Európában választásokban gazdag éven vagyunk túl, így nem csoda, hogy jócskán akadtak olyan, 2022-ben küzdeni kényszerülő politikusok, akikkel hagyományosan jó a magyar vezetés kapcsolata. Nézzük elsőként, hogyan teljesítettek az európai cimborák.
Orbán Viktor szerb csodálója
Aleksandar Vučić és Orbán Viktor jó kapcsolata aligha újdonság mostanra bárkinek, a jó viszony fontosságát a szerb elnök is többször hangoztatta az idei évben. Hiszen 2022-ben hangzott el tőle ez a Felvidék.ma által idézett, igen emlékezetes mondat, annak kapcsán, hogy Magyarország támogatja Szerbia uniós csatlakozási törekvéseit, valamint, hogy a kormány engedélyezte a szerb gáz tárolását a hazai tárolókban:
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás óta nem volt jobb barátja Szerbiának Orbán Viktornál.
Vučić mindezek mellett ki is tüntette a magyar miniszterelnököt, októberben pedig arról beszélt, hogy a kormányfő állítólag elmesélte neki, hogy 1999-ben az amerikaiak azt akarták, Magyarország támadja meg Jugoszláviát, de Orbán Viktor nemet mondott - írta a Népszava egy szerb lap cikkére hivatkozva.
Mindez tehát jól érzékelteti a magyar és szerb kormány szoros kapcsolatát, de mi a helyzet, ha a választási teljesítményről van szó? Nos, Orbán Viktor jó barátja magához Orbán Viktorhoz hasonló könnyedséggel nyerte meg a saját választását, pont azon napon, amikor itthon is behúzta a győzelmet a kormány, hiszen Szerbiában is április 3-án rendezték a választásokat.
Bár Vučić elnöki újraválasztása nem volt kérdés, hiszen a szavazatok több mint 60 százalékát szerezte meg, azt azért intő jelnek veheti, hogy a saját alapítású pártja, az SNS elvesztette a többséget, és az áprilisi választások kifejezetten az ellenzék megerősödését hozták. A négy nagyobb ellenzéki pártból és több kispártból, mozgalomból összeálló UZPS például 38 megszerzett képviselő helyével berobbant a politikába. Összességében azonban nem volt kérdés, hogy ki alakíthat kormányt: az SNS színeiben októberben beiktatták a 2017 óta miniszterelnökként tevékenykedő Ana Brnabićot, a valódi politikai hatalom azonban - a szerb államberendezkedés miatt - továbbra is Vučić kezében van.
Marine Le Pen megint vesztett
Amikor május végén Orbán Viktor és Marine Le Pen, a szélsőjobbos, francia Nemzeti Tömörülés elnöke találkoztak, egyetértettek abban, hogy
a hagyományos értékeket képviselő európai pártoknak össze kell fogniuk azért, hogy a kontinens nemzeteit a veszélyek és a háború korában is megvédjék. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a brüsszeli bürokratákra és a baloldali pártokra az európai emberek és családok megvédésében nem lehet számítani.
A francia politikus emellett megcsodálta a magyarországi különadók rendszerét is.
Le Pen és Orbán Viktor jó viszonya nem újkeletű, 2021 őszén így dicsérte Orbán Viktor a szélsőjobb fejét:
Le Pen asszonynak hatalmas érdemei vannak, hogy a föderális Európával, migrációval és globalizációval szemben kritikus és megkerülhetetlen szereplővé vált az ő politikai tábora (…) a szuverenistáknak a tábora egy megkerülhetetlen erővé vált az európai politikában, és mi is nemzetállamokra épülő Európát szeretnénk látni.
A hasonlóság azonban csak a választásokig terjedt, hiszen Emmanuel Macron elnöknek szavaztak bizalmat újból a választók, Marine Le Pen számára a harmadik elvesztett választása után ismét az ellenzékiség maradt, bár az igaz, annyit sikerült elérni, hogy Macron pártja elveszítse az abszolút többséget az 577 fős nemzetgyűlésben. Orbán Viktor barátjának pártja 89 képviselővel a második legnagyobb ellenzéki erő lett egy baloldali pártszövetség után.
Szlovénia és a fájdalmas vereség
Minden bizonnyal Orbán Viktor számára április 25. egy igen kellemetlen dátum, hiszen amellett, hogy ehhez a naphoz köthető Marine Le Pen veresége is, Szlovéniában is választásokat tartottak, ahol a konzervatív Janez Janša maradt alul, kormányváltást előidézve ezzel.
A két politikus utoljára februárban találkozott, ekkor egyebek mellett megállapodást írtak alá a Mura- és a Rábavidék fejlesztéséről. A 24.hu cikke szerint Orbán Viktor a találkozón a barátság fontosságát hangsúlyozta:
olyan időket élünk, és még inkább olyanokat fogunk élni, amikor a barátság lesz a legértékesebb valuta és az őszinte barátság, a történelmi sorsközösség a legértékesebb dolog.
