Február 25-én Csádban tárgyalt Mahamat Idris Deby államfővel az a magyar delegáció, amelyet Máthé László Eduard, a szubszaharai térség kormányzati fellépéseinek összehangolásáért felelős kormánybiztos vezetett. Az MTI beszámolója szerint a megbeszélésen bemutatkozott Magyarország nemrég kinevezett katonai attaséja is, aki N’Djamenában teljesít szolgálatot. Máthé László Eduard ezt követően a csádi külügyminiszternek, Dr. Abdoulaye Sabre Fadoulnak is bemutatta az új ügyvivőt és a védelmi attasét. A közlemény arra nem tért ki, hogy pontosan kit neveztek ki az új katonai attaséi posztra.
A Honvédelmi Minisztériumnál arról érdeklődtünk, ki az új katonai attasé, ám lapunk kérdésére sem voltak hajlandók megnevezni az immár Csádban szolgáló katonai szakembert.
Arra viszont választ adtak, hogy lezárult-e már a vizsgálat a tavaly ősszel, néhány hónapos csádi tartózkodás után tragikus hirtelenséggel elhunyt korábbi attasé halálának ügyében. A kiváló egészségi állapotban Csádba utazott Vékás-Kovács Imrét október 22-én találták holtan szállodai szobájában. Bár idegenkezűségre utaló jel nem merült fel, többen azt pedzegették, hogy akár mérgezés is állhatott a háttérben. Novemberben még a folyamatban lévő vizsgálat miatt nem nyilatkozhatott a Honvédelmi Minisztérium, most viszont ezt írták lapunknak:
„A néhai Vékás-Kovács alezredest illetően a vizsgálat megállapította, hogy az elhunyt természetes halállal halt meg.”
Fotó: Facebook
A februári diplomáciai bemutatkozást még az sem akadályozta meg, hogy 2025. január 8-án egy 24 fős, erősen felfegyverzett csoport behatolt az elnöki hivatalba Csádban, ahol feltehetően az államfő meggyilkolása volt a cél, és közel húsz ember életét oltották ki.
A merénylet néhány héttel azután történt, hogy egy erősen vitatott parlamenti választást tartottak Csádban, amelyet az ellenzéki pártok bojkottálni próbáltak, hogy megakadályozzák Mahamat Idriss Deby elnök hatalmának legitimálását. A belpolitikai feszültségeket tovább szította, hogy nem sokkal a támadás előtt, több mint hatvan év jelenlét után, kivonultak a francia csapatok az országból. Azóta sem lehet tudni, kik voltak a fegyveresek: egyesek a Boko Haramot okolják, mások szerint katonai puccskísérletről lehetett szó.
Továbbra is rejtélyes és homályos célok
A 150-200 fős csádi misszió – amelynek kapcsán kiderült, hogy Orbán Viktor fiának, Orbán Gáspárnak is jut(ott) szerep – állítólag ugrásra készen áll, bár az is lehet, hogy már Csádban állomásoznak. Hiszen decemberben még a csádi parlament jóváhagyására vártak, ám a februári diplomáciai találkozó arra világít rá, hogy előrelépés történt. Erre utalhat az is, hogy a Honvédelmi Minisztérium arra a felreppent a hírre – miszerint a csádi magyar előkészítő csapatnak furcsa körülmények között el kellett hagynia Csádot –, a Honvédelmi Minisztérium így reagált lapunknak:
„A hír fake news” – írta a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya,
egyúttal ennek cáfolatára figyelmünkbe ajánlotta a fent említett MTI-hírt.
Ahogy a világ más részein, úgy Csádban is átrendeződés zajlik. A francia csapatok több mint hatvan év után, január 30-án kivonultak az országból, ami szakértők szerint azt jelzi, hogy az afrikai állam egyes szereplőktől tudatosan eltávolodik, miközben másoknak lehetőséget kínál arra, hogy megerősítsék pozícióikat a térségben – legyen szó régi hatalmakról, mint Oroszország, vagy újabb belépőkről, mint Törökország és Magyarország – írja az orionpolicy.org a Száhel-övezetet elemző cikkében.
A most formálódó új csádi berendezkedés egyik legaktívabb szereplője kétségkívül Magyarország. A magyar kormány nemcsak különmegbízottat nevezett ki a Száhel-övezetbe, hanem nagykövetséget is nyit(ott) N’Djamenában, és létrehozta a Hungary Helps első afrikai irodáját, 200 millió dolláros költségvetéssel. Déby csádi elnök 2024 szeptemberében Budapestre látogatott, Orbán Viktor pedig akkor úgy fogalmazott: Magyarország katonai tervei egy átfogó migrációszabályozási stratégia részét képezik.
Az írás szerint azonban mindezek ellenére a magyar csapatok csádi tevékenységének pontos jellege továbbra is tisztázatlan, és egyre nagyobb aggodalomra ad okot, mert úgy tűnik, hogy Európától független – sőt, egyesek szerint az orosz csapásokhoz igazodik.
Az elemzés említi a kritikákat is, melyek szerint akárcsak Oroszország hadműveleteit, Magyarország csádi tevékenységét is az átláthatóság hiánya jellemzi. Ezenkívül a migránsokról szóló retorikán túl Magyarország Csád néhány kritikus ásványi anyagáért, köztük a kvarcért, a bauxitért, a gránitért, az ónért, a volfrámért és az uránért is erősen érdeklődő magatartást tanúsít.
Más elemzés szintén kiemeli, hogy Magyarország csádi missziója ellentmondásos és egyedülálló külpolitikai lépés, amely a katonai és humanitárius célokat ötvözi a világ egyik leginstabilabb térségében – egy olyan, 17 milliós országban, ahol jelenleg 7,5 millió ember szorul humanitárius segítségre, a lakosság több mint 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, és 1,2 millió belső menekült tengődik.
Ezért – mint írják –, geopolitikai szakemberek szerint Magyarország szerepvállalásának igen korlátozott hatása lehet a migráció közvetlen csökkentésére, ami gyengítheti Orbán Viktor indokolását egy ilyen költséges és akár áldozatokkal is járó szerepvállalásra.
Azt is pedzegetik, hogy a csádi magyar misszió célkitűzéseit egy tágabb geopolitikai dinamika alakítja, különösen Magyarország és Oroszország történelmi kapcsolatait tekintve. Az elemzés szerint a magyar honvédelem katonai képességeihez képest a kontingens céljai egyszerre tűnnek szerteágazónak és homályosnak. Hiányoznak a misszió sikeres végrehajtásához szükséges eszközök és tapasztalatok, miközben a helyi viszonyok számos kockázatot rejtenek. Sokak szerint éppen ezért is aggályos a magyar katonák csádi szerepvállalása.
