Újra kék színbe öltöztek a közterületi hirdetőfelületek, amelynek apropója, hogy szeptember elején élesítették a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP), amely egy olyan platform, amely az állampolgároknak nyújtott digitális szolgáltatásokat egy helyen kínálja. De hogyan is jutottuk el idáig?
2016. január 1-től Magyarországon bevezették az úgynevezett eSzemélyit, aznaptól az igényelt személyazonosító igazolványokat már egy számos, digitális szolgáltatás igénybevételét lehetővé tevő okosokmány formátumban állították ki. A kártyával több digitális szolgáltatás ingyenesen használható lett, így az elektronikus ügyintézés, az elektronikus azonosítás, az elektronikus aláírás, a közösségi közlekedés, az elektronikus útlevélfunkció használata vagy az elektronikus receptkiváltás.
Nyolc évvel később, 2024. áprilisában a lakossági szolgáltatások digitális transzformációjának egyik fő kormányzati felelőse, dr. Bogdán Tibor gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítését célzó intézkedésekkel összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos egy konferencián arról beszélt, hogy a kormány álláspontja szerint az eSzemélyi „fejlesztési zsákutca”, amelynek digitális funkcióit lépésről lépésre kivezetik, helyét pedig átveszi a mobileszközalapú digitális állampolgárság, amely az összes, lakosság számára nyújtott központi digitális szolgáltatást integrálja majd.
A kormánybiztos értékelését nem érdemes vitatni. Elég csak utalnunk arra a kiábrándÍtó adatra, hogy az eSzemélyihez tartozó minősített elektronikus aláírás szolgáltatást a kibocsátott eSzemélyi okmányok csupán körülbelül egy százalékán aktiválták és még ennél is lényegesen kevesebben használták.
Mindez persze nem meglepő, hiszen a funkció használatához külön kártyaolvasó eszköz kell, a lakosság tájékoztatása, edukációja pedig lényegében teljesen elmaradt. De hasonlóan népszerűtlenek voltak az eSzemélyi egyéb szolgáltatásai. A közösségi közlekedés funkciót a városi közlekedési szolgáltatók nem integrálták (összesen néhány pilot projekt indult az évek alatt), az elektronikus receptkiváltás helyett bevezették az EESZT eRecept funkcióját, a chipen tárolt 4T és egyéb adatok kiolvasásában rejlő lehetőségek pedig kihasználatlanok maradtak.
A DÁP tehát egy újabb kísérlet a lakossági szolgáltatások digitális transzformációjára, amelynek keretrendszerét a 2024. június elsején hatályba lépett, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény jelöli ki, míg a részletszabályokat majd a végrehajtási rendeletek rögzítik.
Mikortól használhatjuk?
A DÁP szolgáltatásaiból kezdetben az eAzonosítás és az eAláírás funkciók élesednek, míg a többi szolgáltatást – az ePostát, eDokumentumkezelést és eFizetést – fokozatosan, tervezetten 2026-ig vezetik be. Az új DÁP szolgáltatásokkal egyidejűleg kivezetnek régi megoldásokat:
- A DÁP azonosítási funkciójának élesedésével, rövid átmeneti időszak elteltével, 2025. január 15. napján megszűnnek a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) bejelentkezési felületein az eSzemélyi, az Ügyfélkapu, a telefonos azonosítás és az arcképes azonosítás segítségével történő belépési módozatok, megmarad azonban a kétfaktoros azonosítást biztosító Ügyfélkapu+.
- A DÁP aláírási funkciójának élesedésével párhuzamosan pedig megszűnik az eSzemélyin tárolt elektronikus aláírás (a kiadott tanúsítványok lejáratig használhatók, újakat már augusztus óta nem adnak ki), valamint az Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH), amely egy kifejezetten magyar lakosság számára nyújtott állami dokumentumhitelesítési megoldás.
Fotó: dap.gov.hu
Egy másik digitális újítás is érkezik
A meglévő digitális szolgáltatások kivezetése elővigyázatosságra inti az ügyvédi kart, ugyanis 2025. januárjától ugyancsak élesedik az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás és az ezt támogató informatikai rendszer (E-ING), amelyben az ügyvédi meghatalmazást és az úgynevezett bejegyzési engedélyt digitális formában, elektronikus aláírással ellátva kell elkészíteni. Az ügylet során eljáró jogi képviselőkre 2025-től többletfeladatként hárul, hogy a szükséges informatikai keretrendszer használatának feltételeiről megfelelően informálja az eljáró feleket – ideértve azon magánszemélyeket is, akik egyáltalán nem rendelkeznek jártassággal a digitális szolgáltatások terén. Érdemes tehát az ügyvédek számára folyamatosan figyelemmel követni a kapcsolódó fejlesztéseket és elsajátítani azok készségszintű használatát.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a jogalkotó a digitális eszközök használatában járatlan állampolgárok esetében sem kívánja korlátozni az ingatlantulajdon feletti rendelkezési jogot, ezért olyan esetben, ha az ügylet során az érintett fél az elektronikus aláírásra bármilyen okból nem képes, akkor egy kormányablakban hatósági ügyintézés keretében kérheti az ügylet létrejöttéhez szükséges dokumentumok – azaz a meghatalmazás és a bejegyzési engedély – hitelesítését.
A DÁP indulása egyelőre zökkenőmentesnek látszik, nincsenek hírek rendszerszintű anomáliákról, az elsőkörös, úgynevezett early adopter felhasználók tapasztalatai pedig nagyban hozzásegíthetik a DÁP kezelőfelületet fejlesztő IdomSoft Zrt.-t a szolgáltatás fejlesztésében.
Regisztrált felhasználók pedig vannak szép számmal. Az MTI 2024. szeptember 12-én publikált eredmények alapján 138 ezren töltötték le eddig a DÁP mobilalkalmazást, 48 ezren regisztráltak hozzá, 30 ezren pedig már használták is valamire. Reméljük, hogy az E-ING platform közelgő bevezetése és a DÁP funkciókkal való együttműködése ugyancsak zökkenőmentes lesz, ezzel biztosítva az ingatlant érintő jogügyletek biztonságát a teljes lakosság számára.