Janša veresége azért is különösen érdekes, mert a migrációellenes, civil szervezeteket és a nem baráti médiát sokat kritizáló egykori miniszterelnököt a kampány időszakában többek közt az Orbán Viktorral ápolt jó kapcsolata, és a Magyarországon bevált modellek imitációja miatt is támadták. A Financial Times áprilisi cikkében idézte Mojmir Mrakot, a Ljubljanai Egyetem közgazdászprofesszorát, aki így fogalmazott:
gazdasági szempontból nem igazán lehet kritizálni a kormányt. A nem gazdasági kérdések határozzák meg a választásokat… A hungarizáció egy ilyen kérdés.
A lojális médiabirodalom kulcsfontosságú része volt a Janša által utánzott orbáni tervnek, ráadásul ebben tevékenyen közrejátszott az akkor magyar tulajdonban lévő szlovén médiumok egy csoportja, amelyek tagjai hűen idézték Janša közösségi médiás, Trumpra és Orbánra hajazó kirohanásait.
Azt ma már tudjuk, hogy Janez Janša - akinek házelnöke 2021-ben azért távozott a kormánykoalícióból, mert zavarta a vezető „orbanizációja” - alulmaradt a választásokon, és Szlovéniában megtörtént a konzervatív vezetők rémálma: a januárban alapított, balközép Szabadság Mozgalom élén Robert Golob a szavazatok 34,5 százalékát megszerezve nyert.
Az új barát, vagy mégsem?
Olaszországban szeptember 25-én előrehozott választásokat tartották, miután a Draghi-kormány megbukott, parlamenti patthelyzetet okozva. Sergio Mattarella elnök július 21-én feloszlatta a parlamentet, és új választásokat írt ki.
A Giorgia Meloni vezette jobbközép koalíció, az Olasz Testvérek (Fdl), egy radikális jobboldali, neofasiszta gyökerekkel rendelkező politikai párt abszolút többséget szerzett az olasz parlamentben. Melonit október 22-én nevezték ki Olaszország miniszterelnökévé, és ezzel ő lett az első nő, aki ezt a tisztséget betöltötte.
Káncz Csaba, lapcsortunk állandó geopolitikai szakértője cikkében így írt az olasz politikusról:
Meloni az elmúlt években ügyesen játszotta el az ellenzéki szerepet a 2012-ben alapított Olasz Testvérek élén. Önmagát évekig Mussolini hagyományőrzőjének tartotta, de ezt mostanában szeretné elfeledtetni.
A kezdetekben úgy tűnt, Meloni egyik fő ihletője a magyar miniszterelnök, így a magyar kormány szövetségest remélhetett a személyében, elég csak arra gondolni, hogy Orbán - Meloni meghívására - három éve tüzes beszédet tartott az FdI kongresszusán.
Meloni hatalomra kerülése után némileg új irányba fordult, így felesküdött a nyugati szövetségre, és megígérte, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, valamint megfogadta, hogy „az európai intézményeken belül dolgozik”. Mindezek mellett pedig kritizálta az Európai Központi Bank monetáris politikájának szigorítását, de megígérte, hogy betartja az uniós szabályokat.
Az mostanra tehát egyértelmű, hogy Giorgia Meloni álláspontja több kérdésben, így Ukrajna ügyében is eltért Magyarországétól, hiszen a héten a kormány teljes támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkijt, és megerősítette, hogy a következő időszakban Kijevbe akar utazni, egyúttal meghívta Rómába az ukrán elnököt.
Mindezek ellenére azonban úgy tűnik, hogy a jó viszony Orbán Viktorral is megmaradt, a két politikust az évzáró EU-csúcson látták jó hangulatban beszélgetni, ahogy erről laptársunk, a Privátbankár.hu is írt cikkében.
Bye-bye, trópusi Trump!
Átevezve a tengerentúlra: ha van valaki, akinek nem igazán sikerül méltósággal távozni a pozíciójából, az nem más, mint a „trópusi Trumpként” is emlegetett Jair Bolsonaro, aki a napokban már elbúcsúzott az elnöki székétől; ugyanis január elsejétől Brazília elnökét már Luiz Inácio da Silvának, vagy közismertebb becenevén Lulának hívják.
Bolsonaro jó kapcsolata a magyar kormánnyal sosem volt kérdés, legyen szó akár arról, hogy Orbán Viktor még azután meghívta az elnököt Magyarországra, hogy egyike volt azon kevés európai vezetőnek, aki Brazíliába utazott Bolsonaro beiktatási ünnepségére, 2019 januárjában, vagy arról, hogy a brazil vezető ténylegesen meg is fordult Magyarországon februárban.
Orbán Viktor ezt a látogatást különös megtiszteltetésnek és diplomáciatörténeti eseménynek nevezte, arra utalva, hogy korábban még soha nem járt brazil elnök hivatalos látogatáson Magyarországon.
