A Big Tech - azaz a technológiai óriásvállalatok, köztük a Microsoft, a Google-ről ismert Alphabet, az Amazon - energiaigénye látványosan hatott egy skóciai szélenergia-projektre. Egy a szárazföldtől 15-20 kilométerre lévő szélturbinafarmról van szó, amelyben 60 darab, száz méter hosszú lapátokat tartalmazó szélkerék termeli az elektromos energiát.
Fotó: Depositphotos
A projekt gazdái azt ígérték, hogy ha egyszer teljesen befejeződik a rendszer telepítése, 1,3 millió háztartást fog ellátni árammal. Ezt az ígéretet addig tartották, amíg meg nem jelent az Amazon, a világ legnagyobb online kiskereskedő cége, amely lekötötte magának a 880 megawatt kapacitású létesítmény energiatermelő képességének felét a Wired magazin beszámolója szerint.
Meredek emelkedő
Ez a lépés része a nagy technológiai vállalatok versenyének az energiaforrásokért, amelyek kiszolgálhatják kimeríthetetlen étvágyú adatközpontjaik áramfogyasztását. Európában 2023-ban 79,4 millió dollárt (28,4 milliárd forint) költöttek adatközpontprojektekre – derül ki a Global Data adatszolgáló cég számaiból. Ez a kiadás 2024-ben tovább nőtt.
Ráadásul az Electric Power Research (ERPI) nonprofit kutatóintézet friss jelentése szerint ezzel nincs cége. Ahogy arról pár napja megjelent cikkében a Buksza - a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja - beszámolt az évtized végére csak az Egyesült Államok teljes áramtermelésének több mint 9 százalékát az adatközpontok nyelhetik el. Ez azt jelenti, hogy részesedésük a jelenlegi 4 százalékról több mint a duplájára nőhet. Nem csupán amerikai problémáról van szó: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint a világon működő adatközpontok energiaigénye már 2026-ra a jelenlegi duplájára nőhet. Ennek túlnyomó része a mesterséges intelligencia eszközeinek óriási áramfogyasztásából fakadhat.
Dollármilliárdok mennek arra
A Micorosoft 3,2 milliárd dollár értékű fejlesztést jelentette be Svédországban. Németországban kétszeresére növeli adatközpontja mennyiségét, Franciaországban 4,3 milliárd dollárt fog költeni a mesterséges intelligencia működtetésének infrastruktúrájára. Az Amazon Brandenburgban az adatközpontok hálózatát hozza létre 8,5 milliárd dolláros németországi bővítési terveinek részeként. Spanyolországban 17,1 milliárd dollárt fektetnek be.
A Google 1,1 milliárd dollárt költ finnországi adatközpontjára, hogy képessé tegye az MI támogatására. Ezek a fejlesztések veszélyeztetik a cégek zöldenergiaterveinek végrehajtását. A Microsoft, a Meta és a Google 2030-ra, a jelentős raktározási és szállítási feladatokat is ellátó Amazon 2040-re akarja nullára csökkenteni tevékenysége szén-dioxid-kibocsátását. Ennek ellentmond a mesterséges intelligencia miatt megugrott energiaigény.
Van, aki tiltaná
A vállalatok abban láthatják a megoldást, hogy új adatközpontjaikhoz áramtermelő kapacitásokat – elsősorban napelemes megoldásokat – is építenek. Lehet ugyan valamennyit spórolni, például a processzorok léghűtésének vízhűtésre cserélésével, de nem elegendőt. Dániában napelemparkok építését finanszírozza a Meta. Norvégiában szélenergia parkokba szállt be a Google. A Microsoft az Egyesült Államokban és Európában összesen 10 milliárd dollár értékben kötött zöldenergia-fejlesztési szerződéseket. Az Amazon legnagyobb napelemes áramtermelő létesítményét nyitotta meg Sevillában.
Vannak azonban, akik megálljt parancsolnának a technológiai mamutok lépéseinek: Dublinban és Amszterdamban moratóriumot vezettek be az adatközpontok építésére.
