Híven követni a lakberendezési trendeket – a gyakorlatban is – elég drága mulatság. Természetes, hogy nem évente cseréljük le a bútorokat és dísztárgyakat, mégis, a divat észrevétlenül – de egyre gyorsabban – változik. A régi családi fotókat nézegetve, rögtön meg tudjuk állapítani, mikor készültek.
Tavaly indult útjára Magyarország első bútormentő szolgálata, az EcoReform Bútor, amelynek célja nem csupán a kidobásra ítélt bútorok megmentése, hanem egy új gondolkodásmód meghonosítása a hazai lakberendezésben. A kezdeményezést Rónai Ruxandra designer-belsőépítész és férje, Szekeres Dávid indították el azzal a szándékkal, hogy a minőségi, karakteres darabok ne hulladékként végezzék, hanem új funkcióval, új esztétikai értékkel kerüljenek vissza a terekbe.
Egyre több megrendelő fordul hozzájuk, akik nem a gyors trendekkel való haladást várják el, hanem tudatos, hosszú távon is vállalható megoldásokat keresnek. A siker egyik kulcsa az a szemlélet, amely a fenntarthatóságot nem kompromisszumként, hanem minőségi alapállásként kezeli.
Rónai Ruxandra építész és belsőépítész diplomával rendelkezik, tanulmányait a kolozsvári Műszaki Egyetem Építész Karán végezte, ösztöndíjasként a stockholmi Királyi Műszaki Egyetemre is tanult. Szakmai szemléletét a skandináv funkcionalitás és a közép-európai térérzékenység egyensúlyakénr határozza meg. Hisz abban, hogy a lakberendezés nem gyors divatkövetés, hanem tudatos döntések sorozata.
Szerinte a lakberendezésben van egy örök igazság: ami egyszer divatos volt, az előbb-utóbb visszatér. Mindegy, melyik korszakot nézzük. Ami egy adott időszakban túlzásnak, giccsnek vagy egyszerűen kínosnak számított, egy másik korszakban újra értékké válhat.
Ma egy olyan korszakot élünk, amikor a régi világ tárgyai modern vonalakkal, letisztult térszervezéssel és tudatos anyaghasználattal keverednek. Egyre többen értékelik a kézműves munkát, az időtálló minőséget és azokat a darabokat, amelyek maradandók és szembe mennek a gyorsan múló trendekkel.
Fotó: DepositPhotos.com
Az idei életfilozófiák közé tartozik a múlt újraértelmezése. Ennek a szlogenje karakteres darabok kortárs terekben. Egy megmentett bútor fókuszpontként jelenik meg egy letisztult térben, nem uralkodik rajta. A régi és az új párbeszédbe kerül egymással. 2026-ban az újdonság varázsa háttérbe szorul a minőséggel szemben. Tartós, javítható, hosszú távra tervezett bútorok kerülnek előtérbe. A fenntarthatóság alapelv.
A látványos luxus helyett a halk elegancia válik meghatározóvá. Természetes árnyalatok, puha textúrák, lekerekített formák és precíz részletek adják meg a terek nyugalmát. Többfunkciós, átgondolt terek, finoman tagolt zónák, mobilelemek jelennek meg, vizuális túlterhelés nélkül. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a tapintás, az akusztika és a világítás minősége. A legújabb. Technológiák, okos megoldások láthatatlanul rejtve jelennek meg – ahogy a szakember fogalmaz.
A legfontosabb irány, hogy az otthonok egyre inkább a bennük élőkről szólnak. Ne katalóguslakások szülessenek, hanem személyre szabott, élhető terek. Kevesebb eldobható tárgy, több valódi érték. Ez már nem trend, hanem hozzáállás, amelyre a világnak egyre inkább szüksége van – vallja Ruxandra.
A stockholmi behatás erősen érezhető. Az expressen.se svéd napilapban Izabela Kaminska, az IKEA belsőépítészeti vezetője fejti ki hasonló álláspontját. Eszerint a digitalizáció által jellemzett világban egyre inkább nő a kézzel készített dolgok iránti igény. Vágyunk az eredetiségre – ahogy a szakember fogalmaz.
