Azért szeretem a Budapest 100-at, mert mindig elgondolkodtat, mire voltunk képesek Budapest fejlesztésében korábban – írja a főpolgármester-jelölt Facebook bejegyzésében. A XIX. század végi, XX. század eleji Budapest robbanásszerű növekedése, a város, a közérdek és a magántőke együttműködése kapcsán ez a párhuzam egyértelmű, sokszor tárgyalt, de idén az 1970-es évek építészetéről szóló program is tanulságos volt – teszi hozzá.
Fotó: Facebook/Vitézy Dávid
Az újpalotai lakótelep építészeti érdekességeiről szóló sétán folyamatosan az jutott eszembe: melyik lakópark körül jön ma létre ennyi zöld? Figyelünk-e még bárhol arra, hogy a gyerekek autóforgalom keresztezése nélkül jussanak a lakóházakkal egyidejűleg felépült iskolába, ami itt tervezési alapelv volt.
Arra is emlékeztet, hogy a 101 pontos főpolgármesteri programjában több fejezet is foglalkozik ezzel: a minta lakónegyed létrehozása és a bérlakás-program is.
„Ha már Bécs vagy akár Varsó legjobb városfejlesztési gyakorlataiból nem tanulunk, pedig lehetne, akkor legalább Budapest saját múltbéli városfejlesztési történeteiből meríthetnénk!”
Fotó: Facebook/Vitézy Dávid
A Budapest 100
Az idei témaválasztással célunk párbeszédet indítani egy olyan évtized, sőt egy egész korszak építészetéről, amelyről feldolgozatlansága miatt még kevés információ áll rendelkezésre. Az ismeretek hiányában sok olyan épületet fenyeget a lebontás vagy az eredeti karaktert teljesen elfedő felújítások veszélye, amelyek komoly építészeti, városképi értéket képviselnek - írja a hétvégi eseményekről a program honlapja.
Történeti kontextusuk miatt a közvélemény sokszor negatívan fordul a szocialista időszak épületeihez, nemzetközi szinten azonban egyre több projekt foglalkozik a késő modern építészet értékeivel és az örökség feldolgozásával a közép-európai régióban, és számos kezdeményezés vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti kapcsolódásokat is. Ezekhez a törekvésekhez is csatlakozunk az idei programmal, amely egyben a KÉK „Modern évadának” egyik kiemelt eseménye.
Idén először lehetőség lesz a tervezőkkel, az első beköltöző lakókkal is kapcsolatot teremteni, és megvizsgálhatjuk azt is, hogy az elmúlt ötven évben a koncepciók hogyan értek be, megvalósultak-e és miként változtak, újultak meg környékek, városrészek – teszi hozzá a honlap.
