„Bőséges likviditás és erős tőkehelyzet jellemezte a hazai bankrendszert 2025 első felében is” – erősítette meg az elmúlt években már sűrűn hangoztatott üzenetet a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási jelentését bemutató sajtótájékoztató elején Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója.
Ezt visszaigazolják a magyar bankszektorban rendszeresen elvégzett stressztesztek is, amelyek során nem elképzelhetetlen, de alacsony valószínűségű gazdasági sokkokat modelleznek. Ilyen például a német gazdaság lassulása egy, a mostaninál alacsonyabb kamatkörnyezetben, illetve a vámháború további eszkalálódása. „A magyar bankok likviditási és tőkeoldalon egyaránt jól teljesítenek még ilyen extrém forgatókönyvek esetén is” – tette hozzá Banai Ádám.
Már nincsenek rekord (extra?) profitok a bankszektorban
A legfőbb stabilitási indikátorok közül az MNB főközgadásza mások mellett kiemelte a likvid eszközök 32 százalékos arányát az összes eszközön belül (a 2008-as 10, majd a 2019-es 28,2 százalék után), a 75,1 százalékos hitel/betét mutatót (ez 2008-ban 152 százalék volt, vagyis kifejezetten kitett volt a külső, pénzpiaci forrásoknak), illetve a 20,7 százalékos tőkemegfelelési mutatót (a 2008-as 12,9 százalék, majd a 2019-es 18 százalék után).
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Ugyanakkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter november közepén bejelentette, jövőre a duplájára emelik a magyarországi bankokat sújtó adókat, hogy legyen fedezet a fix 3 százalékos kamatozású kkv-hitelek finanszírozására. A napokban egy olyan piaci előrejelzés is megjelent, amely szerint az extraterhek miatt a hazai bankszektor tőkearányos nyeresége 5 százalékra csökkenhet 2026-ban. Erre a felvetésre a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője reagált.
Dancsik Bálint szerint a torzító tényezőktől, vagyis az OTP osztalékbevételeitől, a banki fióktelepek nyereségétől és az állami bankoktól megtisztítva az idei harmadik negyedévben 18 százalék körüli sajáttőke-arányos nyereségre számítanak.
„Jövőre stagnáló jövedelemezőséget várunk, bár ebben a kalkulációban még nincs benne az extraprofitadó emelése miatt esedékes nagyobb veszteséghatás. De 5 százalék körüli szintekre való csökkenésre egyáltalán nem számítunk” – tette hozzá.
Az ugyanakkor kétségtelen, hogy 2025 első félévében már némiképp csökkent a hazai bankszektor profitabilitása. Az adózott eredmény 3,4, a szűrt eredmény pedig 1,9 százalékponttal esett vissza. 2023 és 2024 historikusan is kiemelkedő volt a magyar bankrendszer történetében, ebben most láthatunk némi megtorpanást. Azonban még mindig nagyon robusztus eredményekről beszélhetünk – tette hozzá Banai Ádám.
Vállalatok és lakosság: két külön világ
A hitelpiacot eközben továbbra is kettősség jellemzi: a lakossági szegmens két számjegyű bővülést mutat, a vállalati oldalon viszont a támogatott hitelek ellenére is várni kell még a fordulatra. Októbertől a Széchenyi Kártya Program forgóeszköz-típusú konstrukcióinak hitelkamata is 3 százalékra csökkent, ezért az várható, hogy az idei negyedik negyedévben a támogatott konstrukciók aránya megint nőhet a teljes portfolión belül.
Az őszi hónapoktól ismételten fokozódó állami kamattámogatások azt eredményezték, hogy a bankrendszer már magasabb nettó kamatbevételeket kap a központi kormányzattól (vagyis a költségvetésből), mint a jegybanktól.
Az állami kamattámogatások összege 2025-ben várhatóan 562 milliárd forint lesz, ami 24 százalékos növekedés egy év alatt. 2026-ban ez a szám még tovább emelkedhet.
A lakossági oldalon jóval erőteljesebben alakul a hitelezés. Ráadásul az Otthon Start kamattámogatott hitelének is látványosabb hatása van, mint amit a vállalati oldalon láthatunk a különböző kormányzati intézkedések hatására.
Fotó: Pixabay
Ennek egyébként nagyrészt az is az oka, hogy a vállalatoknál a finanszírozási nehézségek, vagyis a kamatkérdés csak viszonylag hátul jelenik meg a problémák rangsorában. A hitelfelvételt, az új beruházásokat, a termelést leginkább a kereslet hiánya és a magas inflációs időszak elhúzódó hatásai akadályozzák.
A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme egyébként enyhén meghaladja az Európai Unió 1,9 százalékos átlagát, de jelentősen elmarad a Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában látott 8,2 százalékos szinttől.
De akkor most már tényleg térjünk rá a lakossági hitelezésre! 2025 első fél évében 1679 milliárd forintnyi új háztartási hitelszerződést kötöttek Magyarországon, ami 31 százalékos bővülés egy év alatt. Ezen belül az új lakáshitelek 26, míg a fogyasztási és egyéb célú hitelek 36 százalékkal bővültek.
Az Otthon Start a szeptemberi indulás óta erőteljesen leuralta a lakáscélú hitelpiacot. Októberben az új hitelkötések kétharmad része ehhez a termékhez kapcsolódott. Szeptember elseje és október 31-e között közel 6 ezer szerződést kötöttek az ügyfelek, átlagosan 34,4 millió forintos hitelösszegre.
Az Otthon Start tovább hevítette a lakáspiacot
Ugyanakkor a lakásárak tekintetében nem túl sok biztatót információt tudott elmondani az MNB. 2026 végéig, ha nincs jelentős lakáskínálat-bővülés, akkor akár 15 százalékpontos addicionális lakásáremelkedés is elképzelhető. Mindez úgy, hogy a gazdaság teljesítményéhez, és a lakosság fizetőképességéhez képest a lakásárak már most is túl vannak a tolerálható szinten.
A lakásárak éves növekedése 17,9 százalék, a lakásárak becsült túlértékeltsége pedig 18,8 százalék – utalt a piaci túlfűtöttségre Banai Ádám.
Ha nem valósul meg a kormány által várt, akár több tízezer újlakás-átadás a következő években, akkor a lakásárak konszolidálódása továbbra is csak egy csalfa remény maradhat a magyar mindennapokban.
