Donald Trump a választási ígéreteinek teljesítésével egyelőre meglehetősen csehül áll, és az orosz-ukrán háborút sem állította le a 24 óra alatt, így nem meglepő, hogy szüksége volt néhány hangzatos mondatra ahhoz, hogy elterelje a figyelmet. A leendő elnök így egyebek mellett kijelentette, hogy Kanadát szeretné az Egyesült Államok 51. államává tenni, valamint megszerezné Grönland és a Panama-csatorna feletti irányítást is – ezek esetében pedig kedd esti sajtótájékoztatóján azt sem zárta ki, hogy akár katonai erő bevetését is megfontolná.
Kanadai katasztrófa
Yaro Patrice külpolitikai szakértő lapunk megkeresésére teljes viccnek nevezte Kanada hozzácsatolását az Egyesült Államokhoz. Emlékeztetett, Kanada egy szövetségi ország, ahol a brit korona is jelen van formálisan. Különösen pikáns, hogy a The Conversation cikke szerint Kanada hozzácsatolása Amerikához pont Donald Trumpnak és a Republikánus Pártnak jelentene választási rémálmot. Mint írták, a 41 millió lakosú Kanada körülbelül 54 képviselői helyet kapna, és ezzel nagyobb állam lenne, mint Kalifornia, azaz megszerzése kulcskérdés lenne a választásokon bárkinek, aki elnök akar lenni. A cikk szerint ráadásul Kanada minden bizonnyal erősen demokrata irányba voksolna, ugyanis a jobboldali pártok 2003-as egyesülése óta az országban a balra húzó pártok átlagosan 63 százalékot tudtak szerezni a választásokon, szemben a konzervatívok által bezsákolt átlagos 35 százalékkal.
Amerikai viszonylatban ez azt jelentené, hogy Kanada államban a választók kétharmada a demokratákra, egyharmada pedig a republikánusokra szavazna, vagyis 36-18 arányban a demokraták javára osztódnának el a képviselői helyek. Az elmúlt 25 évben – 2010 kivételével – ez a különbség elég lett volna ahhoz, hogy minden egyes republikánus többségű kongresszust a demokraták javára fordítson, rémálommá téve a republikánus elnökök mindennapjait.
Grönland esetében a szakértő úgy fogalmazott, hogyha nagyon akarja, Amerika valóban be tudja kebelezni, de ez nem venné ki jól magát. A szakértő kérdésünkre elmondta, Trump akár önmagában is képes lehetne arra, hogy egy megalapozott indokkal megindítsa az amerikai haderőt. A war powers resolution nevű szabályozórendelet szerint 60 nap után lenne köteles arra, hogy kivonja a csapatokat, amennyiben nincsen kongresszusi jóváhagyás, erre pedig további 30 nap állna a rendelkezésére. Hozzátette ugyanakkor, hogy Trump elsősorban megvenni vagy megszerezni szeretné Grönlandot, vagy megszavaztatni a lakossággal a csatlakozást Amerikához. Yaro Patrice szerint ez semmiképpen nem lesz egyszerű. Viszont miután visszatérő ez a kérdés, ezért mindenképpen foglalkozni kell vele, a téma velünk maradhat az elnökség alatt. Kiemelte, Grönland csatlakozásához az Egyesült Államokhoz is kell a kongresszus jóváhagyása.
Panama esetében a szakértő emlékeztetett, hogy pont a nemrég elhunyt Jimmy Carter volt az, aki lemondott a csatorna felügyeletéről, de azóta történt már amerikai intervenció az országban, még George H. W. Bush elnöksége alatt, az Egyesült Államok 1989 decemberében vonult be oda.
Yaro Patrice szerint a Mexikói-öböl átnevezése Amerikai-öbölre csak „tökösködés” Trumptól, egyrészt belpolitikai szempontból. Az elnök ezzel úgy gondolhatja, hogy tekintélyt parancsoló lesz. Hozzátette, szerinte ugyanakkor sokkal inkább lejáratja Amerikát a hasonló kijelentésekkel.
