A klímaváltozás a döntő kihívás, amivel a kiskereskedelemben dolgozó vezetők jelenlegi generációjának szembe kell néznie – mondta Alexandre Bompart, a világ egyik legnagyobb áruházlánca, a francia Carrefour vezérigazgatója, aki a 2024-es párizsi kiskereskedelmi világkonferencia vezető előadája volt.
Véleménye szerint a klímaváltozás nem csupán arról szól, hogy csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, hanem arról is, milyen közvetlen hatásai vannak az ágazatra a fejleményeknek. Ez kezdődik azzal, hogy nő az élelmiszer-nyersanyagok ára – ahogy az például az utóbbi időben az olívaolaj és a kakaó esetén látható – és tart egészen az energiaárak jelentős hullámzásáig.
Kakaóválság
Ahogy arról Buksza - a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja - beszámolt, a kakaó árfolyam-grafikonja lényegében függőleges drágulást mutat. Az idén 150 százalékos pluszt szedett össze a kakaó. A drasztikus piaci folyamat mögött több tényező áll.
A leglényegesebb, hogy a klímaváltozás miatt a legnagyobb kakaóbab-termesztő országokban, Elefántcsontparton és Ghánában hol a szárazság, hol a túl sok csapadék miatt csökkent a termés. A második, hogy a nagy piaci szereplők későn rendeltek, ami tüskét eredményezett a keresletben. A harmadik a hedge fundok tevékenysége, amelyek felismerték, hogy ebben a helyzetben lehetőség nyílik egy jó kis spekulációra. A negyedik, hogy a korábbi évek alacsony árai miatt a farmereknek nem volt elég pénzügyi a kakaócserjék gyökerét támadó növénybetegség elleni védekezésre.
Kézfogás kell a vevők és a boltosok között
A kakaós példán túl röviden összefoglalva a klímaváltozás ritkábbá és drágábba teszi az erőforrásokat. Ezért Bompart szerint a kiskereskedelmi ágazat elsőrendű érdeke, hogy az emberek valahogy minél előbb útját állják a globális felmelegedésnek.
A halogatás csak növeli a költségeket és rontja a vásárlók és a boltosok viszonyát. Bompard szerint további két jelentős trend a digitális átalakulás és a kitartó infláció. Az előbbi nem csupán azt jelenti, hogy megjelent az elektronikus kereskedelem, hanem a vásárlók szeme előtt játszódik le az adatelemzés és a mesterséges intelligencia berobbanása az üzleti folyamatokba. Ez megjelenik a marketingkommunikációban, a beszállítói láncok optimalizálásában és a szolgáltatások változásában is.
Akcióké a főszerep
A magas inflációnak ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a pénzromlással és áremelkedéssel ne kellene számolni a jövőben. A vásárlók viselkedése jelentősen különbözik attól függően, hogy mennyire tudják ezt tolerálni.
Erősödik az igény az akciókra és brutális verseny bontakozott ki a vállalati márkás termékek, köztük a nemzeti márkák és az ezeknél olcsóbb, ám ma már hasonló minőségű áruházi saját márkák között. Hasonlóan durva csatát látunk az értékesítési csatornák, például a hagyományos hipermarketek és a diszkontáruházak, illetve a fizikai és elektronikus értékesítési formák között.
A saját márkás termékek iránt már az elmúlt időszakban - részben az gyors inflációnak köszönhetően - egyre nagyobb lett a kereslet. Az amerikai kiskereskedelmi piacon például majdnem 5 százalékkal nőtt a forgalmuk, szemben a gyártói márkás termékek 3 százalékos látott bővülésével.