A digitális dominancia és a mesterséges intelligencia korában egyre nő a vágy valami valódi iránt. A természetes anyagokat egyre inkább szeretjük, amelyeken tisztán látható az alkotó ember nyoma. Élénk az érdeklődés az olyan dolgok iránt, amelyekről úgy érezhetjük, hogy valaki kézzel készítette őket, mint például egy kerámiacsésze vagy egy kézzel szövött szőnyeg, melyek egyedi, személyes hangulatot kölcsönöznek az otthonunknak.
A kézzel szőtt juta szőnyegek, terrakotta cserepek és tömörfenyő szekrények a kézművesség és a melegség kifejezését keltik. Nyugodtan keverj tapintható anyagokat és textúrákat, és váltogasd a nyitott és zárt tárolási lehetőségeket, így a legfinomabb tárgyaid a nap 24 órájában látható helyen lehetnek – állítja Kaminska. Hozzátéve: a kézműves trenddel otthonod tele lesz olyan tárgyakkal, amelyeket sokáig szeretni fogsz. Az élő anyagok idővel csak szebbek lesznek. Az élet nyomait mutatják, és generációról generációra öröklődhetnek.
Ahol meg lehet fizetni a kézi munkát
További pozitívum, hogy a felhasznált természetes anyagok közül sok környezetbarát is, mint például a fenyő vagy a gyorsan növekvő bambusz. Az automatizálással és mesterséges intelligenciával teli világban az emberek vágynak az eredetiségre, az apró szabálytalanságokra és az igazi kézművesség melegére.
Szabálytalanságnak vagy inkább szokatlannak tűnik, hogy külföldön a képeket a padlóra vagy az asztalra, komód tetejére támasztják és nem akasztják feltétlenül a falra.
Első hallásra furcsa, hogy a világ legnagyobb lakberendezési áruháza, ahol mindegyik – igaz, névvel ellátott – bútorból több millió készül, ezekben az eszmékben hisz. De a sorozatgyártáson túl már láthatók a kínálatban kézzel horgolt, szövött festett tárgyak is, amelyek főleg a szegényebb országokban születnek, ahol még meg lehet fizetni a kézi munkát.
Az átlagos magyar családokban persze nem ezek a fő szempontok. Idősebb emberek nagyon szorosan kötődnek a bútoraikhoz és más tárgyaikhoz – bár amint a Kincsvadászok című műsor sikere mutatja, ők is megválnának néhány darabtól, jó pénzért. A fiatalok könyörtelenül kidobják a nagyitól örökölt tálalót – nem is illik a letisztult, modern miliőbe. El kell telnie pár évnek ahhoz, hogy esetleg kontrasztként be merjék helyezni a gyakorlatilag szinte egyterű, világos otthonba.
Ami a kézzel készítést illeti, vigyázni kell az amatőr csúnyácska darabok és az igazi értékek közötti különbségtételre. A hatvanas-hetvenes években nagy divat volt a subaszőnyeg, amely szinte minden lakás falát díszítette, akár illett oda, akár nem. No meg a horgolt terítőcskék, amelyek még a tévé tetején is helyet kaptak. Nem beszélve az akkori víkendházak enteriőrjéről, amelyek az otthon már fölösleges holmik tárhelyei lettek.
A kézműves, egyedi tárgy esetében ma az érték, a stílus, a szinte művészi munka kellene, hogy domináljon, vagy legalábbis a jó ízlés. No meg, hogy illeszkedjen az otthon hangulatához, a tulajdonos karakteréhez, a szükséglethez.
Előbb legyen meg a saját lakás
Ma Magyarországon harmincévesek százezrei laknak még mindig mamahotelben, akik mind arról álmodoznak, hogy lesz egyszer egy saját lakásuk. Ha ez az álom valóra válik, akkor jöhet csak a stílus és a fenntarthatóság.
A Facebookon szinte ingyen adják a használt bútorokat, sokszor elszállítás fejében. Szekrényhez, ágyhoz fillérekért hozzá lehet jutni. De ez csak az első lépcső. A második – ha van rá majd pénz – az, hogy elegánsan, stílusosan, saját ízlésük szerint rendezzék be otthonukat.
Addig legfeljebb a lakberendezési magazinok vágyálmokról szóló, kozmetikázott színes oldalait lapozgatják.
