- Az orosz hadsereg elveszthette a háború elején rendelkezésére álló harckocsik 90 százalékát – írta a Forbes. Régebbi és újabb típusokról van szó. Többségüket kilőtték, de több száz azoknak a száma is, amelyeket elhagyott a személyzete, és az ukránok kezébe került. A veszteséget a tankok helyreállításával és újak gyártásával igyekeznek pótolni az oroszok.
- Me nem erősített örosz harctéri források szerint fabatkát sem ér az észak-koreai lőszer, amit az orosz tüzérség kap. Vélhetően nem ég el teljesen a puskapor benne, ezért a hatótávolsága nagyjából fele az oroszénak. Előfordul, hogy besül, tönkretéve az ágyút. Ezért csak végszükségben használják. Az iráni muníció használható.
- A fiatal ukrán középosztály tagjai egyelőre elkerülték a besorozást annak ellenére, hogy a korhatárt 27 évről 25-re mérsékelték – mondta Rod Thornton a brit Kings College hadtudományokkal foglalkozó professzora. Ez bomlaszthatja az ukrán társadalom egységét: az idősebbek feltehetik a kérdést, miért csak ők harcolnak a fronton. Eközben a kijevi vezetésnek az a célja, hogy a saját veszteségek titkolásával azt az érzést keltse, hogy a háború nagy véráldozatok nélkül megnyerhető. Az amerikai kormányzat vélhetően azt várja az ukránoktól, hogy 2024-ben védekezzenek, ne használjanak fel túl sok anyagi erőforrást a háborúban – folytatta Thornton. Az ukránok és európai donoraik lényegében kifutottak a munícióból, és az USA nem akar mindent pótolni. A nyugati országok inkább az ukrán gazdaságot akarják támogatni, mint a hadsereget, és tárgyalásos megoldást akarnak, mert nem támogathatják a végtelenségig a háborút.
Az ukrajnai helyzet emlékeztet a vietnámi háborúra, amelyben senki sem gondolta, hogy a megtámadott ország képes lesz ellenállni az amerikai katonai túlerőnek – mondta Theresa Fallon, a Centre for Russia, Europe and Asia kutatóintézet igazgatója. A vietnámiak azonban egzisztenciális harcnak tekintették a háborút – amilyenhez hasonlókat évszázadok óta vívtak a kínaiakkal –, ami megadta azt a plusz lelkierőt, ami ahhoz kellett, hogy kitartsanak. A felhalmozott szovjet fegyvertartalékok 2024-re elfogynak, amit nagyon nehezen tudnak pótolni az oroszok – mondta a szakértő. Minden ellenkező látszat ellenére nem lesz könnyű az orosz emberveszteség után a katonai egységek feltöltése sem. Van kit besorozni, ám gondot okoz, hogy milyen híreket kapnak a családok a fontkatonáktól, illetve hogy megfelelően kiképezzék az újonnan a frontra szánt embereket.
- Ha a háború eddigi idővonalát meghosszabbítjuk, akkor Oroszországnak 15 évre lenne szüksége Ukrajna elfoglalásához – matekozott Vlad Mykhnenko ukrán származású oxfordi professzor. Ugyanez az áldozatok esetén hárommillió elesett vagy megsebesült katonát jelentene. Vlagyimir Putyin az oroszországi elnökválasztás előtt rezsimjének stabilitását akarja majd demonstrálni. Az ukránok igyekeznek megalázó csapásokat mérni az orosz hadseregre, hogy ennek éppen ellenkezőjét bizonyítsák.
- Kigyulladt egy nagy méretű kiskereskedelmi raktár Szentpéterváron. Az ilyen tűz nem ritkaság Oroszországban, mert gyengék a biztonsági követelmények.
- Összesen közel tízezer külföldi érdekeltségű vagy részben külföldi kézben lévő vállalat hagyta el Oroszországot azt követően, hogy az orosz hadsereg két évvel ezelőtt rárontott Ukrajnára – adta hírül az orosz Vedomosztyi gazdasági sajtóorgánum. Nagyjából kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg a 2022-ben és 2023-ban távozott cégek aránya.
- A kínai–orosz külkereskedelem értéke elérte a 240 milliárd dollárt 2023-ban – derült ki a kínai vámadatokból. (Ez Magyarország GDP-jének 120 százaléka.) A kínai export Oroszországba majdnem 47 százalékkal, az import 13 százalékkal nőtt.
- Hét hónapos folyamatos emelkedés után decemberben váratlanul csökkent az infláció Oroszországban, legalábbis a hivatalos adatok szerint. Az éves ráta a novemberi 7,5 százalékról 7,4 százalékra morzsolódott le. A moszkvai jegybank decemberben emelte alapkamatát 16 százalékra, hogy megfékezze a pénzromlást.
- Ukrajna jobb helyzetben van, mint Csecsenföld volt, amikor harcolt az orosz csapatok ellen – mondták az ukrán oldalon harcoló csecsen katonák a Moscow Timesnak. Van összehasonlítási alapjuk, ugyanis a második csecsen háború veteránjai. Az oroszok ugyanúgy harcolnak, a különbség az, hogy az ukrán harcosok jobb kiképzést kaptak és a nyugat támogatja őket.
- Egy orosz állami vállalt dolgozóját letartóztatták azzal a váddal, hogy információkat készült átadni a lengyel hírszerzésnek. Cserébe azt kérte, hogy vigyék ki Oroszországból. Árulásért a legsúlyosabb börtönbüntetés vár rá.
- Az ukrán parlament megtagadta annak a törvénynek a tárgyalását, amely a sorozást kicselezők megbüntetését szolgálta volna. A képviselők szerint a kormány jogszabálytervezete alkotmánysértő részeket tartalmaz.
- Az elmúlt tíz évben 2023-ban halt meg a legtöbb civil robbanások következtében – állapította meg a brit Action on Armed Violence szervezet. Az egy évvel korábbihoz képest 122 százalék volt a növekedés. A legtöbben a gázai ostromban vesztették életüket. A második helyen az ukrajnai háború szerepel, amit a szudáni, a mianmari és a szomáliai fegyveres konfliktus követ.
Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio, Forbes