Júliusban Novák Katalin már köztársasági elnöki minőségében vizitált Brazíliában, ahol egyebek mellett kereskedelmi kérdésekről, a jövőbeli együttműködésről, a gazdasági kapcsolatokról is beszélgettek. Bolsonaro azt is kijelentette, hogy hatalmas megtiszteltetés számára Novák Katalin látogatása, Magyarországot és Brazíliát pedig a haza, a család és a szabadság védelme köti össze.
Annak a ténynek elfogadása, hogy Bolsonaro valóban megbukott, az elnök pártja részéről mostanra már nem kérdés: alelnöke, Hamilton Mourao már a választás után pár nappal elismerte a vereséget, azt is kijelentve, nem gondolja, hogy csalás történt volna a választáson. A szoros végeredmény szerint egyébként Bolsonaro a szavazatok 49,1, míg Lula a voksok 50,9 százalékát szerezte meg.
Ezzel együtt az mindenképpen érdekes, hogy maga Jair Bolsonaro - csakúgy, mint az általa csodált Donald Trump - nem ismerte el nyíltan a vereségét, és megpróbálta megóvni az eredményt is, ezt azonban elutasították. Ezzel kapcsolatban Alexandre de Moraes, a bíróság elnöke úgy fogalmazott, hogy a Liberális Párt nem mutatott be semmiféle bizonyítékot arra, hogy választási csalás történt volna. De Moreas a panaszok elutasításán túl 23 millió real (1,7 milliárd forint) pénzbírságot is kiszabott a kérvényezőkre amiatt, hogy „rosszindulatú és felelőtlen módon” jogi csatározást próbáltak kirobbantani.
A magyar kormány még mindig Donald Trumpot pártolja
Orbán Viktor a szokásos, karácsony előtti évzáró Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy egyelőre nincs jelentősége annak, kit támogat a magyar kormány Donald Trump és Ron DeSantis közül, de azért hozzátette, összességében a magyar kormány kitart a barátai mellett – mindez pedig arra utal, Trumpot preferálják továbbra is.
Az amerikai elnökválasztásig még közel két év van hátra, így választási teljesítményről egyelőre Donald Trump esetében leginkább a jelöltjei által elért eredmények kapcsán beszélhetünk: a novemberben tartott félidős amerikai választásokon szenátori, képviselői és kormányzói helyekért is harcba szálltak a Trump által pártolt jelöltek, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az előzetesen várt meggyőző republikánus siker elmaradt, részben azért is, mert Trump jelöltjei közül sokan egész egyszerűen túl szélsőségesnek bizonyultak.
Orbán Viktor és a kormány Donald Trumppal való jó viszonya ugyan nem kérdés, hiszen a magyar miniszterelnök augusztusban meg is fordult a volt elnök bedminsteri birtokán. Úgy tűnik, ez a barátság inkább politikai szinten lehet veszélyben, gondolunk itt arra, hogy a botrányból botrányba keveredő Trumpra még minden bizonnyal vár majd egy komoly meccs a republikánus elnökjelöltségért is. Ha pedig esetleges tényleg a félidős választásokon Floridában kormányzóként hatalmasat nyerő Ron DeSantis kerekedik felül, Orbán Viktornak sürgős új barátkozni valója akad majd.
Orbán Viktor sikere barátainak nem jött össze
Azt nem lehet vitatni, hogy az áprilisi választásokat, még ha elég lejtős pályán is, de nagyon megnyerte a Fidesz-KDNP; az azonban a barátai teljesítményét elnézve látszik, hogy ezt a kiugró sikert nem igazán sikerült egyik politikai cimborájának sem megismételnie – a legközelebb talán Aleksandar Vučić jutott.
Az viszont talán a magyar miniszterelnöknek is egy finom figyelmeztetés, hogy egy erős kihívó simán tudott kormányt buktatni – mindehhez csupán arra volt szükség, hogy a korrupcióból és a kormányzó elitből végleg elege legyen a választóknak.
Idén sem lesz hiány a harcokból
Laptársunk cikkében összeszedte azt is, hogy idén a magyar kormány mely barátainak kell majd csatába indulnia:
- Törökországban Recep Tayyip Erdogan valószínűleg 2023-ban indul utoljára az elnökségért, egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy lassan itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatalabb generációnak.
- Lengyelországban a Mateusz Morawiecki vezette kormány az újraválasztásáért küzd majd. A nemzeti-konzervatív-populista Jog és Igazságosság több mint hét éve vezeti Lengyelországot, az elmúlt két parlamenti választást megnyerte, és a magyar kormány egyik legfontosabb szövetségese – a viszony csupán azért vált némileg hidegebbé az elmúlt időszakban, mert a lengyelek túl puhának tartják a magyar álláspontot Oroszországgal szemben.
Ezen kívül Ukrajnában, Spanyolországban, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Luxemburgban, Svájcban, Csehországban, Cipruson és Montenegróban is választásokat tartanak. További részletek laptársunk cikkében.
