Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel ismét az állami média kötelékébe tartozó Kossuth Rádió munkatársával beszélt. A kormányfő azzal kezdte, hogy az ukrán energiapolitika fenyegeti a magyar családokat, mivel az Európai Unió tervei szerint 2027-re teljesen leállna az orosz energiaimport. Ez főként Magyarországot és Szlovákiát sújtaná.
Úgy fogalmazott: „ők az energia árpolitikájával nem a saját családjaikat és vállalkozásaikat akarják segíteni, hanem az oroszoknak akarnak ártani”. Orbán szerint az ukránok már korábban lezárták a gázszállítást, és ha nem lenne déli vezetékrendszer, „Magyarország vagy nem jutna egyáltalán gázhoz, vagy csak csillagászati áron”.
A kormány számításai szerint az importtilalom évente 800 milliárd forint többletköltséget jelentene, ami „egyszerűen elpárologna”, és az áramszámla duplájára, a fűtésszámla négyszeresére nőne.
„Nem a mi háborúnk, és mi nem fogjuk megengedni, hogy Brüsszel velünk fizettesse meg az ukránokat” – mondta. Felidézte, hogy a déli vezetékrendszer kiépítése és a szlovák-magyar összeköttetés biztosítja ma az ellátást. A török és az azeri együttműködésnek köszönhetően Magyarország saját tulajdonú külföldi gázmezőkbe is beszállt, „mert ha nem vagy okos, akkor kizsebelnek” – fogalmazott.
Fotó: TI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A Voks 2025 konzultáció célja egy országos állásfoglalás kialakítása Ukrajna uniós csatlakozásáról. Felidézte, hogy a Tisza Párt korábban már tartott egy saját pártszavazást, amelyen „58 százalék azt mondta, hogy támogatni kell Ukrajna tagságát. De ez csak egy pártszavazás volt.” Hozzátette: „Most csinálunk egy általános, egész országra kiterjedő szavazást, az a Voks 2025, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, párttársaságra való tekintet nélkül, hogy legyen egy nemzeti álláspontunk ebben a kérdésben.” Bízik benne, hogy a szavazás megerősíti a kormány elutasító álláspontját, de – mint mondta – „meglátjuk, még van néhány hét”.
Eddig több mint egymillióan adták le szavazatukat.
Szóba került az ukrán kémügy is, Orbán azt mondta: „láttuk azt, hogy intenzív ukrán kémtevékenység van Magyarországon”, és „az ukránok aktivitása nagyon megnőtt Magyarországon, és operatív akciókat is szerveznek”. Szerinte az ukránok dezinformációs kampányt is folytatnak, és az ellenzéki pártokkal „ilyen mély kapcsolatrendszert ápolnak”. Mint mondta: „Magyar ellenzéki pártok lényegében ukrán összeköttetésekkel rendelkeznek, és az ukránok mint kés av ajban haladnak előre, amikor jönnek be a magyar politika életbe az ellenzéki pártokon keresztül.”
Arra a felvetésre, hogy az érintettek ezt cáfolják, Orbán azt mondta: „én láttam olyan videót, ahol a magyar állam által azonosított ukrán ügynökök nyújtanak szolgáltatásokat, szerveznek látogatásokat, építenek kapcsolatot magyar ellenzéki pártok számára. Ez nem letagadható.” Hozzátette: „minden akciónak a célja ugyanoda mutat, hogy a magyarokat rá kell venni arra, hogy támogassák Ukrajna uniós tagságát. Ezért mozgósították az ukránok a magyar ellenzékkel meglévő kapcsolataikat, ezért szerveznek dezinformációs akciókat, ezért hajtanak végre titkosszolgálati operatív akciókat Magyarország területén, hogy valamilyen módon rákényszerítsék a magyar kormányt, illetve a magyar embereket arra, hogy mondjanak igent Ukrajna uniós csatlakozására, akkor is, ha egyébként a batyunk is rámegy.”
Milyen lesz a költségvetés?
2026 költségvetésének egyik fő kérdése az lesz, sikerül-e megakadályozni, hogy „a magyarok pénze Ukrajnába kerüljön”. A cél az, hogy sikerüljön Magyarországon belül tartani azt a pénzt, amire „nekünk, amit a magyar költségvetésnek, meg a magyar embereknek szüksége van”. A kormány arra számít, hogy 2026-ra legalább tűzszünet lesz, és „egyre kevesebb háborús feszültséget szenved el a magyar gazdaság”.
Elmondása szerint a háború miatt eddig 20 milliárd euró forrás esett ki a magyar gazdaságból.
A miniszterelnök szerint a nehézségek ellenére is ragaszkodni kell a célokhoz: „mert az a cél, ami nincs benne a költségvetésben, az írott malaszt”. Hangsúlyozta, hogy 2025-től a háromgyermekes anyák, 2026-tól a kétgyermekes, 40 év alatti édesanyák, majd 2027-től fokozatosan minden kétgyermekes anya adómentességet kap. A kínai BYD-beruházás kapcsán kiemelte: „nekünk mindig a legjobbat kell behozni. Engem nem érdekel, hogy keleti vagy nyugati”. Az, hogy kétezer fejlesztőmérnök dolgozik majd Magyarországon kínai autók fejlesztésén, „szerintem komoly siker”.
