagált, hogy Magyarországon ez a gyakorlatban már eleve teljesül: „Összes magyar háztartásban általában 72 órára elegendő élelmiszer szokott lenni. Tehát nem tudom, hogy hogy élnek a nyugatiak, de a magyar kamrába, ha bemegyek, akkor azért 72 óra nem okoz áthidalhatatlan problémát.”
Ugyanakkor szerinte a kérdést nem szabad elviccelni, érdemes mögé nézni, hogy mi állhat a háttérben: „És én azt látom, hogy Brüsszel háborúra készül. Ezt komolyan kell venni.” Úgy vélte, az ilyen javaslatok nem pusztán logisztikai vagy lakosságvédelmi intézkedések, hanem egy politikai irányváltás előkészítései. „Ha az ember emögé néz, akkor inkább megretten, hogy mi van ezeknek az embereknek a fejében. Készülnek valamire?”
Orbán szerint jelenleg nincs realitása annak, hogy a háború, amely Ukrajnában zajlik, átterjedjen más európai országokra: „Ki tudja, hogy van egy orosz–ukrán háború, tőlünk sok száz kilométerre, egy keleti fronton. De az, hogy ez a háború megérkezne Ukrajnán túl ide Európába, mondjuk Budapestre, Varsóba, vagy éppen a balti államokba – ennek semmilyen realitása nincs.” NATO-tagállamot senki nem fog megtámadni: „Annak nincs egész egyszerűen valószínűsége.”
Ugyanakkor figyelmeztetett: ha mégis háborúra készülnek egyes nyugat-európai szereplők, az csak úgy lehetséges, „mert ők akarnak valamilyen háborús akciót kezdeményezni”. Szerinte Brüsszel „azoknak az országoknak a szószólója, akik még inkább befelé akarnak menni ebbe a háborúba”, és már olyan javaslatok is felmerültek, hogy békefenntartókat vagy akár katonákat küldjenek a térségbe.
