Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók ügyvédje indítványozta Hajdú János, Farkas Örs, Demeter Tamás és Orbán Viktor gyanúsításával egyidőben elrendelt őrizetbe vételét és letartóztatásuk indítványozását – tudta meg a 24.hu.
A lap birtokába került indítvány szerint az okok: 7 rendbeli, aljas indokból, a sértett sanyargatásával megvalósuló jogellenes fogvatartás bűntette és kényszervallatás bűntette, melyek halmazati büntetése kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés.
Fotó: Facebook/Dr. Horváth Lóránt ügyvéd oldala
Az indoklásban azt írták: az indítványt a sajtóban megjelent értesülésekre alapozzák. „A közlések szerint e körbe tartozik dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs volt államtitkár, Hajdu János volt TEK-főigazgató, valamint dr. Demeter Tamás volt NAV bűnügyi és rendészeti elnökhelyettes.” Mint fogalmaznak:
A sajtóinformáció lényege nem pusztán politikai értékítélet, hanem olyan konkrét, ügyészségi megállapítás, amely szerint a büntetőjogi felelősség tisztázásának elsődleges eszköze az utasított személyek vallomása lehet.
Orbán Viktor büntetőjogi felelőssége
A sajtóban megjelent értesülés az a csütörtöki 444 cikk, amely arról szól, hogy egy ügyészségi dokumentum szerint Orbán Viktornak büntetőjogi felelőssége lehet az aranykonvoj-ügyben. A dokumentum a Fővárosi Nyomozó Ügyészség által jogellenes fogva tartás és hivatali visszaélés gyanújával folytatott nyomozás keretében született.
Ebben a lényegi döntést, utasításokat hozó személyek a következők: „Dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár, Hajdu János a Terrorelhárítási Központ (volt) főigazgatója és dr. Demeter Tamás a NAV (volt) bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese.”
A dokumentumban továbbá az olvasható, hogy „a nyomozás elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell, hogy irányuljon (tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor), melynek elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai”.
A Legfőbb Ügyészség szakmai álláspontja szerint már eddig is meg lehetett volna fogalmazni a bűncselekmény megalapozott gyanúját „egyes magas beosztású érintettek kapcsán”, írta konkrét nevek említése nélkül a Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész.
Valós indok vagy politikai érdek
Az indítványban így többek közt leszögezik, hogy a nyomozásnak mindenekelőtt azt kellett tisztáznia, hogy
az ukrán pénzszállítókkal szembeni intézkedés valós, törvényes büntetőeljárási indokon alapult-e, vagy a hatósági fellépés tényleges célja politikai, külpolitikai vagy kormányzati érdek érvényesítése volt.
Hozzáteszik: „amennyiben ugyanis a személyi szabadságtól való megfosztás, az előállítás, a kihallgatás, a fogva tartás vagy az országból való eltávolítás nem a büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján történt, hanem előzetesen meghozott politikai vagy igazgatási döntés végrehajtásaként, úgy megvalósult a Btk. 304. § szerinti jogellenes fogvatartás bűntette”.
Az indítvány szerint különösen vizsgálandó, hogy a hatósági szervek között mikor és milyen tartalmú döntések, utasítások, egyeztetések történtek; az intézkedés időpontja és módja ki által került meghatározásra; továbbá az elfogás, előállítás, kihallgatás és kitoloncolás folyamatában volt-e olyan szakasz, amelyben a sértettek személyi szabadságának korlátozása törvényes alapját elvesztette vagy eleve nélkülözte.
Együttes értékelés
Emellett jelezték, hogy a nyomozásnak ki kell terjednie az érintett szervek közötti kommunikáció, az utasítások útja, a döntéshozatali mechanizmus, az operatív egyeztetések, valamint az intézkedések előkészítésével és végrehajtásával összefüggő valamennyi okirati és elektronikus bizonyíték feltárására.
E bizonyítékok együttes értékelése alapján dönthető el, hogy a feltárt cselekmények kizárólag társtettesi vagy bűnsegédi együttműködés keretében valósultak-e meg, vagy a Btk. bűnszervezetre vonatkozó törvényi feltételei is megállapíthatók.
Az indítványban aláhúzták: „Mindezekre figyelemmel megalapozottan felmerül a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának veszélyeztetése, amely indokolttá teheti az őrizetbe vétel alkalmazását, valamint – a nyomozás során feltárt konkrét adatok függvényében – a letartóztatás elrendelésének indítványozását is. E kényszerintézkedések célja nem a büntetés előrehozott végrehajtása, hanem kizárólag annak biztosítása, hogy a bizonyítás törvényes keretek között, befolyásmentesen és hiánytalanul lefolytatható legyen, valamint a nyomozás eredményét semmilyen külső beavatkozás ne veszélyeztesse”.
