Ráadásul sikkasztás gyanúját is felveti, hogy 2014-ben 260 milliárd forintot kaptak a Magyar Nemzeti Bank vagyonából. A független szakmai szervezet közleményében úgy véli, bűncselekmény gyanúja merülhet fel már amiatt is, hogy a jegybank a nemzeti vagyon egy részének kezelését az alapítványokra bízta.
Fotó: MTI/Soós Lajos
„A Transparency International (TI) Magyarország kilenc évvel ezelőtt sikertelenül próbálta rávenni a rendőrséget és az ügyészséget arra, hogy számoltassák el a Magyar Nemzeti Bank alapítványi közpénzlenyúlásának felelőseit és szerezzék vissza a közpénzjellegét akkor még éppen csak elveszíteni készülő 260 milliárd forintot. Az ügyészség és a rendőrség a 2016-ban tett feljelentéseinkre semmilyen érdemi választ nem adott, eljárás akkor nem indult” — írják.
Most, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései közzétételének folyományaként – hűtlen kezelés gyanújával – nyomozás indult, újból feljelentést tesz a szervezet bízva abban, hogy az illetékes hatóságok ezúttal felelősen döntenek.
A gyanú
A Pallas Athéné Alapítványoknak történt törvénysértő vagyonjuttatásról, valamint e közpénztömeg törvénysértő felhasználásáról a jegybank vezetői és egyéb dolgozói döntöttek, akik büntetőjogi értelemben hivatalos személyek. Ezért a TI Magyarország szerint e törvénysértő vagyonjuttatás kimeríthette a hivatali visszaélés bűntett törvényi tényállását.
Álláspontunk szerint ezen felül az alapítványoknak juttatott közpénz egyszersmind a sikkasztás bűntettét is megvalósíthatta. A törvénysértő vagyonrendelésről döntést hozó, illetve azt jóváhagyó egy vagy több személy ugyanis a rábízott (jegybanki) közpénzzel a sajátjaként rendelkezett.
Az alapítványok vagyonának ingatlanberuházásokba és magántőkealapokba történt befektetésekben megnyilvánuló, tetemes vagyonvesztéssel járó felhasználása – melyet az ÁSZ is meglepő részletességgel tárt fel a jelentéseiben – pedig hűtlen kezelés gyanúját kelti.