Fotó: EPA/Kevin Dietsch
Rendszer a káoszban
Donald Trump kijelentései érthető módon az egész világon jelentős felbolydulást keltettek. A CNN cikkében arról írt, hogy Trump imperialista tervei gyakran úgy hangzanak, mint egy ingatlancápa fecsegése, aki a kül- és kereskedelempolitikát az új üzletek utáni vadászattal azonosítja. A portál szerint ugyanakkor gondolkodásmódjában van rendszeresség, hozzáállása is megtestesíti az „Amerika az első” elvet, amely szerint az USA erejét szűk nemzeti érdekek könyörtelen érvényesítésére használja, akár a kisebb, szövetséges hatalmak kárára.
A szerző szerint Trump a Panama-csatorna szerződés felmondásáról szóló gondolatai különösen jól mutatják, hogy az új kormányzatot mennyire foglalkoztatja az idegen hatalmak nyugati féltekére való betolakodása. A leendő elnök azon meggyőződése, hogy az Egyesült Államoknak a saját befolyási övezetében kell uralkodnia, fontos utalás arra, hogyan kezelné a kulcsfontosságú globális forró pontokat, beleértve az ukrajnai háborút és potenciálisan még Tajvant is. Trump fenyegetései egyik külpolitikai elvét konkretizálják: azt, hogy minden országnak agresszívan, egyoldalúan kell követnie céljait, oly módon, amelyből elkerülhetetlenül az olyan erős, gazdag nemzetek profitálnak majd, mint az Egyesült Államok.
A CNN elemzése szerint összességében nem valószínű, hogy Trump Kanadával, Panamával vagy Grönlanddal kapcsolatos tervei valóban megvalósíthatók. Mint írták, a stratégia inkább arra irányulhat, hogy az USA számára jobb üzleteket üssön nyélbe – akár kedvezményt az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti kulcsfontosságú vízi úton áthaladó amerikai hajók számára, vagy nagyobb amerikai hozzáférést a grönlandi ritkaföldfém-ásványokhoz és az olvadó sarki jég által feltárt tengeri útvonalakhoz, valamint egy új kereskedelmi megállapodást Kanadával, amely előnyös lehet az amerikai gyártók számára. Trump biztosan úgy állítaná be ezek bármelyikét, mint olyan hatalmas győzelmet, amelyet csak ő tudott elérni.
Értékes falat
Az Economist cikkében emlékeztetett, Grönland komoly értéket képvisel. Mint írták, milliárd évvel ezelőtt, amikor az egyik tektonikus lemez elszakadt a másiktól, két magmakamra záródott el a későbbi Grönland alatt. Ez az évezredek során lehűlt, és az egyes rétegek ritka körülmények között kikristályosodtak. Ma az Ilimaussaq-intrúzió egy óriási kőzetréteg Gardar alatt, Grönland délnyugati részén, amely a világ 30 legkeresettebb nyersanyagának ad otthont.
Az amerikai kormány által vezetett lista szerint a területen összesen 50 „kritikus ásványi anyag” található, amelyek jelentős többségét jelenleg Kína szállítja be, azaz egyáltalán nem meglepő, hogy a várhatóan Kína-ellenes amerikai külpolitikának fáj a foga a szigetre.
Az anyagok nélkül egy modern gazdaság és haderő nehezen üzemeltethető, így a grönlandi készletek rendkívül jelentősek. A cikk emlékeztetett, olyan anyagokról van szó, mint például a molibdén, amely a tengeri szélerőművek acélját erősíti. A terbium a tartályokban lévő mágnesek összetevője, míg a réz az elektromos vezetékektől kezdve a mesterséges intelligencia chipekig mindenben megtalálható.
Gyanús hallgatás
Az mindenesetre mindenképpen árulkodó az amerikai elnök kiszámíthatatlanságát tekintve, hogy az Európai Bizottság erősen habozni látszik Trump kijelentéseivel kapcsolatban, pedig Dánia esetében uniós tagállamról van szó. A Politico cikke szerint az Európai Bizottság szóvivői a Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján igyekeztek nem szítani a lángokat, kijelentve, „nem fognak belemenni a részletekbe” Trump megjegyzéseivel kapcsolatban. „Egyértelmű, hogy az államok szuverenitását tiszteletben kell tartani” – ennyit azért Anitta Hipper, a Bizottság szóvivője kijelentett. Abba már nem volt hajlandó belemenni, az EU mennyire tartja reális forgatókönyvnek azt, hogy Amerika valóban megpróbálja megszállni Grönlandot.
