A 24.hu cikke szerint a magyar miniszterelnök a kormány május 22-ei ülésén - tehát két nappal azután, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancs kiadását kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre - arra utasította három miniszterét, hogy vizsgálják meg Magyarország az ICC-ből való kilépésének lehetőségét, illetve ennek következményeit.
A feladatot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kapta, és arra is utasították őket, hogy a kilépés lehetséges európai uniós következményeit különös alapossággal vizsgálják meg.
Nem véletlenül, hiszen egy ilyen lépéssel Magyarország lenne az EU egyetlen tagja, amely nem tartja maga számára kötelező érvényűnek az ICC döntéseit, például azt, hogy az elfogatóparancsoknak érvényt szerez a területére érkező személyek, adott esetben állami vezetők esetében. Ilyen elfogatóparancs van érvényben jelenleg is Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is, bár egy joghézag miatt a letartóztatást valószínűleg nem lehetne foganatosítani, ugyanis hazán nem hirdette ki az ezt megalapozó statútumot.
"Ahhoz viszont, hogy Magyarország kilépjen az ICC-ből, az ENSZ főtitkárának címzett írásos értesítés elküldése mellett – mely egy év elteltével lép hatályba – az Országgyűlés döntése is szükséges, hiszen a belépésről is a parlament határozott. Hogy ezt kezdeményezi-e a kormány, azt nem tudni, erre a kérdésünkre nem válaszolt a Miniszterelnökségi Sajtóiroda"
- írja a lap.
Fotó: MTI
A Miniszterelnökség válaszolt viszont általánosságban:
"Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat"
- írták a 24.hu kérdésére.
A miniszterelnöki feljegyzésről készült dokumentumban egyébként megemlítik, hogy „a statútumból való kilépés nemzetközi visszhangja feltehetően kedvezőtlen lenne, és az Európai Unió kötelezettségeinek a teljesítése szempontjából visszásnak minősülne”. Mi több, az ügy megint felvetén az uniós jogállamisági elvek megsértését, és ezzel akár a befagyasztott uniós pénzek ügyére is hatással lehetne.
