3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A légkondicionálás szabályozásának egyik, ha nem legtöbbet emlegetett kérdése, hogy folyamatosan menjenek-e a berendezések vagy csak akkor, amikor a lakók otthon vannak. 

A nyári forróság beköszöntével újra felvetődik a légkondicionálás örök kérdése: hogyan lehet olcsóbban megúszni a lakás hűtését.

Többféle iskolát követnek a klímaberendezést használó lakástulajdonosok. Az egyik, amikor folyamatosan megy a klíma, azaz egy beállított hőmérséklet tart. A másik gyakori verzió, ha csak akkor kapcsolják be, amikor hazaérkeznek, illetve a távolból elindítják, hogy a kitűzött időpontra már megfelelő legyen a hőmérséklet. 

Egy egység meleg

Az amerikai PBS hírportál tudományos feladványnak minősítette a problémát, és ennek szellemében építészekkel, épületgépészekkel együttműködve kísérletekkel próbálta megtalálni a választ. A kérdést „matematikai formulával” igyekeztek megoldani. Az volt a feltevésük, hogy a lakások egy óra alatt egységnyi hőt vesznek fel a környezetükből. Ez azt jelenti, ha a légkondicionálás folyamatosan működik, akkor óránként ezt az egységnyi mennyiséget kell eltávolítania. Ha valaki hagyja felmelegedni a lakást, akkor mondjuk a 10 órás távollét során 10 egységnyi felhalmozott hőt kell kipumpálni a lakásból.

Letesztelték, mikor fogyaszt kevesebbet a klíma. Fotó: Depositphotos
Letesztelték, mikor fogyaszt kevesebbet a klíma. Fotó: Depositphotos

Ez persze csak az alapképlet, hogy pontosan hogyan zajlik a hőcsere, az függ a lakás fekvésétől, egyebek mellett a külső és belső hőmérséklet különbségétől, a lakás szigetelésétől és a légkondicionáló rendszer műszaki jellemzőitől. Összességében mire kiegyenlítődik a külső és a belső hőmérséklet, vélhetően kevesebb hő kerül be a lakásba, így kevesebbet kell eltávolítani.

Mi történt a mintalakásokban? 

A hírportál munkatársai egy száraz (Arizona állambeli) és egy párás (Georgia állambeli) lakást vettek alapul. A megújuló energiával foglalkozó kutatóközpont szoftvermodelljével egy 100 négyzetméteres lakást modelleztek három változatban. Központi légkondicionálással, központi hőszivattyús megoldással és egyedi, egy-egy szoba hűtésére szolgáló berendezéssel.

Vizsgálták azt a lehetőséget, hogy a légkondicionáló folyamatosan 24 Celsius-fokon tartotta a lakást, nyolc órán át csak 32 foknál kapcsolt be, illetve négy órán át csak 32 foknál. Az eredmény egyértelmű volt.

Minden lehetséges lakás- és páraváltozat esetén drágábbnak bizonyult a légkondicionáló folyamatos működtetése. A különbség kisebb volt a jól szigetelt lakásoknál és két hőszivattyú hatékonyabb hűtőnek bizonyult a központi rendszernél.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!