Két jogszabálymódosítási csomagot terjeszt be a kormány az Országgyűlés elé. Az egyik Magyarország Alaptörvényének 17. módosításával, a másik pedig a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításával kapcsolatos – kezdte a hétfői parlamenti ülésnapot követő rendkívüli sajtótájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök. Az ülés legfontosabb bejelentéseiről ebben a cikkben olvashatnak, itt pedig arról, hogy előtte néhány perccel megjelent az Alaptörvény 16. módosítása a Magyar Közlönyben is.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
„A délolasz maffia annak idején az európai uniós források felhasználásából is jelentősen gazdagodott. Nagyon sok fájdalmas hasonlóság van köztük és a Fidesz-kormányzás között” – tette hozzá Magyar Péter, aki a parlamentben elmondott beszédében számos párhuzamot vázolt fel a felállítani tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, illetve Giovanni Falcone és Paolo Borsellino munkája között, akik a szicíliai maffia (Cosa Nostra) elleni küzdelem legfontosabb olasz mártír bírái és ügyészei voltak. És akiket 1992-ben, egymást követő véres merényletekben gyilkoltak meg.
Magyar: „Ha jól csináljuk, június 22-e tényleg meghatározó nap lesz”
A miniszterelnök szerint a magyar politikai és gazdasági élet megtisztítása, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása és sikeres munkája „óriási feladat lesz, nem véletlenül kapta a művelet a Tisztítótűz nevet. A jogi megalapozás csak egy dolog, itt mindenkire szükség lesz: a hatóságokra és a magyar emberek együttműködésére is” – tette hozzá, megemlítve, hogy az orbáni korrupció a magyar GDP 7-8 százalékának megfelelő összeget emésztett fel.
Magyar Péter szerint a hivatal felállása előtt a már meglévő hatóságok is nyugodtan eljárhatnak, sőt járjanak is el a korrupciógyanús ügyek feltárásában (mint mondta, „innen is szeretném őket biztatni, hogy ne várják meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállását”).
„Ha jól csináljuk, június 22-e tényleg egy meghatározó nap lesz a magyar politikatörténetben” – jelentette ki a kormányfő.
Majd Magyar Péter a részletekre is kitért a hivatallal kapcsolatban.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt az Országgyűlés hozhatja majd létre, a parlamentnek és nem a kormánynak tartozhat beszámolási kötelezettséggel. Öttagú vezetése lehet az elnökkel és a helyetteseivel együtt. Az elnök mandátuma 6 évre szólhat, nem választhatják újra, miniszteri fizetést kaphat és mentelmi joggal is rendelkezhet. Magyar Péter szerint óriási büszkeség lesz majd a hivatalnál dolgozni.
A hivatal büdzséje, ha nem is lesz felső korlát nélküli, de a kormányfő úgy fogalmazott, hogy megéri erre költeni. Nagyságrendileg 10 milliárd forintos költségvetéssel számol a kormányzat, ami több mint az előző kabinet alatt működő Szuverenitásvédelmi Hivatalé (ennek működtetésére az Orbán-kormány 6 milliárd forintot irányzott elő).
Magyar Péter szerint a hivatal felállítása majdnem akkora munka lesz, mint ami az európai uniós források hazahozatalához szükséges, hiszen ehhez 47 jogszabályt kell módosítania a parlamentnek.
A kormány célja, hogy szeptember elején meglegyen az elnök és az elnökhelyettesek.
„Nem lesz óriási szervezet, viszont az ügyészséget, a NAV-ot, a rendőrséget is segítségül tudja majd hívni. Utasítási joga lesz arra, hogy nyomoztatni tudja ezeket a már meglévő rendvédelmi szervezeteket” – tette hozzá.
A hivatal létrehozásához külföldi mintákat is felhasználtak. A munka kockázatelemzéssel kezdődik majd, a szervezet munkatársai betekinthetnek adatnyilvántartásokba, helyszíni szemlét tarthatnak. A vizsgálat vége lehet az is, hogy lezárul az ügy, vagy a hivatal más hatóság feladatkörébe utalhatja az eljárást. Ha pedig a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal meg tudja állapítani a büntetőjogi felelősséget, akkor a büntetőeljárás szabályai fognak érvénybe lépni és büntetőeljárássá változik az ügy.
„Nagy reményeket fűzünk ehhez a szervezethez, egész nyáron zajlik majd a jogalkotási munka, nem nagyon lesz szabadság. De ezt várják el tőlünk az emberek.”
Sulyok Tamás
Magyar Péter szerint, ha Sulyok Tamás köztársasági elnök nem írja alá a saját felmentését garantáló Alaptörvény-módosítást, akkor az Alaptörvény hatályos rendelkezései szerint nem tesz eleget a törvényes kötelezettségének. És ez esetben megindítható ellene a megfosztási eljárás.
„Ezt nem akarjuk elindítani, a köztársaság intézménye miatt. De ha mégsem írja alá Sulyok Tamás, akkor 141 képviselővel, bőven kétharmaddal elindíthatjuk a megfosztási eljárást, aminek ideje alatt nem gyakorolhatja a jogköreit. A tervek szerint július 20-a körül már nem Sulyok Tamás lesz Magyarország köztársasági elnöke” – mondta Magyar Péter.
A miniszterelnök szerint augusztus 20-a előtt biztosan lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak.
Ez ugyanakkor csak egy átmeneti megoldás: szeptembertől elindul egy átfogó alkotmányozási folyamat. Jó esetben jövő nyár elején már lehet új, népszavazással megerősített alaptörvénye, alkotmánya Magyarországnak. A közvetlen államfőválasztás intézménye is terítékre kerülhet, de a következő, Sulyok Tamást követő köztársasági elnököt még az Országgyűlés választja majd, öt évre.
A 17. módosítás
Az Alaptörvény 17. módosítását már társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány. Magyar Péter elmondta, hogy máris majdnem ezer észrevétel érkezett, a további javaslatok megtételére június 27-ig, azaz a hét szombatig van lehetőség.
A javaslatok feldolgozása után összegzik a véleményeket és a jövő hét folyamán igyekeznek is a parlament elé terjeszteni a jogszabályt.
A kormány bővítené az Alkotmánybíróság jogköreit, a sarkalatos törvények számát jelentősen csökkentené.
„Az Orbán-kormány az utolsó éveiben már szinten minden törvényt ebbe a kategóriába tett. Ez nem normális dolog. Rengeteg, jelenleg sarkalatos törvényt sima többséggel megváltoztathatóvá teszünk”.
Az Alaptörvény módosításával a bírók is jobban bele fognak tudni szólni abba, hogy ki lesz a vezetőjük, ki áll majd a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élén. Emellett újra bevezetnék az alkotmánybírók 70 éves felső korhatárát, ami Polt Pétert, a testület jelenlegi elnökét is érintené. Emellett egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be a tisztségét.
Hogy ez utóbbi törvénybe foglalásávak kik lehetnek kénytelenek befejezni a parlamenti munkát, azt ebben a cikkben írtuk meg:
